Magyar Axolotl Fórum

Mi a jó isten lehet az, ami fehér és kb 1 mm nagy és cikázva úszik a vizemben? Lepetéztek volna a kikelt szúnyogok? Más tippem nincs.

Sendy írta:Mi a jó isten lehet az, ami fehér és kb 1 mm nagy és cikázva úszik a vizemben? Lepetéztek volna a kikelt szúnyogok? Más tippem nincs.

Állatorvosunk szerint vízi fonálféreg (a leírásom alapján). Ártalmatlan jószágok, csak randák a vízben. Nem szükséges az irtásuk. Spermium formájúak. Kajával, növénnyel, vízzel bármivel becipelhető az akváriumba.

Tiszteletem!

Olyan problémám lenne, hogy szőlőgyökeret tettünk az axik mellé (pontosabban axit a szőlőgyökért mellé ), és már-már komoly veszekedés tárgyává vált párommal több dolog miatt:

1. A gyökereket (1 nagy, 2 kicsi) rendesen előkészítettem: saját szőlőből való, évek óta nem volt az a rész permetezve. Én magam ástam ki, sikáltam, főztem, áztattam 3 hetet, nem ereszti a színét mára, és lent marad a talajon. Nem szeretnék megválni tőlük, mert egyrészt, nagyon szépek, másrészt sok munka van benne... párom most készül kidobni őket.

2. A minap a víz rendesen besötétült, zavaros lett. Az Axik (4 centisek még csak) a vízfelszín közelében úszkáltak (gondolom levegőért). Az egyik gyökér oldalán fehér áttetsző vattaszerű dolog jelent meg, kb 1 centin, mint a nyálka. Valószínűleg gomba. Közel teljes vízcsere, gyökérpucolás és forrázás után 2 napi nyugalom, nem jelentkezett gond. Ma ismét kicsit megsötétedett a víz, éppen hogy láthatóan, de az össze gyökeret ez a nyálka vette körül, nagyobb felületeken.

ad 1. Eddig ilyet nem csinált a 3 hetes áztatás előtt.
ad 2. Az akváriumban sem az Axik megérkezése előtt néhány napig.
Ebből következtetek arra, hogy nem feltétlen a gyökér a hibás:
A minap vettünk az aksiba egy növényt is (nemtom mi a neve, olcsó volt, nagyon nagy hosszú vízen fekvő levelekkel) aminek haldokló részeit visszanyírtuk a boltos ajánlására. Elképzelhető, hogy ez eresztett valamit ki.

A veszekedést tetézi párom gondolata, mely szerint az Axik magukat nagyobb korukban fel fogják nyársalni ezeken a gyökereken. Mint szőlőgyökér jellemzője, azon vannak göcsörtösebb nyúlványok, de semmi éles, vagy hegyes, főként nem kemény dolog. Ő mégis fél, mert olvasta valahol, hogy egy Axi eltört egy hőmérőt olyan sebességgel úszott neki....

Ez a téma itt folytatódik: http://axolotl.hu/viewtopic.php?f=9&p=1460#p1460
Sendy

Víztisztító, levegőztető van, nagy teljesítményű. 100 literes akvárium. Köves talaj. Etetőtálban élő tubi, ami nem rohadt be...

Ötlet?

Place írta:Olyan problémám lenne, hogy szőlőgyökeret tettünk az axik mellé...

Szia!
Üdv a fórumon! Majd jönnek a szakavatottak és írnak neked okosakat, velem ilyen még nem fordult elő, de én is épp gondolkodom szőlőgyökeren, mert be akarom futtatni növénnyel :) Elvileg ha jól kifőzöd és kiáztatod akkor mehet.

Üdv Place!

A vattaszerű fehér izé: vegyél metilénkéket, és ha egy cseppel megszínezve a színe nem tűnik el pár perc alatt akkor saploregnia (remélem jól írtam a gomba nevét) gyanús. Nekem a kajamaradványok szoktak "kivirágozni". Ha festődik, akkor folytatjuk a beszélgetést, ha nem színeződik akkor viszont fényképekre lenne szükségem és valami másban kell gondolkodni.

Van egy másik fajta nyálkás opálos, fátyolos jelenség is, de ehhez mindenképp alaposabb leírás és fénykép szükséges.

Amúgy a növény számomra ismeretlen. De halas szakboltban vettem, a csajtól aki nyugodtan ajánlotta Axik mellé akváriumba erre a hőfokra. Nem egy fűcsomót rendeltem Nagaszakiból.

Megpróbálok még némi infóval hozzájárulni a megoldáshoz:

Amúgy nem a zavaros víz az elsőrendű sértett. Annyira nem volt húde zavaros vagy sötét. Aggasztóbb volt egy olajosnak tűnő réteg a víz tetején néhol bubikkal.

Másrészt a szőlőgyökérnek sok előnye is volt amellett, hogy jól néz ki.

1. remek búvóhely, imádták. Főleg a vadas színű. 4 centisként komoly negyed órákba kerül megtalálni úgy beleolvad a gyökérbe.
2. a kissé komolyabb erejű vízforgatónak a hatását jelentősen lecsökkentette.
3. amióta nincs bent a gyökér mindkettőnk véleménye szerint nyugtalanabbak. Keresik a helyüket, de nem találják. (Bár ez nem megfogható információ, mivel az Axik lelkivilága nem tényanyag, nomeg nem rég történt a megválás esete...)

Még egy info: a víz hőmérséklete 21 fokos volt eddig. Amióta nincs bent a gyökér 19, és mégis száguldoznak.

Tessék fotó a gyökerekről:
http://www.sii.atw.hu/axagyok.jpg
http://www.sii.atw.hu/axgyok.jpg

Megoldás, hogy maradjanak / visszakerüljenek?

Place írta:Tessék fotó a gyökerekről:
http://www.sii.atw.hu/axagyok.jpg
http://www.sii.atw.hu/axgyok.jpg

Nem ilyen képekre gondoltam, de szerintem Te is sejted. Nekem az kellene, hogy mi van rajta, hogy néz ki pontosan.

Tudom, hogy nem ilyen képek kellenek, de mivel ki lettek véve szó szerint eltűntek a gombának látszó effektek. Visszatettem a vízbe, várom, hogy újra kijöjjön. és küldöm a fotót (máris érdekes info... eltűnik, ha kiveszem? hova?).

Most így néznek ki:

http://www.sii.atw.hu/a.jpg
http://www.sii.atw.hu/aa.jpg

Place írta:Tudom, hogy nem ilyen képek kellenek, de mivel ki lettek véve szó szerint eltűntek a gombának látszó effektek. Visszatettem a vízbe, várom, hogy újra kijöjjön. és küldöm a fotót (máris érdekes info... eltűnik, ha kiveszem? hova?).

Most így néznek ki:

http://www.sii.atw.hu/a.jpg
http://www.sii.atw.hu/aa.jpg

Amit látok kis borsógömbök azok lennének az "AA" képen? Lehetőség szerint minél nagyobb felbontású kép kéne a lényeggel rajta. Tehát elég nekem 600x600-as kép is ha csak a foltos rész van rajta. Másik lényeges a metilénfestés lesz majd.
Hogy hova tűnik? Vizipenésznél tapasztalttam olyat, hogy vízben hatalmas penészvirág volt, kivéve meg alig lehetett észrevenni. Viszont ami az állatokon volt, az masszív vattaszerkezetű volt. Pontos elemzést viszont állatorvos mikroszkóppal tud mondani. Tudom, könnyen beszélek, de azért egy egzotikus doki ha megnézi, valamit biztosan tud mondani.

Azok a borsók az akvárium üvegén vannak, levegőbuborékok. Holnap intézem a kékítést, ha addig újra kijön rajta. Most már egy órája a vízben van, és eddig semmit nem produkált.

Amint visszatettem a gyökeret egyből rámozdultak. Ott is van az albínó a képen. A vadas a gyökéren ücsörög.

Két nagy fotó:

http://www.sii.atw.hu/b.jpg
http://www.sii.atw.hu/bb.jpg

Nah, kijött a gombának vélt dolog:

http://www.sii.atw.hu/d.jpg
http://www.sii.atw.hu/dd.jpg
http://www.sii.atw.hu/ddd.jpg
http://www.sii.atw.hu/dddd.jpg

Sry a minőségért, ilyet tud a gép (főleg, hogy kölcsönben van)

Teszem rá a Metilénkéket.

Place írta:Nah, kijött a gombának vélt dolog:

Sry a minőségért, ilyet tud a gép (főleg, hogy kölcsönben van)

Teszem rá a Metilénkéket.

Várom a metilénkék jelentést, első körben vizipenész kinézete van, de ennél tovább sajnos a kép minőségből nem jutok.

Minek kéne történnie? Beletettem egy tiszta vödörbe a gyökeret meg a kéket. Egyből kék lett a gyökér, mára nem az.

Place írta:Minek kéne történnie? Beletettem egy tiszta vödörbe a gyökeret meg a kéket. Egyből kék lett a gyökér, mára nem az.

http://axolotl.hu/viewtopic.php?f=9&p=1454#p1418 itt írtam :)

Találtam az algásodásról egy igen átfogó cikket. Ajánlom figyelmetekbe: http://www.greenaqua.hu/blog/alga-tipusok/
Vannak tanácsok és okok is. Arra figyelmeztetnék mindenkit, hogy van ahol ajánlják az algázókat, de ugye axis akvárium, az axis akvárium... nem rakunk be algázókat, próbáljuk a többi tanáccsal megszüntetni a problémát.
Érdekességnek még itt egy másik cikk is az algairtásról:
http://www.greenaqua.hu/blog/oszi-algairtas/

Sziasztok!
Két hete az akvárium falán megjelent valami nyálka, benne fehér pöttyökkel. Aztán az üveg falán fehér, vékony, tapadókorongos féregszerűség. Őket követték valami gyorsan cikázó, fehér pöttyök a vízben és a növényere telepedett barnás-fehéres nyálkás valami. El is kezdtek tönkre menni. Volt teljes vízcsere, forrázás, gőzölés, sikálás, kimosás, a növényeket kidobtam. Csak a köves aljzat maradt és egy plasztik bújó. Egy hétre az akció után megint kezdődik minden előről. Nem voltak benne az axik még, egy külön kicsi akváriumban vannak, amiben csak víz van. Nem merem őket át tenni. Nem tudom mik lehetnek, a kereskedésben nem tudtak segíteni. Ahogy kutakodtam interneten, én planáriákra gyanakszom. Megpróbálok képet is feltenni, nem tudom mennyire fognak látszódni. Van valakinek ötlete, hogy mik lehetnek? Illetve hogy mit lehet tenni? Tényleg mindent jól átmostam meg főztem és kigőzzöltem az akváriumot. A szűrő egy percre sem állt le és nem volt benne állat. Minden egy helyről van és körübelül egy hónapja rendeztem be az akváriumot. Két hét után cseréltem teljes vizet, utánna kezdőtek a bajok.

Stella írta:Sziasztok!
Két hete az akvárium falán megjelent valami nyálka, benne fehér pöttyökkel. Aztán az üveg falán fehér, vékony, tapadókorongos féregszerűség. Őket követték valami gyorsan cikázó, fehér pöttyök a vízben és a növényere telepedett barnás-fehéres nyálkás valami. El is kezdtek tönkre menni. Volt teljes vízcsere, forrázás, gőzölés, sikálás, kimosás, a növényeket kidobtam. Csak a köves aljzat maradt és egy plasztik bújó. Egy hétre az akció után megint kezdődik minden előről. Nem voltak benne az axik még, egy külön kicsi akváriumban vannak, amiben csak víz van. Nem merem őket át tenni. Nem tudom mik lehetnek, a kereskedésben nem tudtak segíteni. Ahogy kutakodtam interneten, én planáriákra gyanakszom. Megpróbálok képet is feltenni, nem tudom mennyire fognak látszódni. Van valakinek ötlete, hogy mik lehetnek? Illetve hogy mit lehet tenni? Tényleg mindent jól átmostam meg főztem és kigőzzöltem az akváriumot. A szűrő egy percre sem állt le és nem volt benne állat. Minden egy helyről van és körübelül egy hónapja rendeztem be az akváriumot. Két hét után cseréltem teljes vizet, utánna kezdőtek a bajok.

Szia!

Így kapásból most erre nem nagyon tudok válaszolni, kevés ötletem van, de utánanézek, és rákérdezek. Képek nagyon nagyon jók lennének, vagy esetleg egy általad készített rajz, hogy még is mit látsz, mi mekkora stb (akármilyen dedós, vagy skicc...). Ha jól értem vízcseréig minden rendben volt? Milyen vizet használtál akkor, milyen eszközöket? Egy nagyon részletes nagyon pontos dokumentáció kéne (akvárium, mivel pucoltad ki, milyen szűrő, milyen növény, milyen kavics, mit csináltál pontosan lépésről lépésre, pontosan hogyan néztek ki, milyen színű, formájú, méretű nyálka, pötty, féreg izé akármik, milyen víz, milyen eszközök...), hogy tudjam merre nyomozzak, minden jelentéktelennek tűnő részlet is kell, nem baj ha egy komplett szakdolgozat lesz. Az apró cikázó fehér pöttyökkel pl már találkoztam, szabad szemmel apró légbuboréknak néztek ki, csak a mozgásukon látszott, hogy nem azok, de azokkal azt mondta a doki, hogy nem kell foglalkozni, aztán ki is pusztultak.

http://garnelaforum.hu/viewtopic.php?f=28&t=30 itt olvasgattál már? (ha lesz időm én is megteszem majd)
http://www.greenaqua.hu/benibachi-planaria-csapda.html/ planáriacsapda

Sziasztok!

Ilyen penész (?) telepedett le a vízen kívül az akváriumom falán. Teljesen fekete, letörlés után mindig újra megjelenik. Egyelőre nem látom, hogy hatással lenne az axikra, max annyi, hogy kevésbé piros a hajuk. Hogyan érdemes eltávolítanom ezt? És ha tudjátok mi ez, hogyan lehet megelőzni? Erős vegyszerezés és alapos takarítás után visszarakhatom a vizet és az axikat az akváriumba?

Köszi!

kcsbzs írta:Sziasztok!

Ilyen penész (?) telepedett le a vízen kívül az akváriumom falán. Teljesen fekete, letörlés után mindig újra megjelenik. Egyelőre nem látom, hogy hatással lenne az axikra, max annyi, hogy kevésbé piros a hajuk. Hogyan érdemes eltávolítanom ezt? És ha tudjátok mi ez, hogyan lehet megelőzni? Erős vegyszerezés és alapos takarítás után visszarakhatom a vizet és az axikat az akváriumba?

Köszi!

Erős vegyszerezést semmiképpen nem ajánlanék az axikhoz, mert nem kifejezetten tesz nekik jót. Nálam a vízkő eltávolítás pl 20%os ecet vagy citromlé, de azután is jól kimosom az akváriumot. Talán első körben próbáld ezt. Penészölő sprayt nem szívesen javasolnék, nem tudni hogyan hatna az állatokra, de sejtésem szerint nem túl jól. Ahogy látom eléggé vízköves is az akváriumod, így mindenképpen az ecetet javasolnám.

kcsbzs írta:Sziasztok!

Ilyen penész (?) telepedett le a vízen kívül az akváriumom falán. Teljesen fekete, letörlés után mindig újra megjelenik. Egyelőre nem látom, hogy hatással lenne az axikra, max annyi, hogy kevésbé piros a hajuk. Hogyan érdemes eltávolítanom ezt? És ha tudjátok mi ez, hogyan lehet megelőzni? Erős vegyszerezés és alapos takarítás után visszarakhatom a vizet és az axikat az akváriumba?

Köszi!

Szia!

