Nem egyszerű a törvényeinkben eligazodni, megtalálni a számunkra fontos pontokat, vagy ha még is, értelmezni azokat. Mi most ezt megtettük, így nektek már csak a rátok vonatkozó részeket kell elolvasni.
A Kormány 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelete a kedvtelésből tartott állatok tartásáról és forgalmazásáról
Állatforgalmazásra vonatkozó szabályok
8. §
(1) A 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyedének forgalmazásakor át kell adni a vevő részére
a) a 338/97/EK rendeletben, illetve
b) a Washingtonban, 1973. március 3. napján elfogadott, a veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló Egyezmény végrehajtásáról szóló külön jogszabályban meghatározott esetekben az előírt származási igazolást, tenyésztői bizonyítványt, eredetigazolást, illetve a 338/97/EK rendelet 8. cikk (3) bekezdése szerinti bizonyítványt.
9. §
(1) A forgalmazásra szánt állat fajának magyar és tudományos megnevezését, a fajta megjelölését, – ha ismert – az egyed nemét és korát, valamint az eladási árat, továbbá veszélyes állat, illetve a 338/97/EK rendelet hatálya alá tartozó faj egyede esetében a tartáshoz, illetve vásárláshoz szükséges engedélyekről, bizonyítványokról, illetve egyéb dokumentumokról szóló tájékoztatást az állatkereskedésben vagy állatvásáron történő forgalmazásakor jól látható helyen ki kell függeszteni.
(2) Az állat forgalmazásakor írásban az új tulajdonos rendelkezésére kell bocsátani az (1) bekezdésben meghatározott adatokat, valamint a 2. számú melléklet szerinti írásos dokumentumokat.
- MAF csapata már kért ez ügyben régebben állásfoglalást az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Környezet- és Természetvédelmi Iroda - Természet- és Tájvédelmi Osztályától, melyet ez a két törvényi pont is megerősített. Ha kedvenceitekhez nem kaptatok semmiféle törvényben meghatározott igazolást, a kereskedő/tenyésztő törvényszegést követ el. Hiszen ha nem tudja igazolni őket, lehetnek akár vadbefogott vagy hibrid/keresztezett példányok, de szerencsére általában csak hanyagságról van szó. Mielőtt vásárolnátok érdeklődjetek az eladótól, hivatkozzatok a 8. §-ban foglaltakra, hogy már pedig az igazolás átadását törvény írja elő.
- Hatósági állásfoglalás és formanyomtatvány: http://axolotl.hu/viewtopic.php?p=1768#p1768
14. §
(3) A kedvtelésbõl tartott állatot és az állat tartási helyét az állat tartójának naponta legalább egy alkalommal ellenőrizni kell. Az állattartónak gondoskodnia kell arról, hogy az állatok tartási helyén a környezeti viszonyok megfeleljenek az állatok szükségleteinek.
(4) A kedvtelésbõl tartott állat tartási helyének olyan méretűnek kell lennie, hogy az állat fajára jellemző mozgási igényét ki tudja elégíteni.
(5) Tilos
d) gerinces állatot gömb alakú akváriumban tartani.
(8) A csoportosan tartott állatok esetében – hacsak az adott fajra vonatkozó tudományosan elfogadott ismeretekből más nem következik – a tartási helyet úgy kell kialakítani, hogy mindegyik egyed versengés és agresszió nélkül egy időben hozzáférjen az etető-, itató-, fürdő-, pihenő-, illetve búvóhelyhez.
(11) Az akváriumot, amelyben halat tartanak, üveglappal, hálóval vagy más arra alkalmas tárggyal kell lefedni, illetve az akvárium olyan mértékben tölthető fel vízzel, hogy a vízszint és az akvárium felső pereme közti távolság alkalmas legyen a hal kiugrásának megakadályozására.
- Mérföldkő, hogy végre ennyire konkretizálták az állattartási törvényeket hazánkban.
- Gyakori probléma, hogy nem számolunk elég barlanggal akváriumtervezéskor. A barlang akkora legyen, hogy az akváriumba lévő összes példány, nyomakodás-agresszió nélkül egyszerre beférjen és ha bejutott meg is tudjanak fordulni. Például 4 vagy annál több kifejlett axolotl esetében már szükséges 2 megfelelően nagy (minimum 30x25 cm alapterület és 8-10 cm belmagasság) barlang.
- Axolotl tartási hibák, a fórumon többször előforduló esetek pl.: fedetlen akvárium, nem megfelelő aljzat, nem megfelelő táplálás(tavihaltáp, szárított eleségek), de a leggyakoribb és talán legsúlyosabb hiba, a túlságosan kicsi akvárium, mely méretéről későbbiekben lesz szó.
