Akvarisztikai biológia - 1. Természet és mesterséges környezet
Cikksorozatunk első részében megpróbálunk rávilágítani az akvarisztikai biológia létfontosságára, mely ismerete nélkül könnyen halálra mérgezhetjük állatainkat.
Könnyű belátni, hogy egy természetes tavi élővilág teljesen más mint a mi szobai akváriumunk. De vajon miben más?
Egy természetes élőhelyen az élőlények sűrűsége sokkal kisebb mint egy akváriumban, gondoljunk csak bele, hány köbméter víz jut egy-egy halra, kétéltűre, így az élőlény kevésbé terheli végtermékeivel a vizet, mint egy akváriumban. Baktériumok, apró alacsony rendű vízi élőlények hada található meg a természetes vizekben, míg egy akvárium kristálytiszta vizében általánosságban ez nem mondható el.
- vizibolha.jpg (58.8 KiB) Megtekintve 29042 alkalommal
Hisz sokan kétségbeesve próbálnak szabadulni a vizet amúgy tisztító kandicsrákoktól, vagy a szűrőszivacsban megtelepedett "büdös" "kosztól" ami az akvárium mosodája.
A természetben az anyatermészet gondoskodik a megfelelő takarítóbrigádról, tisztító folyamatokról, így egy akvárium esetén nekünk kell ezeket biztosítani.
- természetes tó 1.jpg (33.9 KiB) Megtekintve 29042 alkalommal
Melyek ezek?
Vízcsere:
Létezik pár elv, hogy mennyit és mikor kell vizet cserélni. Egyes külföldi tenyésztők a napi-kétnapi 100%-os vízcserére esküdnek. Mások havi 10-20% vízcserét hajtanak végbe, míg egyesek még ennél is kevesebbet, mert azt vallják, hogy a természetben sincs vízcsere, akkor ő minek csináljon. Sajnos mind két véglet nagyon rossz megoldás. Még a természetben is van vízcsere, gondoljunk csak egy jó kiadós esőzésre, vagy tavasszal hóolvadásra, és ne feledkezzünk meg egy percre se a tóba be és kifolyó folyók friss vizéről. Egyértelmű, hogy még az anyatermészet is végez vízcserét, akkor nekünk is kell!
- természetes tó 2.jpg (48.55 KiB) Megtekintve 29042 alkalommal
Általánosítható hogy bizonyos akváriumtípusoknál, bizonyos állat és növénysűrűségnél heti 10-50% vízcserét kell végezni, de ezt igazából az akvárium kifejezi nekünk, ha odafigyelünk rá és lefordítjuk a mi nyelvünkre. Az akvárium egy élő közösség, mint egy nagy élőlény ami sajnos beszélni nem tud, az élőlényei sem tudnak, csak ha nagyon nagy a probléma akkor látszik rajtuk változás, ezért mérnünk kell az akváriumvizet. Figyeljük a nitrogénvegyületek szintjét a keménységet, a kémhatást...., és ha változik tudjuk, hogy vagy kevés volt a vízcsere, vagy valami baj történt, és egyből lépni tudunk. A vízcserék alkalmával a felhalmozódó félben levő vegyületek kiürülnek a vízből és felfrissül a víz.
Egyértelmű, hogy a vízcserék nem elhagyható részei az akváriumgondozásnak, melynek mértékét és gyakoriságát kitapasztaljuk magunk, hiszen csak irányelvek vannak erre (heti 10-50% akváriumtípustól, élőlényektől és vízparaméterektől függően).
Levegőztetés:
Szerencsére szinte mindenki tudja, hogy levegőztetésre szüksége van egy akváriumnak. Ez sokaknak csak egy berregő hangos ketyerét és buborékok hadát jelenti a vízben, melyet éjszakára kikapcsolnak, mert hangos, meg amúgy is minek, termeljenek a növények...