A kép sajnos nagyon nem jó, valami tiszta éles és világos képnél tudnék talán mondani valamit. Az ilyen teljesen fekete penész nekem még csak a mosogató csöpögtetőjén jelent meg, de még akvarisztikában nem láttam ilyet, utánanézek. Teljes akváriumpucolást csinálnék, amit lehet kiforralnám, amit nem (pl akvárium), azt tömény szódabikarbónás vízzel mosnám át, öblítés, majd ecettel. Teljesen új vizet kell készíteni, a régit nem rakhatod vissza, mert szinte biztos hogy penészes. A növényeket erős metilénes oldatban áztatnám 15-20 percet, a szűrő alkatrészeit is. Ha ezek után is visszatér, gondolkozom további lehetőségen, de ezek után nem szabadna visszajönnie.

Üdv:
Sendy

Sziasztok!
Guppikat és csigákat telepítettem az akváriumba. A fehér cikázó pöttyök tényleg eltűntek, a férgeket felzabálták a Guppik. Kitakarítottam megint mindent és a nyálka kezd visszajönni, de másnak nincs nyoma. Először új néz ki, mintha vízkő folt lenne az akvárium külső falán, nem feltűnő és alig itt-ott van belőlük. Aztán ahogy nőlnek észreveszi az ember, hogy ezek belül vannak és idővel akkorára dagadnak, hogy lehet látni, ahogy mozgatja őket a víz. Átlátszó nyálka, benne fehér pöttyök vagy buborékok, nem tudom. Az akvárium falán jelennek meg először, de utánna bárhol feltűnhetnek. A szűrőn és a körül van most a legtöbb. Ha kézzel letörlöm, pár nap után megint előjön. Nem tűnik ártalmasnak, de nem valami szép és elég macerás minden nap vakargatni az akvárium faláról. Ma már tényleg töltök róla fel képet.

Stella írta:Sziasztok!
Guppikat és csigákat telepítettem az akváriumba. A fehér cikázó pöttyök tényleg eltűntek, a férgeket felzabálták a Guppik. Kitakarítottam megint mindent és a nyálka kezd visszajönni, de másnak nincs nyoma. Először új néz ki, mintha vízkő folt lenne az akvárium külső falán, nem feltűnő és alig itt-ott van belőlük. Aztán ahogy nőlnek észreveszi az ember, hogy ezek belül vannak és idővel akkorára dagadnak, hogy lehet látni, ahogy mozgatja őket a víz. Átlátszó nyálka, benne fehér pöttyök vagy buborékok, nem tudom. Az akvárium falán jelennek meg először, de utánna bárhol feltűnhetnek. A szűrőn és a körül van most a legtöbb. Ha kézzel letörlöm, pár nap után megint előjön. Nem tűnik ártalmasnak, de nem valami szép és elég macerás minden nap vakargatni az akvárium faláról. Ma már tényleg töltök róla fel képet.

Kép lenne jó, így elég nehéz elképzelni, a leírásodnak vagy három féle alga vagy egy se felel meg igazából.

Sajnos az akvárium falán nem érzékeli az objektív, így a szűrőt fotóztam le. Nem a legjobb ez sem, de ha kiveszem a szűrőt a vizből és úgy próbálom semmi sem látszik.

Stella írta:Sajnos az akvárium falán nem érzékeli az objektív, így a szűrőt fotóztam le. Nem a legjobb ez sem, de ha kiveszem a szűrőt a vizből és úgy próbálom semmi sem látszik.

Valami fényképezőgépet nem tudnál kölcsön kérni egy jó fotó erejéig? Egyelőre több tippem nincs, keresek netről képeket, meg lefényképezem nálunk mik vannak mert nagyjából az összes akváriumi algafajtát fel lehet lelni az induló akváriumunkban. Megnézed, aztán ráböksz, ha valamelyik úgy néz ki.

Sziasztok!

Hétvégén töltöttem fel vízzel az új akváriumot, egyenlöre csak a kövek, növények (berakás elött mind átmosva), egy gyökér (1 hétig ázott elöbb) és 2 tebang levél van benne, a vízbe Biotopolt tettem, meg élö vizet a másik akváriumból. A 6 in 1 teszt alapján a víz jó, csak a ph magas (8,5), JBL e1501 külsöfilterem van, vettem bele tözeggranulátumot, csak még nem tettem bele, de úgy volt, ha minden jól megy akkor vasárnap költöznek az axik.
Most ahogy nézegettem, az egész gyökéren, meg pár növény levelén olyan mintha penész lenne. Elképzelhetö ez? Még nincs benn elvileg semmi ami penészedhetne. Lehet a magas ph miatt? Vagy valami más gond lehet a vizemmel? Így nem tudom, hogy be merjem-e rakni az axikat.

Szilvi » Tegnap, 22:20 írta:Sziasztok!

Hétvégén töltöttem fel vízzel az új akváriumot, egyenlöre csak a kövek, növények (berakás elött mind átmosva), egy gyökér (1 hétig ázott elöbb) és 2 tebang levél van benne, a vízbe Biotopolt tettem, meg élö vizet a másik akváriumból. A 6 in 1 teszt alapján a víz jó, csak a ph magas (8,5), JBL e1501 külsöfilterem van, vettem bele tözeggranulátumot, csak még nem tettem bele, de úgy volt, ha minden jól megy akkor vasárnap költöznek az axik.
Most ahogy nézegettem, az egész gyökéren, meg pár növény levelén olyan mintha penész lenne. Elképzelhetö ez? Még nincs benn elvileg semmi ami penészedhetne. Lehet a magas ph miatt? Vagy valami más gond lehet a vizemmel? Így nem tudom, hogy be merjem-e rakni az axikat.

Gyorsban, mert halódik a wifijel, feltámadt a szél úgy látszik elfújja :)

1. gyökér axiknak nem jó, sérülésveszélyes, és tuti meg is fognak idővel sérülni rajta, mert ilyen bénák. Hidd el!

2. ez természetes folyamat ilyen gyökereknél, bár nem tudom ez melyik, és a képet se látom, mert nem hozta be, csak a szöveget a gyenge jel miatt. A gyökereket 1 hónapig kell legalább áztatni és utána is be fognak először penészedni, majd algásodni, aztán ha van aki lepucolja (garnéla, spec harcsa...) akkor újra szép lesz, de ha kiveszed egy hétre és utána visszarakod, kezdheted előlről. Általában akkor szokták akváriumba berakni amikor már az alga kezdi vastagon bevonni. Ilyen gyökér garnélákhoz nagyon tuti, mert egész nap tudnak rajta dolgozni.

A nem várt élőlények problémái.

Az algák

Több hét munkája van ebben a cikkben és nem kiélezetten csak axis akváriumra, hisz lehet hogy valakinek növényes, vagy halas vagy egyéb is van és ott más körülmények miatt más algák ütik fel a fejüket. Axis akváriumnál vegyétek figyelembe hogy csak megfelelő méretű almacsigát használhatunk - csak barnaalgát eszik - az akváriumba, semmilyen más állatot nem, mert sérüléssel esetleg halállal végződhet, hiába van ott az adott algafaj természetes ellenségeként.
Sajnos nem mindenhez sikerült saját jogtiszta képet csatolnunk (mert előbb takarítok, aztán gondolkozom, hogy hopp, kellett volna fényképezni), de tudom, hogy mindenkit a képek érdekelnek így csak linkelem a képeket és feltűntem eredeti forrásukat remélve, hogy ez nem fog problémát okozni ebben a formában.

Az algásodás valamilyen nem megfelelőségre mutat az akváriumban. Algamentes akváriumot elég nehéz létrehozni és fenntartani. Amikor egy alga megjelenik fontos beazonosítani az alga fajtáját és az alga számára kedvező körülményeket sorra venni, hogy vajon mi az ami miatt előjött. Frissen indult akváriumokban az első hónapokban természetes az alga. Nagyon fontos, hogy az algákat nem algaölő szerekkel kezeljük ami esetleg ártalmas az állatokra is, hanem az alga kialakulásának okát szüntessük meg, mert amíg a kiváltó ok nem szűnik meg, addig az alga mindig vissza fog jönni. Vásárolhatunk algaevőket (axis akváriumba ugye nem), de ők is csak tüneti kezelést hajtanak végre. Ha a növények kellően erősek, mert jól tartjuk őket, akkor visszaszorítják az algákat azzal, hogy elszívják előlük a tápanyagot és az életteret.
4 fontos tényező van az algásodásnál:
- világítás (ideje, magassága, kelvinszáma, természetes fény akváriumba jutása, napfény....)
- CO2 (nem mindegy a mennyiség, az eloszlatási sebessége)
- szűrés, áramlás (megfelelő szűrőanyagok, megfelelően beállított be és kifolyónyílások az egyenletes áramlásért, rendszeres takarítás a szűrőben és az aljzaton)
- tápozás (mikro és makro elemek megfelelő arányban való használata, EI tápozás)
Makro: szén (C), oxigén (O), nitrogén (N), foszfor (P), kálium (K), kálcium (Ca), magnézium (Mg), kén (S)
Mikro: vas (Fe), mangán (Mn), cink (Zn), réz (Cu), bór (B), nikkel (Ni), klór (Cl), moliblén (Mo)
Ezekre a növényeknek mind szükségük van, ha valamelyik hiányzik, hiába adagolod a többit, a növény nem fog rendesen fejlődni, tápanyaghiány fog fellépni, ami kedvez az algáknak. A jó tápoknál a makro és mikro külön van, mert ezek nem keverhetők össze, mert reakcióba lépnek egymással. A legjobb és legolcsóbb megoldás a GreenAqua saját márkás tápja (Micro, Macro http://www.greenaqua.hu/hu/green-aqua-n ... nnyel.html ) kiegészítve Easy carboval vagy CO2-vel.

Nem részletezném ezeket mélyebben, mert iszonyatosan vaskos témakörök, akit érdekelnek, az akvakertész fórumon olvashatják: http://akvakertesz.hu/.

Ahány alga és ahány akvárium, annyi eset. Van amikor a tápozás részben megvonása jelent megoldást, de sokszor éppen a tápozás növelése. Van amikor a világítást kell emelni óraszámban, van amikor pedig le kell csökkenteni. Van aki fél a magas nitráttól és gőzerővel küzd ellenne oly annyira sikeresen, hogy a végén annyira nem lesz az akváriumában hogy kékalga üti fel a fejét. Több ezer hozzászóláson át lehet olvasni ezekről az akvakertész szakfórumon: http://akvakertesz.hu/forums/alga/

Az algafegyverek:
Ha a körülményeket rendbe tettük, attól még a meglévő algákat el szeretnénk mielőbb tüntetni. Erre elég sokféle módszer létezik: állatsereg bevetése az adott algafajtól függően, gyorsan növő esetleg antibiotikumos hínárok, fogkefével vagy hurkapálcikával felcsavarás, kapargatás, lejárt bankkártyával üvegkaparás, Ada Phyton Git (növényerősítő és kékalgaölő), Easy Carbo (szén tápanyag növényeknek, algaölő), 3%-os hidrogénperoxid (oxigéncsepp), menthetetlen levelek ollóval visszavágása, Black out.
Hidrogénperoxid: 3%-os gyógyszertári, vagy oxigéncsepp néven alkalmazható. Leállított szűrőnél hessegessük el az állatokat a fertőzött területről, majd fecskendőből 2-3 cseppet jutassunk a fertőzés közelébe. Ez a növényeket is károsítja, főleg az érzékeny mohákat, így fokozott óvatossággal kezeljük. 2-3 percig az állatokat még ne engedjük oda, majd kapcsoljuk be a szűrőt és mozgassuk át alaposan a kezelt víz környékét. Állatokra és növényekre veszélyes anyag. Kezelés után pár perccel az algák elkezdenek buborékokat önteni, innen láthatjuk, hogy a kezelés hatékony volt. Egy nap csak egy kisebb 5cm-es kör alapú területet kezelhetünk le így pár cseppel. Vízoszlopba nagyobb mennyiség csepegtetését illetően az akvakertész fórumon sok infó olvasható, mert ott a kezelés már sok mástól is függ.
Easy carbo: glutalhedid egyik változatát tartalmazza. Szén alapú növénytáp ami a gyári adagolása szerint vízoszlopba cseppentve gátolja az algásodást, illetve 1 ml folyadék helyileg 5 cm-es fertőzött területen a hidrogénperoxidhoz hasonlóan alkalmazható. Állatokra illetve növényekre kevésbé veszélyes mint az oxigéncsepp, de ettől még ugyanolyan körültekintően bánjunk vele, mert könnyen végzetes lehet.
Ada Phyton Git: egyfajta növényi kivonat, ami erősíti a növényeket. Másodlagosan a kékalgát öli, a többi algát visszaszorítja. Greenaqua boltban kapható.
Black out: azaz teljes sötétség, ez csak egy irtás, a probléma nem oldódik meg tőle, azt kell megszüntetni. Axis akváriumban ne alkalmazzuk!
Nigro által kifejlesztett módszer:

Nigro írta:Az indítás előtt egy órával etessük meg a halakat. Ezután ők pár napig koplalni fognak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy most túl, vagy többet kéne nekik enni adni. Elemi hiba lenne ezt tenni. Csak a szokásos adagot és semmi nasi!Ezután végezzünk egy 50%-os vízcserét. CO2 adagolás kikapcs. Növénytápozás leáll. Érdemes egy levegőztető pumpát beüzemelni, vagy a külsőszűrő esőztetőjét felfelé állítani, hogy az akvárium szellőzése jobb legyen. Keressünk egy méretes, vastag pokrócot, amivel annyira le tudjuk takarni az akváriumot, hogy oda semmi fény ne szűrődhessen be. Terítsük az akváriumra és ellenőrizzük, hogy minden oldalon kellőképpen hermetikus-e.Hagyjuk az akváriumot letakarva 3 (vagy 5) napig! Csak a szűrő, a levegőztető és a fűtő megy semmi más. NE LESS! :)A kúra végén rántsuk le a leplet.

Nigro http://www.nigro.hu/2010/01/23/pofon-az ... -blackout/
Bemásoltam a lényeget, ha épp nem elérhető lenne a honlapja, a lényeg akkor is olvasható legyen.
Állatok:
Tájékoztató csak, mert etetéstől és algafajtáktól függően fogyasztják a következő algákat az állatok:
Törpe szívóharcsa (Otocinclus affinis, Oto): barna alga, zöld pontalga (korlátozottan), hajalga
Neocaridina fajú garnélák (pl: RC): fonálalgák
Cardinia fajú garnélák (pl Amano): fonál, barna, ecset és hajalga
Black molly: fonálalgák
Sziámi algaevő (Sziámi ormányos márna,Crossocheilus siamensis): fonál, ecsetalga
Zebracsiga, hagymacsiga: zöld algák, barna alga, ecsetalga
Almacsiga: barna alga, növényevő csiga szinte bármilyen algát megeszik, de növénnyel együtt
Algázó géb: ciano, fonál, zöld, ecset, agancs
Növények:
Érdes tócsagaz (érdes borzhínár, Ceratophyllum demersum) és Átokhínár (Egeria Densa) gyors növekedésű hínárok antibiotikus hatással a kékalgák ellen jó, de vigyázni kell hogy ezek erősen nitrátfaló hínárok, lecsökkenhet a nitrátszint az akváriumban ami kedvez a kékalgának.
Tündérhínár és egyéb gyors növésű hínárok a növekedésükkel elszívják az algák életterét. Induló táptalajos növények akváriumokban jó szolgálatot tehetnek.