- A törvényalkotók is felismerték és belátták az akváriumi tető fontosságát. Ennek külön pontot szenteltek, kiemelve fontosságát. Sok, nem csak axolotl életet követelt már eddig is ez a fajta hanyagság az állattartók részéről.
15. §
(1) Az állatokat úgy kell tartani, hogy ne veszélyeztethessék más állatok – kivéve a ragadozó állatok táplálására szánt élő egyedek –, illetve az ember biztonságát.
(2) Különböző fajhoz tartozó állatok csak akkor tarthatók együtt – az (1) bekezdésben leírtak figyelembevétel lével –, ha az állatok egymás testi épségét nem veszélyeztetik, az együtt-tartás idegi megterhelést egyik fajhoz tartozó egyed számára sem okoz, továbbá ha minden egyed rendelkezik olyan tartózkodási hellyel, ahol zavarás nélkül nyugalomban táplálkozhat és pihenhet. Agresszív viselkedésű állatokat tilos más állatokkal együtt tartani.
- Nem igényel különösebb magyarázatot az, hogy csak olyan állat rakható be axolotl mellé ami semmilyen módon nem bánthatja kedvencünket. A betett állatra sem lehet veszéllyel az axolotlunk, kivéve ha azt táplálék gyanánt tettük be pl.: neonhal, dánió.
- Második pont az első részletezése, természetesen nem rakunk össze olyan fajokat melyek kárt tudna tenni a másikban, összeszoktatásukkal kísérletezni pedig állatkínzás. Nagyon kevés azon fajok palettája melyek képesek axolotl-os körülmények (hideg víz, sötétség...) között megélni. Erre leginkább az almacsigák alkalmasak.
- Fajok melyek veszélyt jelentenek axolotl-okra: pleco, anci, algázók, agresszív halfajok (guppy-molli kopoltyúcsipkedés), karmosbéka (kopoltyútépés)... és a lista borzasztóan hosszúra nyúlna, ha mindet felsorolnánk.
Különböző tanulságos esetek megtalálhatóak a fórumon:
http://axolotl.hu/viewtopic.php?p=3694#p3694
http://axolotl.hu/viewtopic.php?p=3664#p3664 - Bár van néhány állat amivel együtt tartható az axolotl, időről időre előfordulhatnak balesetek, vagy egyes agresszívabb axolotlok esetén, hogy bántják a többi lakót. Amennyiben ez fajtatárs, akkor próbáljunk rájönni az okra, és azt megszüntetni: pl. túl nagy méretbeli különbség (a kisebbik külön akváriumban felnevelés megfelelő méretre), túl kicsi akvárium (nagyobb akváriumot kell beszerezni). Ha más fajtabeli állatot bánt, akkor a többi ilyen állatot helyezzük át egy másik akváriumba, ne próbálkozzunk összeszoktatással, vannak axik akik nem hajlandók megosztani az akváriumot. Előfordulhat, hogy néha odakap az almacsigának egy axolotl, de ez lehet játékból, vagy figyelmeztetés, hogy hagyja őt békén a csiga. Figyelni kell az állatot, hogy mi volt a bántás szándéka.
- Gyakori, hogy két olyan fajt próbálnak egyesek összetenni, melyek természetes élőhelyükön sose találkoznának egymással. Amennyire hasonlóak, ugyanannyira különbözőek is. Többször előfordult, hogy axolotl-okat más kétéltű fajokkal próbálták együtt tartani, bordás gőte, kínai vagy japán tűzhasú gőte, tarajos gőte, ilyenkor vagy egyik vagy másik faj egyedei haltak bele a találkozásba, ezekkel senki se kísérletezzen otthon!
16. §
(1) A kedvtelésbõl tartott állatokkal kíméletesen kell bánni, azoknak szükségtelenül fájdalmat, szenvedést, illetve félelmet okozni nem szabad.
(2) A kedvtelésbõl tartott állat tartója köteles az állat életfeltételeinek kialakítása és a tartása során
a) az adott faj viselkedési és szociális igényeit is figyelembe venni,
b) az állatot a fajának (fajtájának), korának, fiziológiai állapotának és tartási céljának (használatának) megfelelően olyan takarmánnyal ellátni, amely annak jólétét szolgálja.
(3) A kedvtelésbõl tartott állat tartójának meg kell akadályozni azon állatok szaporodását, amelyeken olyan küllemi, illetve viselkedésbeli hibák fordulnak elő, melyek szenvedést okoznának az utódaiknak, vagy káros egészségügyi hatással lennének rájuk nézve.
(4) Reklám, bemutatás, illetve a figyelem felkeltése céljából tartott állat az állatkert és állatotthon létesítésének, működésének és fenntartásának részletes szabályairól szóló külön rendeletben meghatározott tartási feltételek mellett tartható.