I. Zöldalgák:

1. Zöld víz
Szinonimái algavirágzás, lebegő zöldalga, green water
A zöld vizet, azaz vízvirágzást a vízben hirtelen elszaporodó lebegő algák okozzák. Sokféle faj lehet ostoros moszatoktól a valódi zöld algákig (pl: Chlorella). Kiváló az ilyen víz vízibolhák és cyplopsok neveléséhez, akik ezeket fogyasztják el. A zöld vizet általában túl erős nem megfelelő világítás, túl sok napfény valamint a vízminőség felborulása okozhatja. Mint minden algának, a magas ammóniaszint kedvez neki, de érdemes ellenőrizni a makroelemek mennyiségét és arányát. Elég egyszeri kiugró ammóniaszint az elszaporodásukhoz.
Felismerése:
A víz hirtelen bezöldül.
Védekezés:
Nehéz megszabadulni tőle. 4 napos sötét kúra megöli őket, de ekkor a sok elhalt algától drasztikusan megemelkedhet az ammóniaszint, így emelni kell a levegőztetést. Mikro és diatóma (kovaföld) szűrővel (pl: Magnum 350W micro patronnal) a vízből kiszűrhetők. UV szűrővel megelőzhető illetve kezelhető a vízvirágzás, de folyamatosan figyelni kell az ammóniaszintet. Az akvárium falára kiült réteget könnyedén letörölhetjük. Vízibolhákkal is le lehet küzdeni az algavirágzást, de ehhez azokat az állatokat ki kell vennünk az akváriumból, amelyek megennék a bolhákat. 2. Fonalalgák:
Szinonimái: fuzz, hair, tred...
Sok változata létezik, de összességében elmondható, hogy a fonalalgák erős és túl hosszú (10 óra vagy azt meghaladó) megvilágítás, alacsony CO2, alacsony NO3, nem megfelelő áramlás és szűrés, 6-7 pH, mulm felhalmozódás az akváriumban mind kedvez neki. Legtöbb fonálalgát a Black Mollik, zebracsigák, sziámi ormányosmárnák kedvelik.
a) zöld szőr (Oedogonium, short green algae)
Pár mm-es zöld finom szálak a levelek szélein. Jellemzően az idősebb vagy sérült leveleken jelenik meg először. Oka valamilyen tápanyaghiány, aminek a megszüntetésével az alga eltűnik. Algaevők, garnélák szeretik elfogyasztani, de ez csak tüneti kezelés. b) zöld szakállalga (green beard algae, green string algae)
A zöld szőrhöz hasonló, de annál erősebb és látványosabb. Hosszú szálai a levélszéleken, tereptárgyakon jelenik meg. Szálai csúszósak, nagyon nehezen távolíthatóak el ragaszkodásuk miatt. Jellemzően alacsony CO2 és NO3 szint mellett jön elő. Zebracsiga, sziámi ormányosmárna, plecok szeretik elfogyasztani. c) zöld cérnaalga (green thread algae)
Akár 15-20 cm hosszúra is megnövő, el nem ágazó cérnaszál jellegű alga. Okozhatja megemelkedett vas szint is, érdemes kizárni ezt főleg ha Rodophyta Sp1 is megjelent az akváriumban. Könnyen eltávolíthatók elektromos fogkefe, sima fogkefe, hurkapálca vagy fogpiszkáló segítségével feltekerve. Sokszor hajalgával együtt jelentkezik. Sziámi ormányosmárna és amano garnélák szívesen fogyasztják. 3.Zöld pontalga:
Szinonimái: green spot algae, GSA, Choleochaete
Erős világítás, kevés PO4 a magas NO3 mellett, alacsony CO2 kezdvez neki. Egy jól beállt akváriumban minimális jelenléte természetes.
Felismerése:
Apró kerek zöld pontok kemény felületeken vagy lassú növésű növényeken. Nagyon ragaszkodó a felülethez, így eltávolítani nehézkes, és az algázók sem szeretik.
Védekezés:
A lassú növésű növényeket amiket megtámad ültessük árnyékosabb helyre. Szivaccsal, pengés algakaparókkal távolítsuk el a tereptárgyakról. Vegyünk visszább a világításból és nézzünk ammónia és foszfátszintet, ezeket az ideális felé korrigáljuk. Zebracsiga lenyalogatja ha ráfanyalodik. 4.Érdes békanyál:
Szinonimái: blanket weed, Cladophora
Mohaszerű, érdes, egyáltalán nem nyálkás tapintású, vékony szálai erősek, nehezen szakadnak. Egy ponton tapad le és onnan terjeszkedik tovább. Könnyen eltávolítható fogkefével, hurkapálcikára felcsavarással. A fertőzött növényeket célszerű visszavágni, kifésülni. CO2 és erősebb áramlás, kevesebb fény segít a visszaszorításában. Érdekesség, hogy az algák többségével szemben, ez levegő útján spóra formában nem tud terjedni. 5. Sima békanyál:
Elnevezései: Spirogyra, water silk
Sima tapintású vékony erős szálak. Többnyire egy korábbi ammóniacsúcsot mutat (talajmozgatás, halpusztulás, túletetés miatti hirtelen bomlás...). Jellemzően a koszos akváriumokat nem szereti, szüksége van a tápanyagdús, tiszta vízre. Időnként egy alaposabb szűrőpucolás és kézi eltávolítása, majd a vízparaméterek rendbetétele eltávolítja az akváriumból. Algaevők ha nincs más ráfanyalognak. II.Barna alga:
Szinonimái: kovamoszatok, brown algae, diatomeas
A Chromalveolata ország, Sárgásmoszatok (Heterokontophyta) törzs, Diatomea altörzs, Kovamoszatok (Bacillariophyceae) osztályába tartoznak. Színtesteik sárgásbarnák, édes és tengervizekben is megtalálhatóak fajaik (több mint 100 000 faj). Egyes fajok egyénenként lebegve élnek, mások aljzathoz tapadva. Egyes fajok közös nyálkaburokban sejttársulatot alkotva élnek. Sejtjüket két szilícium tartalmú kovahéj zárja körül, mely elhullásuk után az aljzaton kovafölddé válik az évmilliók során. Az egyik legveszélytelenebb alga, leginkább csak esztétikai probléma.
Felismerése:
Akvarisztikában a barna nyálkás bevonatot illetve az akár centiméter hosszúra is megnövő vékony barna szálakat képező típusai gyakoriak. Kézzel letörölhető könnyedén. Jellemzően magas szilikáttartalmú vagy alul világított vagy újonnan indított akváriumokban található meg.
Védekezés:
Magas szilikát esetén a szilikátot kell csökkenteni a vízben szűrt víz segítségével. Magas szilikát lehet a csapvíztől, vagy az új akvárium üvegétől, vagy egyes kavicsfajtáktól.
Ha a világítás hiánya okozza, és nagyon zavar bennünket, akkor növelhetünk a fényerőn, de vegyük figyelembe az axolotolok igényeit, azaz mindig legyen egy sötét sarok bújóval.
Az almacsiga elméletben megeszi.
Algakaparóval, új fogkefével, papírtörlővel a tereptárgyakról, műnövényekről erős zuhannyal könnyedén eltávolítható.
Nem axololtos akváriumban egyéb védekezés:Törpeszívóharcsa, afrikai zebracsiga, süncsiga, easy carbo (további info az akvakertész fórumon).
III. Hajalga:
Szinonimái: brown hair algae, Rhizoclonium
Felismerése:
Zöldes-szürkés vattaszerű finom szálak amik több centiméteresre is megnőhetnek. Nem tapadnak le, így könnyen eltávolíthatók. Alacsony tápanyagszint, egyes kövekből kioldódó anyagok, gyenge áramlás, gyenge vagy az áramlással összehozható rossz CO2 ellátottság kedvez neki. Fonalalgával gyakori a megjelenése.
Védekezés:
Erős áramlás megakadályozza a terjeszkedésben. Az algaevők szeretik. Easy carbo és CO2-vel eltüntethető. IV. Zöld por:
Szinonimái: GDA, Green dust algae
Zoospórák amik önálló mozgásra képesek. A tereptárgyakat és növényeket elkerülik, mindig az üvegre tapadnak fel.
Felismerése:
Zöld por szerű lerakódás ami csak az üvegen tapasztalható. A pontalgával ellentétben könnyen eltávolítható.
Védekezés:
A folyamatos üvegtisztítás nem megoldás. Célszerű megvárni az életciklusuk végét 15-20 nap, majd egyben letakarítani az üveget és egy nagy vízcserét csinálni. Ezt Tom Barr fedezte fel, az ő módszere. V. Vörösmoszatok
Klorofil A, fikoeritrin (vörös), fikocián, kevés xantofil pigmenteket tartalmaznak.A növények országába, a vörös növények alországába tartozó törzs. Közel 4000 fajából 200 édesvízi csak.
Jelenlétük nem megfelelő CO2-re utal. Ez könnyen lehet az áramlás miatt, ha túl erős, akkor kifújja a növények közül, ha túl gyenge, akkor pedig nem jut el mindenhova. Érdekességük hogy Easy carboval kezelésükkor pirossá majd szürkévé válva halnak el, míg oxigéncsepp használatánál lilává válás után hal el.
Sok fajtája van, egyes zöld fajait könnyű összetéveszteni a zöld algákkal.
1. Rodophyta sp.1
Szinonimái: zöld ecsetalga
Általában túl sok vas okozza jelenlétét. A vas megmérése után, ha indokolt, csökkenteni kell a vas mértékét, vagy azt ami normál tápozás mellett megnövekedett vasat okozza. Helyileg easy carboval vagy oxigéncseppel kezelhető. 2. Rodophyta sp.2
Magas kálicum és magnézium mellett magasabb vas jelenlétében fordul elő. Vízbemérés után a szinteket ideálisra kell visszaállítani. Helyileg Easy carboval vagy oxigéncseppel kezelhető. 3. Rodophyta sp.3
Szinonimái: agancsalga, staghorn algae, compsopogon sp
Szürke vagy kékes árnyalatú eleinte vaskos egyenes, majd később agancsformán elágazó szálak. Jellemzően a levelek szélein jelenik meg. Erősen tapad, szinte lehetetlen eltávolítani teljesen, ha lekaparjuk újra kinő, mert a "gyökere" ott marad. Mint minden alga, kedveli a magas ammóniát és kiegyensúlyozatlan tápanyagellátást, továbbá a felhalmozódott mulmot. Érdemes a kálcium magnézium arányra rámérni.
Alaposan porszívozzuk ki az aljzatot, a növényeket is, a mohákat is, ha kell inkább vágjuk vissza őket. A fertőzött részek szinte menthetetlenek, az erősebb fertőzéseket azonnal vágjuk le, az enyébbeket Easy carboval vagy oxigéncseppel kezelhetjük. A szűrőt alaposan pucoljuk ki. Egyenletes megfelelő CO2 erősen visszaszorítja. Amano garnélák fogyasztják ha nagyon rá kényszerülnek. 4. Rodophyta lemanea:
Szinonimái: BBA, black beard algae, black brush algae, Audouinella sp, ecsetalga
Rövid szürkés,kékes, vöröses egy pontból kiinduló ecsetforma pamacsok. Kemény víz esetén a kálciumot magába köti. Jellemzően kevés NO3, kevés CO2 vagy rossz áramlás miatti ingadozó CO2 probléma a fő ok, ezt kell rendbe tenni. Az ideális értékek az eltávolításához: CO2 30 mgl/l, NO3 15 mg/l, PO4 0,5 mg/l. Sziámi algaevők és amanok ráfanyalodnak ha nincs más. Easy carboval és hidrogénperoxiddal helyi kezelés végezhető. 5. Rodophyta sp.5
Szinonimái: fekete pontalga
Fekete pontok, majd egybefüggő terület a levelek szélein amik később az egész levelet belepik. Foszfáthiány, rossz CO2 mellett alakul ki. Források:
Nem szokásom más tollával ékeskedni, nem kútfőből írtam mindezt, hisz nem vagyok algabiológus, hanem heteken át tartó olvasgatással, tanulmányozással, nyomozással, összefésüléssel. Tehát a források:
http://www.greenaqua.hu
http://hu.wikipedia.org
http://garnelaforum.hu
http://www.theplantedtank.co.uk/algae.htm
http://akvakertesz.hu/forums/alga/
http://akvafarm.hu/-alga.html
http://www.aquaticplantcentral.com/foru ... mmary.html
http://catweazle.rgkoelman.nl/%28S%282z ... /h2o2.aspx
http://www.aquariumalgae.blogspot.hu/

Sendy » 2013.07.21. 15:03 írta:Az algák...

Szeretném hozzátenni, hogy az algatéma nagyon bonyolult. Igyekeztem leegyszerűsíteni kifésülni a kusza szálakat, mert régebben más körülményeket okoltak az algákért mint most. Sok oldalon keverik a szezont a fazonnal, és vannak algák amik annyira hasonlóak első és második ránézésre is, hogy csak egy igazi algákkal foglalkozó szakember tudná pontosan megmondani mi az. Minden algának több neve van, talán ezt volt a legnehezebb összefésülni és az összes algát összegyűjteni, mert időközben kiderült, hogy amit én három különböző algaként találtam, az ugyanaz a típus. Bár az se volt könnyű, hogy ahány oldal annyi féle algaindok és kezelés ugyanarra az algára, és az egyik ellent mond a másikkal. Egy alga nem mindig szabályszerűen néz ki, a vörösmoszat ami például fekete vagy zöld, vagy zöld szőrnek tűnik elsőre a kezdődő vékony agancsalga, vagy most éppen melyik békanyál vagy fonalalga vagy hajalga.
Remélem, hogy nagyon nem lőttem mellé, vannak még homályos foltok, volt pár alga ami csak egy forrásban szerepelt igazán és csak hozzászólásokból, mások tapasztalásából következtettem ki, hogy tényleg létező algafaj.
Egy szó mint száz, a leírtak nem szentírás, csak ennyi következtetésre lehet jutni több mint 3000 hozzászólás, több mint 30 szakcikk, több órányi google és wikipédia után.

Axis akváriumban a sötétség miatt barnaalgára lehet számítani. Ha van valami más fényforrás ami erős, vagy napsütés akkor előfordulhatnak a többi algafaj is.

Illegális bevándorlók II. rész

Utolsó módosítás: 2014.04.08.

Végre elkészült az illegális bevándorlók első algafejezete után a folytatás ami a nem növényi látogatókról szól. Ahogy az előző cikkben itt is vegyétek figyelembe, hogy nem csak és kizárólag axis vonatkozásban írtam le a dolgokat. Szóval senkinek se jusson pl paradicsomhalat axolotl mellé berakni. Továbbá egyes betolakodók axikra szinte ártalmatlanok, míg pl garnélás akváriumban a garnélák mészárlását vinné véghez a betolakodó. A megszokott módon, ahol tudtunk, saját képekkel szolgáltunk, de nálunk se fordul meg minden betolakodó, így mások képeinél természetesen feltüntettük, hogy ki a tulajdonosa. Ahogy az alga cikknél itt is figyelembe kell venni, hogy nem vagyok biológus, nem szakterületem ezen állatok. Amit leírtam, az az a tudás amit sikerült róluk eddig összeszedni a különböző forrásokból. Ahogy a tudás bővül, a cikk is bővülni fog, tehát érdemes pár havonta ismét ránézni.

Kékalga
Szinonimái: BGA, Blue-Green Algae, Cianobacteria, Osciliota splendens
A kékalga nevével ellentétben nem alga, hanem egy fotoszintetizálásra képes baktérium. A Baktériumok országának, Negibacteria alországában a Glycobacteria Főtörzs Cyanobacteria törzs közel 2000 fajából nehéz lenne tovább azonosítani, hogy mely található meg az akváriumban, így ezeket mind köznyelven kékalgáknak hívjuk. Egyes fajaik szeretik a magas nitrogénszintek, mások a légkörből is képesek felvenni, vannak mérgezőbb és kevésbé mérgezőbb fajaik. Különösen veszélyes, mert egyes fajai halálos toxinokat bocsátanak ki melyek harcigázként is felhasználásra kerültek már a történelem során. Alacsony nitrátszint, mulm kedvez neki.
Felismerése:
Leggyakrabban enyhén kékes beütésű jellegzetes mélyzöld színű már-már dekoratívnak mondható sűrű pókhálószerű bevontatot képező kékalga fordul elő. Gyakori a talaj alatt a frontüvegnél való megjelenése is. Előfordulhat még szürkés vagy fekete lepedékként. Erős szaporodásnak indulásakor egyes fajoknál jellegzetes szúrós szag érezhető az akvárium vízfelszínén ami egyeseknél fejfájást, szédülést is okozhat. Továbbá a frissen kiszedett algának is ilyen szaga van.
Védekezés:
Nitrátszint mérésekor ha a nitrátszint 10mg/l alatti, akkor tápoldatokkal a nitrátszint növelése javallott. Gyenge áramlatokban jobban megtelepszik, így próbáljuk egyenletesen kialakítani a vízáramlást. 7-9 pH közötti értékeket jobban kedveli. Amit el tudunk távolítani azt távolítsuk el mechanikusan (algakaparó, szívócső, csipesz...). Phyton git szer erősen kékalgaölő hatású, és a növényeket is erősíti. Easy Carbora és Oxigéncseppre elpusztul közvetlen adagoláskor, itt a többi algánál leírt adagolást kövessük. Mint minden algánál itt is elsősorban a kedvező körülményeket szüntessük meg: alacsony nitrát, kiegyensúlyozatlan tápozás, mulm és ételmaradékok. A frontüvegnél megjelenő algánál nekem bevált hogy fekete öntapadó tapétával leragasztottam, így nem jutott kellő fényhez és lassan elkezdett pusztulni.
Kagylósrák:
Az ízeltlábúak (Arthropoda) törzsében a rákok (Crustacea) altörzsének kagylósrák (Ostracoda) osztálya. Közel 13 000 élő fajuk ismert. Tengeri, brakk és édesvizekben is megtalálhatóak fajaik. Egyes fajok melegkedvelők, mások hidegkedvelők, egyes fajok nagy tűréshatárral, mások nagyon minimálissal rendelkeznek. Rossz életkörülmények között meszes alapú kettős külső takarójukat (teknő) becsukják, és a amíg a víz kedvezővé nem válik, ott vannak elszigetelve. Ezért nagyon nehéz őket bármivel is kiirtani. Egyes halfajok (betta, törpe fogasponty...) összecsipegetik őket, de bélzáródást okozhatnak, így kifejezetten ezzel etetni nem szabad a halakat. Általánosságban hulladékevők, és esztétikai problémánál nem jelentenek többet.
Nagyon részletes cikk róluk: http://hu.wikipedia.org/wiki/Kagyl%C3%B3sr%C3%A1kok
Felismerése:
Nagyjából 1 mm-es kerek, vagy kissé ovális formájú "futkosó" gömbök az akvárium üvegén, teleptárgyain. Túl erős fényre árnyékos helyre bújnak, kevés fénynél viszont előjönnek. Mozgásukról könnyen felismerhetőek: http://www.youtube.com/watch?v=sXCSm-qkry0
Védekezés:
Halak bevetése. Fizikai eltávolítás kézzel, túlzott etetés visszafogása, aljzat tisztán tartása.
Kandics
Szinonimái: Cyclops sp, kandicsrák
Rendszertani besorolása:
Állatok országa (Animalia), Ízeltlábúak törzse (Arthropoda), Rákok altörzse (Crustacea), Állkapcsilábas rákok osztálya (Maxillopoda), Evezőlábú rákok (Copepoda), Cyclopodia rendje.
Felismerése:
Pár mm-es jellegzetes ugráló nagy sebességű mozgással közlekedő állat. Egyes fajai tereptárgyakon és az üvegen, mások a "nyílt" vízben élnek. Testük jellegzetes csepp alakú, fejükön két csáp van és testük egy elvékonyodó farokban végződik. A nöstények petecsomóikról felismerhetőek, ami szabad szemmel is látható.
Védekezés:
Teljesen ártalmatlanok, halak szeretik őket elfogyasztani. Hidra:
Csalánozók (Cnidaria) törzsébe, Hidraállatok (Hydrozoa) osztályába, Hydroida rendjébe, Hydridae családjának Hydra nemébe tartozó fajok. Az előző állatokhoz képest itt nem találtam több száz fajt, csak néhányat. Közép-Európában 5 faj honos. A táplálékfüggő a színűk. Nincs szüksége légzésre, nincs agya, vagy külön izomrendszere. Ivaros (spermium által) illetve ivartalan (létrehoz egy bimbót amit majd elereszt) módon is képes szaporodni. Veszélyes mert apró állatokat pl a garnélákat is levadássza.
Felismerése:
6-13 mm hosszú több csápú, jellemzően fehéres színű lengedező mozgású, egy helyben álló élőlény. Ha hozzáérünk, gömbbé húzza össze magát. Csőszerű teste van ragacsos szájjal melyhez 6 tapogatócsáp tartozik amivel zsákmányát elejti. Látszólag egy helyhez van kötve ez gyakorlatban csak a hidra kedvétől függ, mert ha előnytelen számára a terület akkor felemeli tapadókorongját és a csápjaival tovább mászik.
http://www.youtube.com/watch?v=Kukv0AtI ... 5021321296
Védekezés:
Egyes halfajok képesek rájuk fanyalogni: gurámi, paradicsomhal, molli
Fenbendazol kezelést planáriához hasonlóan ajánlanak, de gyógyszeres kezelést csak állatorvossal kezdeményezzünk!
Elméletben a tiszta vizeket kedveli, így valahol bóknak lehet felfogni jelenlétüket. Egy erős vízcsere, vagy vízromlás akár végzetes is lehet számukra (pl kezeletlen csapvíz kerül az akváriumba, de ügyelni kell hogy egyes állatfajok pl garnélák is kényesek erre)
További képek: http://www.flickriver.com/photos/janham ... /hydridae/

Vizibolha - Cladocera
Ízeltlábúak (Arthropoda) törzs, rákok (Crustacea) altörzs, levéllábú rákok (Branchiopoda) osztály, ágascsápú rákok (Cladocera) rendjébe tartoznak. Egy összetett szemük van, ami valójában két szem. Két félhéj kitinpáncél takarja testüket, de fejüket nem. Fejükön, 2 pár csáp található. A kisebbek a táplálék sodrására, érzékelésére, míg a nagyok az állat mozgatására szolgálnak. Ezen kívül páncéljuk alatt tovább 4-6 pár kopoltyúláb található. Képesek ivarosan és szűznemzéssel is szaporodni. A téli (tartós) peték kikelnek tavasszal, és nőstények fejlődnek belőlük, melyek 8 nap múlva már ivarérettek, és páncéljuk alatt a költőüregben létrehoznak újabb nőstényeket, akik pár nappal később megszületnek, és 8 nap múlva.... http://www.youtube.com/watch?v=b7UFjsAYr3Y Ősz fele a nőstények elkezdenek hímeket termelni, akik megtermékenyítik a nőstényeket és létrejönnek a kemény burkolatú tartós téli peték amik jövő tavasszal fognak kikelni. A hímek kisebbek mint a nőstények. Lebegő algákat, egysejtűeket, baktériumokat, bomló holt szerves anyagot fogyasztanak fogyasztanak, ezáltal tisztítják a vizet. Kiváló hadsereg a lebegő zöld alga leküzdésében. Esetlenül úsznak, az áramlást nem tudják leküzdeni.
Akvarisztikában leggyakrabban a Daphnidae család, Daphnia nem fajaival találkozhatunk, azon belül is a Daphnia Magna óriás vízibolhával mely 6 mm-esre is megnő, továbbá a Daphnia Pulex kis vízibolhával ami 2-3 mm nagyra nő meg. Ez a két faj jellemzően sárgásbarnás színű, míg más daphnia fajok szinte teljesen színtelenek. Élettartalmuk 40-50 nap.
Vízibolhákról egy részletes leírás: http://mek.niif.hu/03400/03408/html/2879.html
Felismerése:
A szabad szemmel alig láthatótól az akár 6 mm nagyságig is terjedő átlátszó, sárgás, barnás, néha rezes árnyalatú gömbszerű, pálcikakezű ugráló élőlény. Mozgása kissé esetleg és ugráló, ahogy a csápjaival kapálózik. Táplálékban gazdag vízbe érkezve pörögni kezdhetnek.
Védekezés:
Nincs szükség védekezésre, mert egyáltalán nem ártalmasak, a vizet tisztítják. A halak vagy a szűrő úgy is össze fogja szedni őket.
Tenyésztésük:
Tenyésztésük, tartásuk egyszerű, eléggé igénytelen állatok. 10 literes akváriumba vagy vödörbe tegyünk nagy buborékokat készítő porlasztókövet, mert a levegőztetéstől jobban szaporodnak. Világításra nincs szükségük. Tápláléknak én főként Hobby Liquizell-t, Hobby Mikrozell-t és kiegészítésként algatablettát használok. Pár naponta fecskendővel az elhullott kitinpáncélokat, tetemeket kiszívom.
Két link a tenyésztésükhöz még, amit találtam:
http://www.diszkosz.hu/modules.php?name ... cle&sid=29
http://halivadek.wordpress.com/eleseg-a ... vizibolha/
Férgek:
A férgek egy minden eddiginél szélesebb és bonyolultabb témakör. Ahány forrás, szinte annyiféle besorolás. Iszonyatos mennyiségű infó van róluk, akit mélyebben érdekelnek, utána tud olvasni. Sok érdekesség olvasható Brehm: Az állatok világa című könyvének férgek fejezetében: http://mek.oszk.hu/03400/03408/html/2954.html
Komoly kihívás volt, hogy hogyan fogjak ennek a témakörnek, végül arra jutottam, hogy kissé köznyelvesen összefoglalva és csoportosítva emészthető a legjobban.