- Az első pont kivesézi mi minősül állatkínzásnak. Minden ami az állatnak nem jó. Ezen pont megszegésének minősül az is amikor sokan szórakozásból, vagy viccből kopogtatni, ütögetni kezdik az akvárium falát, ezzel stresszt okozva az állatnak.
Sajnos a petárdázás, tűzijátékozás nem minősül jelen pillanatban még állatkínzási tevékenységnek, és szabadon végezhető ez által minden évben sok állat halálát (madaraknál szó szerint vehető a halálra rémül kifejezés), elvesztését (elég megnézni szilveszter után az elszökött kutyák névsorát), bántalmazását (ijedtében az állat kocsi alá fut, kitépi magát a láncból és véresen fut tovább stb) okozza. - Törvény kimondja megfelelő élettér is szükséges, nem elég az állat létszükségleteit ellátni, szociálisan is ki kell őket elégíteni. Ez alatt nem azt értjük, hogy naponta ötször nyúlj be és simogasd meg, fontos leszögeznünk, hogy az axolotl-ok erősen társasági lények, szociális igényük van de csak fajon belül, tehát társaságot, csoportos tartást igényelnek. (Más példa, csoporthalakból is többet tartunk egyszerre , mert ezeknek az állatoknak ez a szociális igénye, pl. neonhalak, guppik stb.)
- Harmadik pont kimondja a szelektív tenyésztést, beteg/hibás genetikájú egyedeket ne szaporítsunk, illetve ne hozzunk létre beltenyészetes példányokat, illetve ezeket szaporítani is tilos. Örök harc, hogy mindenki axit akar tenyészteni, nem is ért hozzá, és nincs is jó genetikai vonalú állata hozzá, a legtöbben testvérektől való axikat adnak el, aki megveszi szintúgy folytatja amit az előtte levő is művelt és szaporítja őket. Már most is iszonyat beltenyészetes és beteges az axiállomány az országban.
A 9. § (2) bekezdése szerinti írásos dokumentumok
3. Az állatfaj – a gerinctelen állatok és halak esetében a rendszertani család – tartásának minimális feltételeit, annak emberre vonatkozó veszélyeit, illetve egészségügyi ártalmait tartalmazó írásos ismertető. Az írásos ismertetőnek tartalmaznia kell mindazokat az ismereteket, amelyek az állat egészségének és jólétének, valamint a tartó személy egészségének biztosításához szükségesek.
Az írásos ismertető minimális tartalmi elemei a következők:
a) az állat faja és tudományos neve,
b) az állat neme, amennyiben ez külső jegyek vagy egy egyszerű vizsgálat alapján megállapítható,
c) a faj származási országa és természetes előfordulási helyei,
d) a fajra jellemző kifejlett kori méret,
e) a fajra jellemző elérhető életkor,
f) a fajra természetes körülmények között jellemző aktivitás és szociális szerveződés,
g) hogyan lehet az állat táplálkozási igényeit kielégíteni,
h) hogyan lehet az állat hely, klíma, fény és egyéb igényeit kielégíteni,
i) hogyan lehet az állat viselkedési szokásaihoz kapcsolódó, illetve szociális igényeit kielégíteni,
j) hogyan lehet az állat elhelyezését szökés biztosan megoldani,
k) bármely betegség, amire az adott faj különösen fogékony, és hogyan lehet ellene védekezni,
l) az e rendelet szerinti minimális tartási követelmények,
m) az állat milyen veszélyt és egészségügyi ártalmat jelent az állat tartójának egészségére, és azt hogyan lehet megelőzni.
- Ilyen dokumentumot köteles adni az eladó/tenyésztő. A törvény részletesen kifejti ennek tartalmát. Ha ilyet nem kaptok, reklamáljatok az eladónál, mert a törvény világosan kimondja.
Tenyésztőknek, boltoknak tudjuk javasolni a MAF Axikalauzát kezdésnek: http://axolotl.hu/viewtopic.php?f=35&t=175
Igaz, egyes törvényi pontok nincsenek részletezve, csak említve, még is jelenleg a legrészletesebb szabadon terjeszthető axis dokumentum. Az axikalauznak lesz folytatása, lesznek kiegészítései, így a törvény minden pontját ki fogja elégíteni idővel.
3. számú melléklet a 41/2010. (II. 26.) Korm. rendelethez
A kedvtelésbõl tartott állatok minimális elhelyezési feltételei az állatkereskedésben.
Amennyiben az elhelyezési feltétel függ az állat hosszától, akkor azt
b) más állat esetében annak testhosszában (az orrcsúcstól a farok végéig) kell mérni.