Fonálférgek (Nematoda):
Nem szelvényezettek, hengeres testük van. Vannak növényi és állati élősködők, illetve szabadon élők. Hosszanti izmokból állnak, így összehúzódni nem tudnak, csak jobbra-balra hajladozni, erről ismerhetőek meg.
Fehéres pár mm-es nagyon vékony "kukac" teljesen ártalmatlan vízi féreg. Általában újonnan összeraktott vagy túletetett akváriumokban jelenik meg. Rendszerint az el nem fogyasztott táplálék és mulm leszívásával elkopnak, továbbá társas vagy halas akváriumokban egy-két ragadozóbb hal szívesen fogyasztja (Black molly, betta, aljzattúrók)
Az állat testéből, vagy testén élősködők esetén azonnal állatorvoshoz kell fordulni, aki a féreg azonosítása után kellő gyógyszeres kezelést ír elő.
Laposférgek (Platyhelminthes):
Nem szelvényezettek, lapított testük van. Ahogy a fonálférgeknél, itt is vannak szabadon élők ( ragadozó planária - örvényféreg) illetve belső élősködők (galandférgek). Tipikus féregmozgásúak.
Planária:
A planária a Laposférgek (Platyhelminthes) törzsébe, Örvényférgek (Turbellaria) osztályában található Planariidae családba tartozó fajok összessége. Gyakorlatban szabad szemmel nehezen állapítható meg, hogy épp mi az amit látunk, így valójában mindent planáriának mondunk ami hasonlít rá, azaz az egész örvényférgek osztályát melybe nagyjából 4500 faj tartozik. Vannak ragadozó és békés fajok. Összefüggés mutatkozott eddig a gyakorlatban, hogy azok amik nyákát hagytak maguk után, ragadozó fajba tartoztak. Rendkívül regeneratív állat. Szigorúan tilos feldarabolni, mert ezzel csak megsokszorozzuk az állományt. Itt egy nem túl tudományos, de annál inkább szemléltetőbb videó róla: http://www.youtube.com/watch?v=vXN_5SPB ... re=related Fejénél félbevágott planária regenerálódása: http://www.youtube.com/watch?v=0L_mJoG4nts
Felépítése:
http://4.bp.blogspot.com/_ckhgu5xP92I/T ... naria2.gif
http://darwin.wcupa.edu/beneski/bio-515 ... ananat.jpg
http://schneider24.files.wordpress.com/ ... arian2.jpg
Felismerése:
Eléggé jellegzetes külseje van, de egy videó minden szónál többet ér, melyet Moszat nevű több fórumon is aktívan író készítette saját planáriáiról:
http://www.youtube.com/watch?v=xKKceK8lFhc és http://www.youtube.com/watch?v=ogXMmNhjw38
Moszat videóján látható planáriák 2 mm-esre nőttek csak meg és a békésebb, nyálkát nem árasztó fajból származtak.
Nagyon szép képek róluk: http://akvakertesz.hu/threads/plan%C3%A ... #post-6380
Összetéveszthetetlen más fajokkal, mert első ránézésre a meztelencsiga jut eszünkbe. Mind formájában (leszámítva a háromszögletű fejet csápok nélkül) mint mozgásában (csak úgy csúszik a tereptárgyakon és az üveg falán). 1-2 mm-től akár 2-3 cm-es méretig is képesek megnőni. Színűk fehérestől a vajszínen át a halvány barnáig terjed, bár sokszor függ a fényviszonyoktól is, hogy milyennek látjuk őket.
http://web.mit.edu/neuro/planaria2.jpg
Védekezés:
Planária csapda:
Neten többféle hogyan csináld videó létezik, bármelyik hatásos lehet. A lényege mindnek ugyan az, valami edényt belógatni, amit gyorsan ki lehet kapni (villámgyorsan tudnak szabadulni és eltűnni), amin vagy pici rést csinálunk alul a talaj közelében ahol be tudnak mászni, ki azonban már nem nagyon találnak, vagy egy nagyobb szájú edényt gézlappal vagy ehhez hasonlóval (lyukméretre figyeljünk, hogy be tudjanak jutni) legumizni. Ebbe csalinak csirkemellet, fehérjedús haltápot célszerű tenni, mert ez vonza őket. Ha kellő számú planária van a csapdában, gyorsan kiemeljük őket.
http://www.youtube.com/watch?v=saU7S2ybskw
Akinek nincs kedve barkácsolni, az megveheti készen a Greenaqua boltban:
http://www.greenaqua.hu/hu/benibachi-pl ... sapda.html
Zöldségkúra:
Garnélás illetve növényevő állatos akváriumoknál a fehérjetartalmú etetést visszafogva egy-két hétre, csak forrázott növényeket adva az állatoknak, bizonyos planária fajoknál sikert eredményezett, másoknál semmit.
Sózás:
Sózással többen próbálkoztak több fórumon, igazán eredményt nem láttam, hogy valaki tartósan elért volna vele.
Ellenséges erők bevetése:
Többféle halfaj elfogyasztja őket, ha más nincs. Ezek többnyire bármit megesznek ami pici és mozog, így pl a garnélacsemetéket is, ezért alkalmazásuk előtt alaposan át kell gondolni a helyzetet.
Paradicsomhal (nagy akváriumokban), páncélos harcsa, törpe fogasponty (igazi bérgyilkos, bármi ami kicsi és mozog, egész nap az aljzatot és tereptárgyakat lesik), labirintkopoltyúsok, szumátrai díszmárna, egyes csíkfajok.
Vegyszeres kezelés:
Többféle hatóanyagtartalmú vegyszer megöli őket.
Easy carbo: ahogy az algáknál, itt is hatásos. 1ml oldatot fecskendővel, kikapcsolt szűrő mellett a planáriára fecskendezve, az szinte azonnal elpusztul.
Orvosi szerek: alkalmazásuk előtt feltétlenül beszéljünk állatorvossal!
Fenbendazol: csigaölő hatása is van, így azokat el kell távolítani. Gátolja a paraziták sejtjeiben a tubulin molekulák felépítését (fehérjéből álló oriásmolekula). Az emlősökre ez a szer csekély hatással van, mert a paraziták tubulinjával sokkal erősebb kötést hoz létre. A fenbendazol a férgek energiatermelését is gátolhatja a glükóz-felvétel és a glikogén lebontás gátlásával.
A Praziquantel a paraziták izomzatának bénulását okozza az izomsejtek membránjának depolarizációja révén. Károsítja a kültakaró normál működését, gátlódik a glükóz felvétele a környezetből és fokozódik a laktát termelődése. A membrán átjárhatóbb a glüköz számára és érzékenyebb az emésztő enzimek hatásával szemben.
Megelőzés:
Szódavízben (vagy szénsavas ásványvízben) áztatni a növényeket fél órát mielőtt az akváriumba helyeznénk. Megbízható helyről szerezzük be élő, élettelen, fagyasztott... felszereléseinket.
Ha esetleg valakinek nagyon megtetszettek, és szeretne otthonra planáriás tányért, hamutartót vagy hasonló a háztartásokból nélkülözhetetlenen planáriás holmit beszerezni:
http://www.etsy.com/search?q=planarian& ... &ref=auto3
Gyűrűsférgek (Annelida):
Szelvényezettek, hengeres testük van. Jellegzetes összehúzódó, kinyúló mozgásra képesek, ez megkülönbözteti őket a fonálférgektől. Vannak szabadon élők, ragadozók és lebontók közöttük.
Akvárisztikában leginkább előforduló gyűrűsférgek:
Tubifex (Tubifex Tubifex):
Gyűrűsférgek (Annelida) törzs, nyeregképzők (Clitellata) osztály, csővájóférgek (Tubificidae) osztály faja. Földigiliszta vízi rokona.
Felismerése:
Testhossza 1-6 cm, 1-2 mm vastag, bordó színű (melyet hemoglobintartalmú vére okoz). Teste gyűrűzött és bizonyos szelvényein serték találhatóak. Előszeretettel fúrja be magát a talajba és onnan kinyúlva, tekeregve szerzi táplálékát és a szükséges oxigént.
Védekezés:
Élő tubifex túletetése esetén előfordulhat, hogy növényes, halas akváriumokban a talajba fúrják magukat és ott elszaporodhatnak. Megfelelő halfajjal ez a gond megoldható. Csak annyit adjunk enni, amennyi azonnal el is fogy.
Piócák (Hirudinea)
Gyűrűsférgek törzs (Annelida), nyeregképzők (Clitellata) osztály egyik alosztálya. Lapított testűek, és tapadókorongjaikkal mozognak, kapaszkodnak. Akvarisztikában a pár cm-es édesvízi fajokkal találkozhatunk. Nem mind vérszívó, vannak simán ragadozók amik apróbb élőlényekkel (férgek, rovarlárvák, csigák..) táplálkoznak.
Felismerésűk:
Sötét bőrű, enyhén lapított testalkatú féregmozgású pár cm-es állat a vízben, leginkább a kavicsok között megbújva, vagy állat testére tapadva. Talán a legnagyobb és legösszetéveszthetetlenebb nem kívánt bevándorló az akváriumban.
Védekezés: azonnali eltávolítás, és élő eleség (tubifex, vörösszúnyoglárva) alapos átmosás és átnézés után adható csak, mert leginkább ezekkel cipelhetőek be.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pi%C3%B3c%C3%A1k
Ázalag - Infusoria
Az állati véglények (Protozoa) egyik osztálya. Mérete mikroszkópos kicsiségűektől legfeljebb 1-2 mm terjed. Két nagy csoportra oszlanak az infuzóriák: ostorosra (Infusoria flagellata v. Mastigophora) és csillangósra (Infusoria ciliata). Ivadékhalak kiegészítő táplálására alkalmas.
Felismerése:
Akváriumokban jelen vannak, de csak időnként jelennek meg láthatóan. Ekkor az akvárium beködösödik, füstösödik. Jellegzetes fehéres, szürkés ködje nem összetévesztendő az algásodás zöld ködjével. Megjelenése akvárium indításakor, új baktériumkultúra alkalmazásakor vagy magas szervesanyag bomláskor jellemző. Elszaporodásukkor fogyasztják a víz oxigénjét, ezáltal az drasztikusan lecsökkenhet, így ilyenkor kiegészítő levegőztetésről kell gondoskodni.
Védekezés:
Aki már küzdött ilyen problémával, az tudja, hogy nem egyszerű harc időnként. Először is kiegészítő levegőztetésről kell gondoskodni. Az aljzatról a mulmot, végterméket és ételmaradékokat szívjuk le. A szűrőnél ejtsük meg a karbantartó tisztítást. Az etetést fogjuk vissza amennyiben lehetséges, illetve ügyeljünk arra, hogy semmi maradék ne legyen a vízben. Pár naptól egy hétig is terjedhet míg megszűnik a probléma. Utána az akváriumon nagyobb változtatást még ne csináljunk egy hétig. Ha folyamatosan nagytakarításokat, nagyobb vízcseréket csinálunk és mellé etetünk is, akkor folyamatos tápanyagdús környezetet biztosítunk nekik, és tovább szaporodnak.
http://hu.metapedia.org/wiki/%C3%81zalagok
Szúnyoglárvák:
Ízeltlábúak (Arthropoda) törzs, rovarok (Insecta) osztály, kétszárnyúak (Diptera) rend szúnyogfélék (Culicidae) családja. Lárváik egyik fő táplálékként szolgálnak az axolotlok számára. Az élő lárvák a vízben a kavicsok között megbújva pár nap alatt kikelhetnek ami nem túl kellemes. Táplálékként kapható szúnyogok közül élőben csak a vörösszúnyoglárva kapható, mely nem csíp kikelése után, de ugyanolyan idegesítő. A fekete szúnyog az ami csíp. A szúnyogok a petéiket vizekbe rakják le, így előfordulhat, hogy az akváriumba is belepetéznek az ablakon beszállt szúnyogok. Ezt szúnyoghálókkal előzhetjük meg, védekezni pedig a lárvák légpumpacsővel való leszívásával tudunk.
Szitakötők:
Ízeltlábúak (Arthropoda) törzs, rovarok (Insecta) osztály, szitakötők (Odonata) rendje. Amiért szót kell említeni róluk, az az, hogy időről időre növényekkel behurcolhatjuk lárváikat az akváriumba. A lárvák 1-4 évig élnek a vízben, eltérő nagyságúra és formájúra nőnek fajtól függően, és ragadozó életmódot folytatnak. Elsősorban ivadékhalakra, garnélákra, ivadékaxikra veszélyes, de egy jól megtermett lárva, akár egy kisebb lazacot is elkaphat. Növények szárán kapaszkodik és várja a lehetőséget, hogy lecsaphasson áldozatára.
Találtak már idehaza ilyen lárvát is a vízben több alkalommal:
http://odonata-malaysia.blogspot.hu/201 ... larva.html Saját videó szitakötőlárváról: https://vimeo.com/76269205


Ugróvillások:
Ízeltlábúak (Arthropoda) törzs, hatlábúak (Hexapoda) altörzs, belső szájszervűek (Entognatha) osztály ugróvillások (Collembol) alosztálya. Alapvetően szárazföldi állatok de vannak vízi változataik. Általában 1-2 mm nagyok. Ugróvillájuk van, amivel ugró mozgásra képesek a víz felszínén vagy a vízben. Ártalmatlanok, elhullott, rothadó dolgokkal táplálkoznak.

http://hu.wikipedia.org/wiki/Ugr%C3%B3vill%C3%A1sok
http://akvakertesz.hu/threads/n%C3%B6v% ... post-16513 Csigák:
Nem várt vendégként a következő csigák fordulhatnak elő:
Mocsári csigák:
Puhatestűek (Mollucsa) törzs, csigák (Gastropoda) osztály, tüdőscsigák (Pulmonata) rend mocsári csigák (Lymnaeidae) családjába tartoznak.
Nagy mocsári csiga (Lymnaea stagnalis): 4-6 cm-re megnövő szürkés testű csiga. Tapogatói lapítottak, fülszerűnek néznek ki. Háza hosszúkás de nincs zárható ajtaja. Növényekkel és algákkal táplálkozik, így nem annyira közkedvelt. Tüdővel is képesek a levegővételre. Kocsonyás petével szaporodnak és hímnősek. http://hu.wikipedia.org/wiki/Nagy_mocs%C3%A1ricsiga Pocsolyacsiga (Radix peregra): 2-3 cm nagyra megnövő világos (csillámporszerű) testű csiga. Ahogy a nagy mocsári csigának, ennek is lapított tapogatói vannak, azaz fülecskéi. Algákkal, bomló, elhullajtott dolgokkal táplálkozik (szemételtakarítók). Háza tojásdad alakúbb mint a mocsári csigáé. Könnyű összekeverni a hólyagcsigákkal első ránézésre, de a pocslyacsiga háza sokkal vastagabb, bőrük és tapogatójuk is másabb. Tüdővel is képesek lélegezni. Hímnősek és kocsonyás petét raknak növényekre, vagy tereptárgyakra.
http://hu.wikipedia.org/wiki/Pocsolyacsiga Hólyagcsigák:
A tüdőscsigák (Pulmonata) rend Physidae családjába tartoznak. Házuk nem jobbra, hanem balra csavarodik. Bőrük sötétbarnás és tapogatóik hosszú vékony nyúlványok. Házuk rendkívül vékony, hamar törik és szinte átlátszó. Házukhoz nincs zárható ajtó. Hímnősek és kocsonyás petéket raknak. Maradékokat, algákat eszeget. Eddig egy növényt találtam amit megrágtak, az pedig az átokhínár volt. Tapasztalatom szerint 20 fok alatti vizet nehezen viselik, többnyire lassan elkopnak, bár elvileg 10-28 fok az életkörülményük.
Akváriumban előforduló fajaik: Nagy hólyagcsiga (Aplexa hypnorum), ami másfél-két cm nagyra megnőhet illetve a hegyes hólyagcsiga (Physa acuta vagy Physella acuta) ami valamivel kissebbre nő meg, maximum 13 mm nagyra. A két csiga szinte csak méretében különbözik. Planorbidae család csigái:
Postakürt csiga (Helisoma nigricans): állva hordja a házát és többféle színben beszerezhető és 1-1,5 cm nagyra is megnőhet. Egyes növényeket megrághat, ha nem talál semmi más táplálékot. Melegebb vizeket kedveli 24-28 fok. Nagy tányércsiga (Planorbarius corneus) akár 3 cm-re is megnőhet, főként hulladékokat, algákat eszik. 20 fokos vízben is elvan már.
Pici tányércsiga (Gyraulus parvus): olyan mint a nagy tányércsiga, fekve hordja a házát és fél cm-nél nagyobbra nem nő meg. Elsősorban az üveget nyalják algák után, de mindenféle hulladékot elfogyasztanak. Rövid életű. Pajzscsiga (Acroloxus lacustris):
Az Acroloxidae család tagja. Háza nem csavarodott, hanem kagylószerű sapka. Rendszerint szilárd felületeken tanyáznak, a vízből vonják ki az oxigént, nem járnak fel levegőt venni. Pár mm-es csiga. Minden csigánál fontos megemlíteni, hogy a túlzottan lágy víz és a széndioxid adagolása károsítja a házukat. Csigáknál minimum 7-es összkeménységű víz javasolt. Nagyon sok csiga esetén javasolt mérni hetente a víz keménységét, mert kivonják a vízből a meszet a házuk építéséhez.

Fő források:
http://akvaguru.hu/index.php?mit=46
http://www.greenaqua.hu
http://hu.wikipedia.org
http://garnelaforum.hu

Stella » 2013.05.27. 11:53 írta:Sziasztok!
Guppikat és csigákat telepítettem az akváriumba. A fehér cikázó pöttyök tényleg eltűntek, a férgeket felzabálták a Guppik. Kitakarítottam megint mindent és a nyálka kezd visszajönni, de másnak nincs nyoma. Először új néz ki, mintha vízkő folt lenne az akvárium külső falán, nem feltűnő és alig itt-ott van belőlük. Aztán ahogy nőlnek észreveszi az ember, hogy ezek belül vannak és idővel akkorára dagadnak, hogy lehet látni, ahogy mozgatja őket a víz. Átlátszó nyálka, benne fehér pöttyök vagy buborékok, nem tudom. Az akvárium falán jelennek meg először, de utánna bárhol feltűnhetnek. A szűrőn és a körül van most a legtöbb. Ha kézzel letörlöm, pár nap után megint előjön. Nem tűnik ártalmasnak, de nem valami szép és elég macerás minden nap vakargatni az akvárium faláról. Ma már tényleg töltök róla fel képet.

Sziasztok!
Nekem is volt ilyen gondom pár hete, mindent kivettem, és az akváriumot átmostam sósavval, majd tiszta vízzel újból. A víz semlegesíti a sósavat, így az axiknak semmi bajuk sem lett tőle mikor vissza kerültek. Én mindent kivettem, forróvíz-hideg víz váltott zuhannyal mostam le, egyedül a szőlő gyökértől és a gömbmohától kellett megválnom. A szűrőt cseréltük egy nagyobbra, előtte belső szűrő volt, most egy erősebb külső szűrő van. Azóta nem jött újra elő ez a probléma.
Üdv:Orsi

nemeo » 2014.04.01. 11:08 írta:

Stella » 2013.05.27. 11:53 írta:Sziasztok!
Guppikat és csigákat telepítettem az akváriumba. A fehér cikázó pöttyök tényleg eltűntek, a férgeket felzabálták a Guppik. Kitakarítottam megint mindent és a nyálka kezd visszajönni, de másnak nincs nyoma. Először új néz ki, mintha vízkő folt lenne az akvárium külső falán, nem feltűnő és alig itt-ott van belőlük. Aztán ahogy nőlnek észreveszi az ember, hogy ezek belül vannak és idővel akkorára dagadnak, hogy lehet látni, ahogy mozgatja őket a víz. Átlátszó nyálka, benne fehér pöttyök vagy buborékok, nem tudom. Az akvárium falán jelennek meg először, de utánna bárhol feltűnhetnek. A szűrőn és a körül van most a legtöbb. Ha kézzel letörlöm, pár nap után megint előjön. Nem tűnik ártalmasnak, de nem valami szép és elég macerás minden nap vakargatni az akvárium faláról. Ma már tényleg töltök róla fel képet.

Sziasztok!
Nekem is volt ilyen gondom pár hete, mindent kivettem, és az akváriumot átmostam sósavval, majd tiszta vízzel újból. A víz semlegesíti a sósavat, így az axiknak semmi bajuk sem lett tőle mikor vissza kerültek. Én mindent kivettem, forróvíz-hideg víz váltott zuhannyal mostam le, egyedül a szőlő gyökértől és a gömbmohától kellett megválnom. A szűrőt cseréltük egy nagyobbra, előtte belső szűrő volt, most egy erősebb külső szűrő van. Azóta nem jött újra elő ez a probléma.
Üdv:Orsi

Kedves Orsi!

Köszönjük leírásodat, hogy hogyan szabadultál meg az ismeretlentől, de a leírásodban jó pár igen fontos dolog nincs tisztázva, ami komoly félreértésre adhat okot.
Először egy kis kémia:
A víz nem semlegesíti a sósavat a szó szoros értelmében, csak hígítja különösebb reakció nélkül. De ha savhoz csak 7-es pH-jú vizet teszel, akkor ahhoz igen sok, több száz liter víz is kellhet, mire annyira felhígul benne a sav, hogy az már megmérve semleges legyen. Lúgokkal lehet a savakat semlegesíteni, de ott komolyan vigyázni kell, hogy mit mivel öntesz össze a mérges gázok keletkezése miatt. Pl Citromsav is igen agresszív sav, amivel az akvárium nyugodtan takarítható, és aminek a semlegesítésére tökéletes a szódabikarbóna. A keletkezett gáz nem más mint széndioxid, de megtörténik a tényleges semlegesítés, amit bő vízzel ki lehet mosni. Persze a sósavat is bő vízzel ki lehet mosni, de a háztartási sósavakba különböző adalékokat és színező anyagokat tesznek, ami miatt nekem nem szimpatikusak, sokkal inkább jobb az étkezési minőségű citromsav, vagy 20% biológiai ecet, melyekből ha marad is bent származék, jóval biztonságosabb.
Hideg-forró zuhany:
Immunrendszer erősítőként kiváló embereknél, akvárium tekintetében félve használnám ugyanis bizonyos dolgok tönkremehetnek tőle. Az akvárium üvege könnyedén megrepedhet a hőmérséklet különbségtől. Egyes műanyag növények elolvadhatnak, de ha csak pár másodpercig vannak forró vízben, és utána hidegben akkor nem olvad el, de idő előtt megöregednek. A kerámia dolgok szintén repedhetnek, azokat kifőzni szokás és hagyni lassan kihülni, ez igaz mindenféle kő és fa dekorációra, pl a szőlőgyökérre is amit 1-2 óra főzéssel csírátlanítani lehet. A gömbmohát pedig szénsavas vízben (ásványvíz, szóda) áztatva 15-20 percig lehet fertőtleníteni.
Sajnos az Stella írásából és jó képek hiányából sose derült ki pontosan mi volt nála a jelenség. Lehet, hogy teljesen ártalmatlan és önmagától idővel megszűnő jelenség volt, de lehet hogy káros. Először ezt kell felmérni, és utána dönteni egy esetleges karbantartó, vagy nagytakarításról, vagy teljes fertőtlenítő takarításról. Pl a fa dekorációk előszeretettel nyálkásodnak, "szőrösödnek" az első hetekben.

A fertőtlenítő takarítás nagy hátránya, hogy teljesen megölöd a baktériumflórát, és újraindítod az akváriumot aminek a beállása 3 hét. Ilyen esetben kihagyhatatlan a vízelőkészítő, indító baktériumkultúra használata, az ammóniaérzékelő folyamatos használata, naponta 10% vízcserék, folyamatos vízdiagnosztika.

Sziasztok

Évek óta van akváriumom, azonban axolotlokat csak pár hónapja tartok.

Valószínűleg néhány új növénnyel sikerült betelepítenem 3 fajta jószágot is, amiktől nem tudok szabadulni. Miniatűr csigákat, de elvileg ők nem ártalmasak és ha nagyon elszánt lennék, ki tudnám őket szedegetni. Vannak kandicsrákok, de belőlük nincs sok és ha minden igaz, ők sincsenek rossz hatással az axolotlokra.

Ami viszont zavar, hogy nagyon apró fehér férgek is megjelentek és bármit csinálok, túl sokan vannak.
Képet sajnos nem tudok küldeni, túl kicsit. Fényre nem érzékenyek, de általában sötétben jönnek elő, és akkor ellepik az akvárium falát. Egy cérna szálnál nem vastagabbak, az üvegen fél vagy max. 1 mm-esek mászkálnak, de takarításkor, ha felkavarom kicsit az aljzatot, rengeteg 1 cm-es kerül elő.
Laposféregre gondolok, de nem vagyok benne biztos. Elvileg új akvinál gyakran megjelennek, majd maguktól eltűnnek, de eddig nem is találkoztam ilyenekkel és ezek el sem akarnak tűnni...

Az axolotlok jól vannak, egészségesnek tűnnek, esznek rendesen. Kicsit soványan vettem őket, de egyre ducibbak.

Van valami ötletek, hogyan szabadulhatnék meg tőlük?

Előre is köszönöm :)

Brigi » Ma, 19:13 írta:Sziasztok

Évek óta van akváriumom, azonban axolotlokat csak pár hónapja tartok.

Valószínűleg néhány új növénnyel sikerült betelepítenem 3 fajta jószágot is, amiktől nem tudok szabadulni. Miniatűr csigákat, de elvileg ők nem ártalmasak és ha nagyon elszánt lennék, ki tudnám őket szedegetni. Vannak kandicsrákok, de belőlük nincs sok és ha minden igaz, ők sincsenek rossz hatással az axolotlokra.

Ami viszont zavar, hogy nagyon apró fehér férgek is megjelentek és bármit csinálok, túl sokan vannak.
Képet sajnos nem tudok küldeni, túl kicsit. Fényre nem érzékenyek, de általában sötétben jönnek elő, és akkor ellepik az akvárium falát. Egy cérna szálnál nem vastagabbak, az üvegen fél vagy max. 1 mm-esek mászkálnak, de takarításkor, ha felkavarom kicsit az aljzatot, rengeteg 1 cm-es kerül elő.
Laposféregre gondolok, de nem vagyok benne biztos. Elvileg új akvinál gyakran megjelennek, majd maguktól eltűnnek, de eddig nem is találkoztam ilyenekkel és ezek el sem akarnak tűnni...

Az axolotlok jól vannak, egészségesnek tűnnek, esznek rendesen. Kicsit soványan vettem őket, de egyre ducibbak.

Van valami ötletek, hogyan szabadulhatnék meg tőlük?

Előre is köszönöm :)

Kedves Brigi!

Milyen a mozgásuk? Mozgásuk szerint elég jól be lehet őket határolni.
A fonálférgek kígyómozgásban haladnak a tárgyakon.

A laposférgek olyasmik mint a meztelen csiga, csúsznak az üvegen.
https://www.youtube.com/watch?v=w0QzSYQGsnA
A gyűrűsférgeknek gilisztamozgásuk van, összehúzódó, kinyúló.
https://www.youtube.com/watch?v=xhd0WqW671w

Esetleg nem találsz kis járatokat amiket nehéz levakarni az üvegről? Itt látsz ilyen járatokat.


Továbbá: nincs véletlenül muslinca jellegű röpködő izé a lakásban mostanában?

Várom válaszaidat hogy tovább tudjuk szűkíteni a kört :)

Sendy » Tegnap, 20:59 írta:

Brigi » Ma, 19:13 írta:Sziasztok

Évek óta van akváriumom, azonban axolotlokat csak pár hónapja tartok.

Valószínűleg néhány új növénnyel sikerült betelepítenem 3 fajta jószágot is, amiktől nem tudok szabadulni. Miniatűr csigákat, de elvileg ők nem ártalmasak és ha nagyon elszánt lennék, ki tudnám őket szedegetni. Vannak kandicsrákok, de belőlük nincs sok és ha minden igaz, ők sincsenek rossz hatással az axolotlokra.

Ami viszont zavar, hogy nagyon apró fehér férgek is megjelentek és bármit csinálok, túl sokan vannak.
Képet sajnos nem tudok küldeni, túl kicsit. Fényre nem érzékenyek, de általában sötétben jönnek elő, és akkor ellepik az akvárium falát. Egy cérna szálnál nem vastagabbak, az üvegen fél vagy max. 1 mm-esek mászkálnak, de takarításkor, ha felkavarom kicsit az aljzatot, rengeteg 1 cm-es kerül elő.
Laposféregre gondolok, de nem vagyok benne biztos. Elvileg új akvinál gyakran megjelennek, majd maguktól eltűnnek, de eddig nem is találkoztam ilyenekkel és ezek el sem akarnak tűnni...

Az axolotlok jól vannak, egészségesnek tűnnek, esznek rendesen. Kicsit soványan vettem őket, de egyre ducibbak.

Van valami ötletek, hogyan szabadulhatnék meg tőlük?

Előre is köszönöm :)

Kedves Brigi!

Milyen a mozgásuk? Mozgásuk szerint elég jól be lehet őket határolni.
A fonálférgek kígyómozgásban haladnak a tárgyakon.

A laposférgek olyasmik mint a meztelen csiga, csúsznak az üvegen.
https://www.youtube.com/watch?v=w0QzSYQGsnA
A gyűrűsférgeknek gilisztamozgásuk van, összehúzódó, kinyúló.
https://www.youtube.com/watch?v=xhd0WqW671w

Esetleg nem találsz kis járatokat amiket nehéz levakarni az üvegről? Itt látsz ilyen járatokat.


Továbbá: nincs véletlenül muslinca jellegű röpködő izé a lakásban mostanában?

Várom válaszaidat hogy tovább tudjuk szűkíteni a kört :)

Szia

Köszi a gyors választ.
Repkedő dolgok és járatok sincsenek.
Próbálkoztam most megint fénykép és videókészítéssel is, de egyelőre nem sikerült megörökíteni őket, túl picik. Este még próbálkozom majd.

A mozgásukat sem tudom eldönteni. De inkább laposféreg. Nem így cikk-cakkban, kígyózva mozognak, hanem nagyjából egyenesen. De nem látszódnak az izom összehúzódások, mint egy gyűrűsféregnél. Egyszerűen csak haladnak előre, elég gyorsan a méretükhöz képest.

Az axikon kívül csak almacsigák vannak. Nem tudom számít-e, de hátha :)

Brigi » 55 perccel ezelőtt írta:Szia

Köszi a gyors választ.
Repkedő dolgok és járatok sincsenek.
Próbálkoztam most megint fénykép és videókészítéssel is, de egyelőre nem sikerült megörökíteni őket, túl picik. Este még próbálkozom majd.

A mozgásukat sem tudom eldönteni. De inkább laposféreg. Nem így cikk-cakkban, kígyózva mozognak, hanem nagyjából egyenesen. De nem látszódnak az izom összehúzódások, mint egy gyűrűsféregnél. Egyszerűen csak haladnak előre, elég gyorsan a méretükhöz képest.

Az axikon kívül csak almacsigák vannak. Nem tudom számít-e, de hátha :)

Szia!

Műtyűrökben és férgekben Sendy a király, én maximum néhány apróbb tanácsot tudok adni, nincs esetleg mikroszkópotok? Lehet ősrégi 40-50éves vagy a gyerek olcsó játszós mikroszkópja, már 4-600 nagyításnál is jól látszódnak ezek a kis műtyűrök(és a mikroszkóp szemébe dugva a fényképezőt képet lehetne csinálni), sajnos fotózással én is bajba voltam, nálam lepkeszúnyog invázió volt apró 3mm-es fehér/sárga kukacok, szúnyoglárva szerű mozgással és sok-sok ragadós járatot hagyva maguk után, képtelen volt a gépem beexponálni hiába próbálkoztam. Az élő dögök pedig muslinca fele méretűek, kicsik, zöldek 2 pár szárnnyal.

Egy biztos a felsoroltak közül egyik sincs káros hatással sem az axikra sem a vízre, csupán esztétika innentől. :)

Üdv,
Maya

Maya » 59 perccel ezelőtt írta:

Brigi » 55 perccel ezelőtt írta:Szia

Köszi a gyors választ.
Repkedő dolgok és járatok sincsenek.
Próbálkoztam most megint fénykép és videókészítéssel is, de egyelőre nem sikerült megörökíteni őket, túl picik. Este még próbálkozom majd.

A mozgásukat sem tudom eldönteni. De inkább laposféreg. Nem így cikk-cakkban, kígyózva mozognak, hanem nagyjából egyenesen. De nem látszódnak az izom összehúzódások, mint egy gyűrűsféregnél. Egyszerűen csak haladnak előre, elég gyorsan a méretükhöz képest.

Az axikon kívül csak almacsigák vannak. Nem tudom számít-e, de hátha :)

Szia!

Műtyűrökben és férgekben Sendy a király, én maximum néhány apróbb tanácsot tudok adni, nincs esetleg mikroszkópotok? Lehet ősrégi 40-50éves vagy a gyerek olcsó játszós mikroszkópja, már 4-600 nagyításnál is jól látszódnak ezek a kis műtyűrök(és a mikroszkóp szemébe dugva a fényképezőt képet lehetne csinálni), sajnos fotózással én is bajba voltam, nálam lepkeszúnyog invázió volt apró 3mm-es fehér/sárga kukacok, szúnyoglárva szerű mozgással és sok-sok ragadós járatot hagyva maguk után, képtelen volt a gépem beexponálni hiába próbálkoztam. Az élő dögök pedig muslinca fele méretűek, kicsik, zöldek 2 pár szárnnyal.

Egy biztos a felsoroltak közül egyik sincs káros hatással sem az axikra sem a vízre, csupán esztétika innentől. :)

Üdv,
Maya

Láttam egy korábbi hozzászólásnál, hogy a guppik megették őket. Átmeneti jelleggel tartható guppi az axikkal? Persze, ha nem bánom, hogy valószínűleg vacsoraként végzik. Vagy esetleg neonhalak? Ők talán tovább bírnák, csak nem tudom, hogy ők megennék-e a kis lényeket.

Brigi » 24 perccel ezelőtt írta:

Maya » 59 perccel ezelőtt írta:

Brigi » 55 perccel ezelőtt írta:Szia

Köszi a gyors választ.
Repkedő dolgok és járatok sincsenek.
Próbálkoztam most megint fénykép és videókészítéssel is, de egyelőre nem sikerült megörökíteni őket, túl picik. Este még próbálkozom majd.

A mozgásukat sem tudom eldönteni. De inkább laposféreg. Nem így cikk-cakkban, kígyózva mozognak, hanem nagyjából egyenesen. De nem látszódnak az izom összehúzódások, mint egy gyűrűsféregnél. Egyszerűen csak haladnak előre, elég gyorsan a méretükhöz képest.

Az axikon kívül csak almacsigák vannak. Nem tudom számít-e, de hátha :)

Szia!

Műtyűrökben és férgekben Sendy a király, én maximum néhány apróbb tanácsot tudok adni, nincs esetleg mikroszkópotok? Lehet ősrégi 40-50éves vagy a gyerek olcsó játszós mikroszkópja, már 4-600 nagyításnál is jól látszódnak ezek a kis műtyűrök(és a mikroszkóp szemébe dugva a fényképezőt képet lehetne csinálni), sajnos fotózással én is bajba voltam, nálam lepkeszúnyog invázió volt apró 3mm-es fehér/sárga kukacok, szúnyoglárva szerű mozgással és sok-sok ragadós járatot hagyva maguk után, képtelen volt a gépem beexponálni hiába próbálkoztam. Az élő dögök pedig muslinca fele méretűek, kicsik, zöldek 2 pár szárnnyal.

Egy biztos a felsoroltak közül egyik sincs káros hatással sem az axikra sem a vízre, csupán esztétika innentől. :)

Üdv,
Maya

Láttam egy korábbi hozzászólásnál, hogy a guppik megették őket. Átmeneti jelleggel tartható guppi az axikkal? Persze, ha nem bánom, hogy valószínűleg vacsoraként végzik. Vagy esetleg neonhalak? Ők talán tovább bírnák, csak nem tudom, hogy ők megennék-e a kis lényeket.