E. Vízi kétéltűek
[/i]
- Minimális akvárium mérete
- TáblázatAkváriumMérete.jpg (83.81 KiB) Megtekintve 12333 alkalommal
- Elérkeztünk a számunkra legfontosabb ponthoz, az akvárium minimális(!) méretéhez. Fontos, hogy sose a minimumra törekedjünk, mert ha ennyire nem szánunk az állatra, akkor ne tartsuk! Sokszor hallottátok már, hogy MAF ajánlása szerint így, a MAF ajánlása szerint úgy az akvárium mérete, most viszont konkretizálunk a törvény szerint is! Kihúztuk a farkatlan kétéltűekre vonatkozó oszlopot, nehogy véletlenül valakit megzavarjon.
Az adatok nem véletlenül vízmagasságban és vízfelszínben vannak megadva, hiszen csak annyi hogy ”200literes” vagy ”500literes” akvárium, nem konkretizálná eléggé. Mert lehet egy akvárium több száz literes úgyis hogy 50x50-es alapja van és 100cm magas, melynek elég kevés a vízfelülete viszont literszámra megfelelne.
- Számítása: Mérjük meg hosszúságra és szélességre centiméterben kifejezve az akváriumot. A két számot szorozzuk össze, mértékegysége cm2 lesz, majd a kapott eredmény váltsuk át m2-be. (Legegyszerűbb tizedesvesszőt 4 egységgel balra tolni). Ha eredményünk 0,3 m2 vagy annál nagyobb szám, 1 felnőtt példánynak megfelel az akvárium. Ehhez társuló min. 20 cm-es vízmagasság is kell.
Számolhatunk úgy is, hogy méterben kifejezve mérjük le az akváriumot. Majd ezt szorozzuk össze, így a kapott eredmény m2-ben lesz.
Ezek után vegyük figyelembe, hogy legtöbbünk csoportosan tartja őket, hiszen így elégítjük ki a szociális igényüket. A kapott vízfelszín eredményt osszuk el az egyedek számával. Felnőtteknél ez példányonként 0,085 m2 vagy több az ideális.
- Egy 1 felnőtt egyednek min. 100x30 cm-es alapterületű akvárium szükséges ami pontosan 0,3 m2 vízfelület és min. 20 cm-es vízmagasság (maximum 30 cm legyen). Ekkora akvárium 3 példánynak is elég, (Fejenként 0,1 m2, ami több mint 0,085 m2) 4 egyednek viszont már kevés.
Törvény szerint 100x40 cm-es alapterületű akvárium pedig már elég négy példánynak, de ötnek már nem.
4-5 vagy több axinál el kell gondolkozni sokkal nagyobb akváriumon, annál nagyobb élettérre van szükségük minél többen vannak, ilyenkor főként ne a minimumra törekedjünk! Ha nincs ennyi szabad helyünk a lakásban, akkor válasszunk olyan fajt ami elfér otthonunkban. Ne az állatnak kelljen élete végéig egy 20x20cm alapterületű akváriumban sínylődnie, mivel ez állatkínzásnak minősül.
- Fontos megemlíteni, hogy 10 cm alatti állatok esetén a törvény minimum 15 cm-es vízoszlopot ír elő, ami sajnos nem állja meg rendesen a helyét. A törvény nem tér ki ugyanis a növendék állatokra, vagy a petéből kikelt állatokra, melyeknek másabb igényei vannak. Egy másik fajta farkos vízi kétéltű felnőtt egyede lehet hogy csak 5 cm, neki más vízmagasság való mint egy 5 cm-es még gyermek axolotlnak.
MAF tapasztalata alapján:
1-6 cm-es axolotlkorig 8-10 cm-es vízmagasság (magasabban elvesznek, nem boldogulnak)
6-10 cm-es korig 13-15 cm-es vízmagasság (magasabban nem boldogulnak megfelelően)
10-15 cm-es korban 15-20 cm közötti legyen a vízmagasság (10cm-es állatnak 15 cm, és ahogy nő, 15 cm-es korára emelhető fokozatosan 20 cm-re)
15-20 cm-es korban 20-25 cm-es vízmagasság
20 cm felett 20-30 cm-es vízmagasság (egyes állatok az alacsonyabbat szeretik, mások a magasabbakat)
Nagyon fontos a fokozatosság ezeknél az állatoknál, figyelni kell őket, látni rajtuk, hogy mi az ami már túl magas. Ha olyan helyről hozzuk őket ahol a kicsik 5-7 cm-es vízben voltak, akkor kínzás őket 15-20 cm-es vízbe tenni őket, mert erősen megterheli őket mire megszokják. Viszont fokozatosan pár hét alatt hozzászoktathatóak a magasabb vízmagassághoz is.
Szeresd, védd, tiszteld az állatokat, hiszen ők védtelenek veled szemben, sose használd ki őket és végtelen szeretetüket ragaszkodásukat!