Három dologtól függ mekkorák az axik, mekkora az akvárium és mi is ez pontosan. :) Guppit min. 13-15cm-es axi mellé érdemes tenni, mivel ha ennél kisebbek a guppik gyakran halálra csipkedik a kopoltyúikat ill. a kicsi gyomorral rendelkező axinak lenne nagy és erős falat, lenyelve könnyen hasfalsérvet kaphat. Ha elég nagy az akvárium nem elég 1-2 guppi hanem inkább családokba 10-20 főben gondolkoznék, lepkeszúnyogot, kandicsot, tubi szerű férgeket szívesen fogyasztanak, viszont ha invázió van kevéskék lehetnek. :) Ha elég nagyok az axik meglehet próbálkozni a guppi vacsival, hátha. :)

Maya » Ma, 11:44 írta:Láttam egy korábbi hozzászólásnál, hogy a guppik megették őket. Átmeneti jelleggel tartható guppi az axikkal? Persze, ha nem bánom, hogy valószínűleg vacsoraként végzik. Vagy esetleg neonhalak? Ők talán tovább bírnák, csak nem tudom, hogy ők megennék-e a kis lényeket.
Három dologtól függ mekkorák az axik, mekkora az akvárium és mi is ez pontosan. :) Guppit min. 13-15cm-es axi mellé érdemes tenni, mivel ha ennél kisebbek a guppik gyakran halálra csipkedik a kopoltyúikat ill. a kicsi gyomorral rendelkező axinak lenne nagy és erős falat, lenyelve könnyen hasfalsérvet kaphat. Ha elég nagy az akvárium nem elég 1-2 guppi hanem inkább családokba 10-20 főben gondolkoznék, lepkeszúnyogot, kandicsot, tubi szerű férgeket szívesen fogyasztanak, viszont ha invázió van kevéskék lehetnek. :) Ha elég nagyok az axik meglehet próbálkozni a guppi vacsival, hátha. :)

15-20 centi között vannak már, szépen növekednek. Egy 240 literes akviban vannak, úgyhogy tényleg elég sok hal kellene, hogy legyen valami eredmény. De lehet megpróbálkozom velük.
Csatoltam egy képet az akviról, itt csak ketten látszódnak, de összesen négyen vannak.

(Tudom, a kavics nem volt jó választás... Azóta már megbántam, de olyan meggyőzően mondták, hogy jó lesz az 1 mm-s kavics, hogy csak elhittem. De hamarosan költözés miatt az egész akvi ki lesz ürítve, addigra szerzek be nagyobb köveket. )

Brigi » 6 perccel ezelőtt írta:

Maya » Ma, 11:44 írta:Láttam egy korábbi hozzászólásnál, hogy a guppik megették őket. Átmeneti jelleggel tartható guppi az axikkal? Persze, ha nem bánom, hogy valószínűleg vacsoraként végzik. Vagy esetleg neonhalak? Ők talán tovább bírnák, csak nem tudom, hogy ők megennék-e a kis lényeket.
Három dologtól függ mekkorák az axik, mekkora az akvárium és mi is ez pontosan. :) Guppit min. 13-15cm-es axi mellé érdemes tenni, mivel ha ennél kisebbek a guppik gyakran halálra csipkedik a kopoltyúikat ill. a kicsi gyomorral rendelkező axinak lenne nagy és erős falat, lenyelve könnyen hasfalsérvet kaphat. Ha elég nagy az akvárium nem elég 1-2 guppi hanem inkább családokba 10-20 főben gondolkoznék, lepkeszúnyogot, kandicsot, tubi szerű férgeket szívesen fogyasztanak, viszont ha invázió van kevéskék lehetnek. :) Ha elég nagyok az axik meglehet próbálkozni a guppi vacsival, hátha. :)

15-20 centi között vannak már, szépen növekednek. Egy 240 literes akviban vannak, úgyhogy tényleg elég sok hal kellene, hogy legyen valami eredmény. De lehet megpróbálkozom velük.
Csatoltam egy képet az akviról, itt csak ketten látszódnak, de összesen négyen vannak.

(Tudom, a kavics nem volt jó választás... Azóta már megbántam, de olyan meggyőzően mondták, hogy jó lesz az 1 mm-s kavics, hogy csak elhittem. De hamarosan költözés miatt az egész akvi ki lesz ürítve, addigra szerzek be nagyobb köveket. )

FullSizeRender.jpg

Ebbe nyugodtan beleraknék 20-30 guppit (visszafogott etetéssel), ha ennyire zavarnak a kis élőlények. :) Az akvárium mérete jónak tűnik, végre egy felelős állattartó! Négyüknek biztosan, de még öten is kényelmesen elférnek benne. Ha viszont hamarosan szét lesz szedve az akvárium, azt a kis élőlénykék nem szokták túlélni (+ egy alapos szűrőpucolás).

OFF:
Nem tudom ki állította ennyire az 1mm-es kavicsot, de én annak már egy szavát se hinném el... Sajnos a fórumon nem tudják, de már sokan kerestek fel minket privátban homokevésbe-bélezáródásba belehalt axikkal kapcsolatban, hogy "úristen mitcsináljak" és ilyenkor mi se tudunk tanácsot adni, mivel már semmit, az ilyeneket egyszerűbb megelőzni. Mert akinek van egészséges axolotl-ja az tudja mit jelent a "feneketlen benő", mindent megesznek ésmég azon is túl, szóval ha van egy félreesett szúnyoglárva szál, vagy csak más ürüléke, petéje, spermatofórája, hányása annak is minden további nélkül nekiesnek, és nem érdekli őket, hogy a első falat után a további 5 percben már csak a homokot eszik. :/ Növényeket pedig ültető cserepekben tudod elhelyezni, de van, hogy még onnét is kitúrják az aljzatot pl. manadot pláne, még kaparászniuk se kell, elég egy farokcsapás. (Mi inkább az axik igényeit szoktuk szem előtt tartani, mintsem a növényekét, ezért is nehéz axiknak ideális, de növényes akváriumot építeni.) Bár én már szedtem ki a drága Siwonom szájából 2,5cm átmérőjű követ is... Amit szeretnék látni, de nem látom, hogy van-e tető vagy háló az akváriumon. Axolotl-ok előszeretettel ugrálnak, ezt sokan nem hiszik el, "áhh az enyém nem ugrál" egyszer szoktak életükben kiugrani, akkor viszont belehalnak - ezt is érdemes inkább megelőzni, mert főleg éjjel megrémülő állatok ugrálnak ki.

(UI: Új hozzászólásnál a kódhoz nem kell nyúlni csak a [/quote]-utáni sorba kell írni. :) )

Maya » 29 perccel ezelőtt írta:

Brigi » 6 perccel ezelőtt írta:

Maya » Ma, 11:44 írta:Láttam egy korábbi hozzászólásnál, hogy a guppik megették őket. Átmeneti jelleggel tartható guppi az axikkal? Persze, ha nem bánom, hogy valószínűleg vacsoraként végzik. Vagy esetleg neonhalak? Ők talán tovább bírnák, csak nem tudom, hogy ők megennék-e a kis lényeket.
Három dologtól függ mekkorák az axik, mekkora az akvárium és mi is ez pontosan. :) Guppit min. 13-15cm-es axi mellé érdemes tenni, mivel ha ennél kisebbek a guppik gyakran halálra csipkedik a kopoltyúikat ill. a kicsi gyomorral rendelkező axinak lenne nagy és erős falat, lenyelve könnyen hasfalsérvet kaphat. Ha elég nagy az akvárium nem elég 1-2 guppi hanem inkább családokba 10-20 főben gondolkoznék, lepkeszúnyogot, kandicsot, tubi szerű férgeket szívesen fogyasztanak, viszont ha invázió van kevéskék lehetnek. :) Ha elég nagyok az axik meglehet próbálkozni a guppi vacsival, hátha. :)

15-20 centi között vannak már, szépen növekednek. Egy 240 literes akviban vannak, úgyhogy tényleg elég sok hal kellene, hogy legyen valami eredmény. De lehet megpróbálkozom velük.
Csatoltam egy képet az akviról, itt csak ketten látszódnak, de összesen négyen vannak.

(Tudom, a kavics nem volt jó választás... Azóta már megbántam, de olyan meggyőzően mondták, hogy jó lesz az 1 mm-s kavics, hogy csak elhittem. De hamarosan költözés miatt az egész akvi ki lesz ürítve, addigra szerzek be nagyobb köveket. )

FullSizeRender.jpg

Ebbe nyugodtan beleraknék 20-30 guppit (visszafogott etetéssel), ha ennyire zavarnak a kis élőlények. :) Az akvárium mérete jónak tűnik, végre egy felelős állattartó! Négyüknek biztosan, de még öten is kényelmesen elférnek benne. Ha viszont hamarosan szét lesz szedve az akvárium, azt a kis élőlénykék nem szokták túlélni (+ egy alapos szűrőpucolás).

OFF:
Nem tudom ki állította ennyire az 1mm-es kavicsot, de én annak már egy szavát se hinném el... Sajnos a fórumon nem tudják, de már sokan kerestek fel minket privátban homokevésbe-bélezáródásba belehalt axikkal kapcsolatban, hogy "úristen mitcsináljak" és ilyenkor mi se tudunk tanácsot adni, mivel már semmit, az ilyeneket egyszerűbb megelőzni. Mert akinek van egészséges axolotl-ja az tudja mit jelent a "feneketlen benő", mindent megesznek ésmég azon is túl, szóval ha van egy félreesett szúnyoglárva szál, vagy csak más ürüléke, petéje, spermatofórája, hányása annak is minden további nélkül nekiesnek, és nem érdekli őket, hogy a első falat után a további 5 percben már csak a homokot eszik. :/ Növényeket pedig ültető cserepekben tudod elhelyezni, de van, hogy még onnét is kitúrják az aljzatot pl. manadot pláne, még kaparászniuk se kell, elég egy farokcsapás. (Mi inkább az axik igényeit szoktuk szem előtt tartani, mintsem a növényekét, ezért is nehéz axiknak ideális, de növényes akváriumot építeni.) Bár én már szedtem ki a drága Siwonom szájából 2,5cm átmérőjű követ is... Amit szeretnék látni, de nem látom, hogy van-e tető vagy háló az akváriumon. Axolotl-ok előszeretettel ugrálnak, ezt sokan nem hiszik el, "áhh az enyém nem ugrál" egyszer szoktak életükben kiugrani, akkor viszont belehalnak - ezt is érdemes inkább megelőzni, mert főleg éjjel megrémülő állatok ugrálnak ki.

(UI: Új hozzászólásnál a kódhoz nem kell nyúlni csak a

-utáni sorba kell írni. :) )[/quote]


Bocsi, csak kiírt valami hibaüzenetet és próbáltam megoldani :)

Egy nagyon jó állatkereskedésbe járok, nem írom le hová, mert nem akarom rontani a hírnevüket, mivel nagyon profik mindenben szinte, az axolotlok viszont tényleg nem az erősségük. Ritkán is kaphatók, amikor meg van, akkor gyorsan elviszik őket és tény, hogy nem tudnak róluk annyit, mint a halakról.

Nappalra nem teszek az akvira semmit. Próbáltam, de túlságosan beragadt a meleg és felmelegedett a víz mire hazaértem. Vettem egy kis ventilátort is, de az sem ért így semmit.
Estére szoktam csak, olyankor hallom én is néha a csobbanásokat. Fehér szúnyoghálót vettem, amit méretre vágtam és kis tapadókorongokkal teszem fel. Ha nagyon szökni akarnának, pár ugrással biztos megoldanák, de nem is jellemző rájuk, meg direkt nem is töltöm tele az akvit, 10-15 centi mindig hagyok, hogy minél kisebb eséllyel ugorjanak ki.

Brigi » Ma, 13:22 írta:

Maya » Ma, 11:44 írta:Láttam egy korábbi hozzászólásnál, hogy a guppik megették őket. Átmeneti jelleggel tartható guppi az axikkal? Persze, ha nem bánom, hogy valószínűleg vacsoraként végzik. Vagy esetleg neonhalak? Ők talán tovább bírnák, csak nem tudom, hogy ők megennék-e a kis lényeket.
Három dologtól függ mekkorák az axik, mekkora az akvárium és mi is ez pontosan. :) Guppit min. 13-15cm-es axi mellé érdemes tenni, mivel ha ennél kisebbek a guppik gyakran halálra csipkedik a kopoltyúikat ill. a kicsi gyomorral rendelkező axinak lenne nagy és erős falat, lenyelve könnyen hasfalsérvet kaphat. Ha elég nagy az akvárium nem elég 1-2 guppi hanem inkább családokba 10-20 főben gondolkoznék, lepkeszúnyogot, kandicsot, tubi szerű férgeket szívesen fogyasztanak, viszont ha invázió van kevéskék lehetnek. :) Ha elég nagyok az axik meglehet próbálkozni a guppi vacsival, hátha. :)

15-20 centi között vannak már, szépen növekednek. Egy 240 literes akviban vannak, úgyhogy tényleg elég sok hal kellene, hogy legyen valami eredmény. De lehet megpróbálkozom velük.
Csatoltam egy képet az akviról, itt csak ketten látszódnak, de összesen négyen vannak.

(Tudom, a kavics nem volt jó választás... Azóta már megbántam, de olyan meggyőzően mondták, hogy jó lesz az 1 mm-s kavics, hogy csak elhittem. De hamarosan költözés miatt az egész akvi ki lesz ürítve, addigra szerzek be nagyobb köveket. )

FullSizeRender.jpg

Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor mondtam ilyet, de most ismét: Szép az akvárium! A talaj oké.. rájöttél, tudod, egy barlang nem ártana, de ránézésre esztétikus, kellően szép méret. Gratula! Szeretnénk, ha minden axolotl hasonlóban élvezhetné az életet.
Térjünk a témához:
Mivel siklik, így valami laposféreg, főként planáriagyanú lép fel. http://axolotl.hu/download/file.php?id=1223 ilyen? Valószínűsíthetőleg nem tesz semmi kárt, ha a talajcsere megtörténik, akkor a növényeket szódavízbe kéne áztatni 30 percre. Tereptárgyak vagy forralás vagy szóda. Valószínűleg utána nem jönnének vissza. Fogós kérdés a szűrő, hogy azt is kellene-e a fertőtleníteni.

Sendy » Tegnap, 21:53 írta:

Brigi » Ma, 13:22 írta:

Maya » Ma, 11:44 írta:Láttam egy korábbi hozzászólásnál, hogy a guppik megették őket. Átmeneti jelleggel tartható guppi az axikkal? Persze, ha nem bánom, hogy valószínűleg vacsoraként végzik. Vagy esetleg neonhalak? Ők talán tovább bírnák, csak nem tudom, hogy ők megennék-e a kis lényeket.
Három dologtól függ mekkorák az axik, mekkora az akvárium és mi is ez pontosan. :) Guppit min. 13-15cm-es axi mellé érdemes tenni, mivel ha ennél kisebbek a guppik gyakran halálra csipkedik a kopoltyúikat ill. a kicsi gyomorral rendelkező axinak lenne nagy és erős falat, lenyelve könnyen hasfalsérvet kaphat. Ha elég nagy az akvárium nem elég 1-2 guppi hanem inkább családokba 10-20 főben gondolkoznék, lepkeszúnyogot, kandicsot, tubi szerű férgeket szívesen fogyasztanak, viszont ha invázió van kevéskék lehetnek. :) Ha elég nagyok az axik meglehet próbálkozni a guppi vacsival, hátha. :)

15-20 centi között vannak már, szépen növekednek. Egy 240 literes akviban vannak, úgyhogy tényleg elég sok hal kellene, hogy legyen valami eredmény. De lehet megpróbálkozom velük.
Csatoltam egy képet az akviról, itt csak ketten látszódnak, de összesen négyen vannak.

(Tudom, a kavics nem volt jó választás... Azóta már megbántam, de olyan meggyőzően mondták, hogy jó lesz az 1 mm-s kavics, hogy csak elhittem. De hamarosan költözés miatt az egész akvi ki lesz ürítve, addigra szerzek be nagyobb köveket. )

FullSizeRender.jpg

Egy kezemen meg tudom számolni, hányszor mondtam ilyet, de most ismét: Szép az akvárium! A talaj oké.. rájöttél, tudod, egy barlang nem ártana, de ránézésre esztétikus, kellően szép méret. Gratula! Szeretnénk, ha minden axolotl hasonlóban élvezhetné az életet.
Térjünk a témához:
Mivel siklik, így valami laposféreg, főként planáriagyanú lép fel. http://axolotl.hu/download/file.php?id=1223 ilyen? Valószínűsíthetőleg nem tesz semmi kárt, ha a talajcsere megtörténik, akkor a növényeket szódavízbe kéne áztatni 30 percre. Tereptárgyak vagy forralás vagy szóda. Valószínűleg utána nem jönnének vissza. Fogós kérdés a szűrő, hogy azt is kellene-e a fertőtleníteni.

Az előző hozzászólásom lehet nem ment el, kidobott a fórum, túl lassú voltam.

Szóval..
Köszönöm a dicséretet, igyekszem jó helyet biztosítani nekik. :)
Bal oldalon bár nem látszik, de az egy elég tágas barlang, mangrove fából van kialakítva nekik. Elég nagy, egyelőre lazán elférnek mind a négyen. Bár egyikük inkább a jobb oldali red moore gyökér alatt szokott pihenni.

A planáriára sem hasonlítanak a kis férgek. Egyszínű, homogén fehér mindegyik. Csak a ducibbaknál látszik épphogy, hogy vannak belső szerveik is. A nagyobb példányok viszont az üvegre soha nem tapadnak fel, azokat csak takarításkor látom, sodródni a vízben. Azok vékonyabbak, max 1 centisek, inkább egy vékony cérnaszálra, rostra hasonlítanak.

A szűrőt nem szerettem volna teljesen kipucolni, de a költözés miatt valószínűleg túl sokáig lesz leállítva így mindenképpen meghalnak a jó bacik, szóval nagy takarítás lesz belőle lehet. Szóda jöhet oda is? Vagy mit ajánlanátok? A kémiai szereket, gyógyszereket szeretném elkerülni, ha nem muszáj, nem használnék.

Brigi » 51 perccel ezelőtt írta: Szóval..
Köszönöm a dicséretet, igyekszem jó helyet biztosítani nekik. :)
Bal oldalon bár nem látszik, de az egy elég tágas barlang, mangrove fából van kialakítva nekik. Elég nagy, egyelőre lazán elférnek mind a négyen. Bár egyikük inkább a jobb oldali red moore gyökér alatt szokott pihenni.

A planáriára sem hasonlítanak a kis férgek. Egyszínű, homogén fehér mindegyik. Csak a ducibbaknál látszik épphogy, hogy vannak belső szerveik is. A nagyobb példányok viszont az üvegre soha nem tapadnak fel, azokat csak takarításkor látom, sodródni a vízben. Azok vékonyabbak, max 1 centisek, inkább egy vékony cérnaszálra, rostra hasonlítanak.

A szűrőt nem szerettem volna teljesen kipucolni, de a költözés miatt valószínűleg túl sokáig lesz leállítva így mindenképpen meghalnak a jó bacik, szóval nagy takarítás lesz belőle lehet. Szóda jöhet oda is? Vagy mit ajánlanátok? A kémiai szereket, gyógyszereket szeretném elkerülni, ha nem muszáj, nem használnék.

Szerintem ha költöztetve lesz, tehát minden kivéve azt biztosan nem élik túl ezek a kis dögök... reméljük.
Költözés hogy, lesz házon belül vagy messzebbre? Házon belül még megoldható ha van egy hordója az embernek és belelógatja a szűrő ágait keringesse a leszívott akváriumvizet a 60-80l-es hordóban (én így fogom csinálni a hétvégén Nálunk is költözés van 300->370l-be)

Talán gyógyszer és kémiai anyagok elkerülésébe én voltam a legnagyobb ellenálló a fórum tötrénetében. Ma már rájöttem, bizonyos szerek használta nélkül, több ártok az állatoknak...van néhány szer amit muszáj használni, mert határozottan jobb az állatnak, hiszem, hogy nincs veszélyesebb pl mint a csapvíz... De kukacokra, férgekre én se vetnék be szereket, több mint másfél évig lepkeszúnyog INVÁZIÓ volt nálunk, brutális koszt csináltak a dögök, aztán mostanra kitakarítódtak. Lehet ha lecseréled ezt az aljzatot, nekik is megszűnik a mesés luxus életterük. :)

Maya » Ma, 14:31 írta:

Brigi » 51 perccel ezelőtt írta: Szóval..
Köszönöm a dicséretet, igyekszem jó helyet biztosítani nekik. :)
Bal oldalon bár nem látszik, de az egy elég tágas barlang, mangrove fából van kialakítva nekik. Elég nagy, egyelőre lazán elférnek mind a négyen. Bár egyikük inkább a jobb oldali red moore gyökér alatt szokott pihenni.

A planáriára sem hasonlítanak a kis férgek. Egyszínű, homogén fehér mindegyik. Csak a ducibbaknál látszik épphogy, hogy vannak belső szerveik is. A nagyobb példányok viszont az üvegre soha nem tapadnak fel, azokat csak takarításkor látom, sodródni a vízben. Azok vékonyabbak, max 1 centisek, inkább egy vékony cérnaszálra, rostra hasonlítanak.

A szűrőt nem szerettem volna teljesen kipucolni, de a költözés miatt valószínűleg túl sokáig lesz leállítva így mindenképpen meghalnak a jó bacik, szóval nagy takarítás lesz belőle lehet. Szóda jöhet oda is? Vagy mit ajánlanátok? A kémiai szereket, gyógyszereket szeretném elkerülni, ha nem muszáj, nem használnék.

Szerintem ha költöztetve lesz, tehát minden kivéve azt biztosan nem élik túl ezek a kis dögök... reméljük.
Költözés hogy, lesz házon belül vagy messzebbre? Házon belül még megoldható ha van egy hordója az embernek és belelógatja a szűrő ágait keringesse a leszívott akváriumvizet a 60-80l-es hordóban (én így fogom csinálni a hétvégén Nálunk is költözés van 300->370l-be)

Talán gyógyszer és kémiai anyagok elkerülésébe én voltam a legnagyobb ellenálló a fórum tötrénetében. Ma már rájöttem, bizonyos szerek használta nélkül, több ártok az állatoknak...van néhány szer amit muszáj használni, mert határozottan jobb az állatnak, hiszem, hogy nincs veszélyesebb pl mint a csapvíz... De kukacokra, férgekre én se vetnék be szereket, több mint másfél évig lepkeszúnyog INVÁZIÓ volt nálunk, brutális koszt csináltak a dögök, aztán mostanra kitakarítódtak. Lehet ha lecseréled ezt az aljzatot, nekik is megszűnik a mesés luxus életterük. :)

Sajnos messzebbre, 150 km-re. Elvileg 1-2 órát bírnának ki a bacik, leállított szűrővel, úgyhogy ha minden tökéletesen megy, csak akkor tudom valahogy megoldani, hogy életben maradjanak.

Ha már a vízkezelésről beszélünk, van valami olyan általános vízkezelő, amit a halak bírnak, de kifejezetten ártalmas lehet az axikra?
Folyékony CO2-ot és tápoldatot szoktam adni a növényekhez, de mást még nagyon nem mertem.

Brigi » 4 perccel ezelőtt írta:

Maya » Ma, 14:31 írta:

Brigi » 51 perccel ezelőtt írta: Szóval..
Köszönöm a dicséretet, igyekszem jó helyet biztosítani nekik. :)
Bal oldalon bár nem látszik, de az egy elég tágas barlang, mangrove fából van kialakítva nekik. Elég nagy, egyelőre lazán elférnek mind a négyen. Bár egyikük inkább a jobb oldali red moore gyökér alatt szokott pihenni.

A planáriára sem hasonlítanak a kis férgek. Egyszínű, homogén fehér mindegyik. Csak a ducibbaknál látszik épphogy, hogy vannak belső szerveik is. A nagyobb példányok viszont az üvegre soha nem tapadnak fel, azokat csak takarításkor látom, sodródni a vízben. Azok vékonyabbak, max 1 centisek, inkább egy vékony cérnaszálra, rostra hasonlítanak.

A szűrőt nem szerettem volna teljesen kipucolni, de a költözés miatt valószínűleg túl sokáig lesz leállítva így mindenképpen meghalnak a jó bacik, szóval nagy takarítás lesz belőle lehet. Szóda jöhet oda is? Vagy mit ajánlanátok? A kémiai szereket, gyógyszereket szeretném elkerülni, ha nem muszáj, nem használnék.

Szerintem ha költöztetve lesz, tehát minden kivéve azt biztosan nem élik túl ezek a kis dögök... reméljük.
Költözés hogy, lesz házon belül vagy messzebbre? Házon belül még megoldható ha van egy hordója az embernek és belelógatja a szűrő ágait keringesse a leszívott akváriumvizet a 60-80l-es hordóban (én így fogom csinálni a hétvégén Nálunk is költözés van 300->370l-be)

Talán gyógyszer és kémiai anyagok elkerülésébe én voltam a legnagyobb ellenálló a fórum tötrénetében. Ma már rájöttem, bizonyos szerek használta nélkül, több ártok az állatoknak...van néhány szer amit muszáj használni, mert határozottan jobb az állatnak, hiszem, hogy nincs veszélyesebb pl mint a csapvíz... De kukacokra, férgekre én se vetnék be szereket, több mint másfél évig lepkeszúnyog INVÁZIÓ volt nálunk, brutális koszt csináltak a dögök, aztán mostanra kitakarítódtak. Lehet ha lecseréled ezt az aljzatot, nekik is megszűnik a mesés luxus életterük. :)

Sajnos messzebbre, 150 km-re. Elvileg 1-2 órát bírnának ki a bacik, leállított szűrővel, úgyhogy ha minden tökéletesen megy, csak akkor tudom valahogy megoldani, hogy életben maradjanak.

Ha már a vízkezelésről beszélünk, van valami olyan általános vízkezelő, amit a halak bírnak, de kifejezetten ártalmas lehet az axikra?
Folyékony CO2-ot és tápoldatot szoktam adni a növényekhez, de mást még nagyon nem mertem.

Annyit nem bírnak sehogyse, akkor jóó alaposan mosd ki az összes alkatrészét, szűrőanyagokat, beüzemelés előtt.

Ezmár kezd egy másik témakör lenni, szóval szerintem valahol ott folytassuk ahová ez a kérdés illik. :) Pl. http://axolotl.hu/viewtopic.php?f=9&t=164 itt, és igen van olyan szer ami halálos lehet rájuk nézve, viszont halaknál semmi probléma sincs...

Brigi » Ma, 16:47 írta: Sajnos messzebbre, 150 km-re. Elvileg 1-2 órát bírnának ki a bacik, leállított szűrővel, úgyhogy ha minden tökéletesen megy, csak akkor tudom valahogy megoldani, hogy életben maradjanak.

Ha már a vízkezelésről beszélünk, van valami olyan általános vízkezelő, amit a halak bírnak, de kifejezetten ártalmas lehet az axikra?
Folyékony CO2-ot és tápoldatot szoktam adni a növényekhez, de mást még nagyon nem mertem.

Baciknál 30 perc után kezdődik a halál és 1-1,5 óra múlva tizedére csökken a számuk. Japánok tesztelték ha jól tudom.
Vízelőkészítőnél jódtartalom erősen kerülendő. Általunk ajánlott vízelőkészítő a JBL Biotopol.

Tegnap beruháztam pár guppira, mert nem kaptam épp fagyasztott halat. Gondoltam itt az ideje, hogy megtanuljanak vadászni az axik. Még csak 1 nap telt el, úgyhogy változhat a dolog, de egyelőre esélytelennek látom, hogy összejöjjön a vacsi. Nagyon izgatottak lettek, felvették a támadópózt, de olyan kis bénák, hogy az valami hihetetlen. Gondoltam majd reggelre benyomnak pár kishalat, de egy sem hiányzott. Pedig vannak köztük 2 mm-es bébi halak is, amik még nagyon lassan úsznak és a sodrás is mindig az axikhoz vitte őket, de ez sem volt elég.
Viszont a guppik nekiálltak megenni a kis férgeket, úgyhogy most már nekik szurkolok :)

A kis csigák miatt csiga evő csiga szóba jöhet szerintetek az axikhoz? Tudom, hogy csak 1-2 centisek, de jelenleg vannak ekkora almacsigák is az akviban és egyiket sem bántják. Első nap még próbálkoztak náluk, de aztán hamar megunták őket. Most már simán barátkoznak velük, rájuk fekszenek, vagy elveszik a kajájukat, de őket akkor sem bántják.

Brigi » Ma, 14:22 írta:Tegnap beruháztam pár guppira, mert nem kaptam épp fagyasztott halat. Gondoltam itt az ideje, hogy megtanuljanak vadászni az axik. Még csak 1 nap telt el, úgyhogy változhat a dolog, de egyelőre esélytelennek látom, hogy összejöjjön a vacsi. Nagyon izgatottak lettek, felvették a támadópózt, de olyan kis bénák, hogy az valami hihetetlen. Gondoltam majd reggelre benyomnak pár kishalat, de egy sem hiányzott. Pedig vannak köztük 2 mm-es bébi halak is, amik még nagyon lassan úsznak és a sodrás is mindig az axikhoz vitte őket, de ez sem volt elég.
Viszont a guppik nekiálltak megenni a kis férgeket, úgyhogy most már nekik szurkolok :)

A kis csigák miatt csiga evő csiga szóba jöhet szerintetek az axikhoz? Tudom, hogy csak 1-2 centisek, de jelenleg vannak ekkora almacsigák is az akviban és egyiket sem bántják. Első nap még próbálkoztak náluk, de aztán hamar megunták őket. Most már simán barátkoznak velük, rájuk fekszenek, vagy elveszik a kajájukat, de őket akkor sem bántják.

Axik cselesen vadásznak, 2 fajta stratégia van: 1. megvárom, hogy sötét legyen és a halak lefeküdjenek aludni az aljzatra, én pedig majd felporszívózom az éjjel. 2. kővagyok-kővagyok megvárom, hogy a számhoz ússzon és csak le kell nyelni. Szóval senki se várjon tőlük üldözős, sarokbaszorítós jeleneteket mert annyira nem aktív vadászok.

Almacsiga szokott bejönni mivel az axik és csigák igényeik erősen különböznek, nehéz olyan csigát találni ami túléli az axikat. Én mint csigagyilkos számtalan fajt kipróbáltam már, de főleg a hideg víz miatt nagyon hamar meghalnak, legyen az nyúlcsiga, zebracsiga, maláj tornyos stb. Almacsiga ideig-óráig elél mellettük illetve a tavi csiga (az aranyos, mert megeszi a barna algát). Bármilyen csigát vehetsz melléjük (ne legyen tüskés, és könnyen megehető), ami persze túléli a hideget. Minden axi más és más, másmilyen a vérmérsékletük, máshogy állnak egymáshoz no meg a csiga kérdéshez is. Heechul 4 cm-es korába nekiment a nála nagyobb almacsigának aki épp levegőt vett, letépte a légcsövét és megette, csóri csigámnak maradt egy 1-2mm-es csöve, így mindig szinte teljesen fel kellett jönnie levegőért. Yesung pedig a frissen kikelt almacsigákat harapdálta le az üvegről.

Ahogy látom a csigaevő is jóval melegebb vízben érzi jól magát, ill. szerintem ők veszélyesek lennének az almacsigára idővel.

Sziasztok! Olvastam a bevándorlóknál a hólyagcsigáról, de azt sajnos nem tudtam meg, hogy kárt okoz e az axikban.
Néhány hete vettünk még pár guppyt a tenyész akváriumba, és jött vele egy pici csiga. Hamar megnőtt, kb 1 centi, és már ikrákat rakott, amiből igen hamar újabb pici csigák lettek. Szóval most nagyon-nagyon sok hólyagcsigánk van.:) Szeretnénk betenni párat az axis akváriumba, de nem tudjuk, hogy lesz e bajuk ha lenyelik. Az olvastuk, hogy vékony a háza, könnyen törik, de felsértheti a szájukat, gyomrukat? Ha nem tehetünk át, akkor mit csináljunk? Szépek és aranyosak is a csigák, de ha így folytatják a szaporodást, túlságosan sokan lesznek. Mit tehetünk ellene?
Köszönöm a választ!