A természetben hatalmas vízfelszín van, ami folyamatosan hullámzik a légmozgástól. A hullámzás beoldja az értékes oxigént a vízbe. Egy kiadós esőzés után tudják a horgászok, hogy a halak felélénkülnek, hiszen oxigénnel telítődik a víz. Mesterséges környezetben egy szellős vagy tető nélküli akváriumban egy jól beállított víz alatti esőztető, vízfodrozódással hangtalanul képes a szükséges oxigént beoldani a vízbe, olykor nagyobb hatékonysággal mint a légpumpás buborékoztatás, ahol ha a készülék hangtalan, a buborékoknak akkor is van hangjuk. Az ADA márka gyárt Lily nevű kifolyócsöveket is már, amik speciális vízkiáramlást tesznek lehetővé, ezáltal ugyanakkora víznyomásnál sokkal kisebb áramlás és jobb oxigénbeoldás hullámzás produkálható esztétikusan és hangtalanul.
- do-aqua-vv-2-kifolyocso-13mm.jpg (26.25 KiB) Megtekintve 29042 alkalommal
- ada-lily-pipe-spin-p-2-szuro-kifolyocso-13mm.jpg (20 KiB) Megtekintve 29042 alkalommal
Persze ez is nyitott, szellős tetőnél működik csak, hiszen egy üveglappal lezárt akváriumban hiába fodroztatjuk a vízfelszínt csak ugyanaz az elhasznált levegőt oldjuk be újra, nincs utánpótlás és az állatok megfulladnak, így tetős akváriumoknál meg kell oldani a levegő kívülről beszívását légpumpával vagy a szűrőhöz kapcsolható levegőztetőcsővel.
Termeljenek a növények oxigént! Ezt az állítást sokszor hallani, de gondoljuk csak végig. A növények nappal széndioxidot fogyasztanak és oxigént bocsátanak ki a fényhatására. Éjszaka viszont nincs fény, így oxigént fogyasztanak és maguk is széndioxidot bocsátanak ki. Ha nincs egyéb tényező ami az oxigénutánpótlást végezze, akkor az állatok pipálni feljárnak a vízfelszínre, és túl is élhetik az éjszakát szenvedve, ha nincs lezárt tető az akvárium tetején. Ezért szigorúan tilos éjszakára az oxigénutánpótlást lekapcsolni! Éjszaka az akvárium megfulladhat nélküle könnyen. Minden élőlénye csak széndioxidot termel. Ahogy felkel a nap, vagy bekapcsol a világítás a növények az általuk és halak által termelt széndioxidot elkezdik ismét oxigénné alakítani.
A levegőztetés létszükséglet egy akváriumban és soha sem kapcsolható le éjszakára! Sokféle megoldás létezik, mindenki meg tudja találni a számára ideálisat ami a pénztárcájának, fülének, szemének és legfontosabb, hogy az állatának megfelelő.
Élő tiszta víz:
Szándékosan nem a szűrés szót használtam, bár nagyja részt erről lesz szó. Már volt róla szó, hogy a természetben szemmel nem látható élőlények hadseregei végzik a víz tisztítását. Természetesen egy tóban nincs valahol az alján eldugva egy motoros szűrő ami 24 órában szűri a vizet, egy természetes tónak erre nincs szüksége, megvannak rá az élőlényei, a beállt biológiai egyensúly, és megfelelő élőlényszám, azaz nincs túlzsúfoltság. Nagy vonalakban nézzük végig, mi történik a vízben. Arról már volt szó, hogy az állatok oxigént fogyasztanak és széndioxidot termelnek, a növények nappal oxigént éjjel széndioxidot termelnek, de nem csak oxigén és széndioxid van a vízben. Az állatok ürítenek, más állatok meghalnak, egy akváriumban a gondozó kicsit túleteti az állatokat, vagy természetes víznél a horgászok jól beetetnek, ami ott marad a víz alján. Ezek eltüntetéséről gondoskodik az élő víz. Egy hosszú utazáson vesz részt a nem kívánt hulladék. Lehet, hogy valami más elfogyasztja, vagy elkezdi lebontani, más végtermékké alakítja, ami egy másik élőlény számára szaftos táplálékot jelent, amiből ismét végtermék lesz, és ismét szaftos tápanyag. De van amit már nincs vagy kevesen vannak, akik elfogyasszanak, ezek felhalmozódhatnának, ha nem lenne folyamatos vízcsere, a folyó a természetben elviszi máshová ezt a vizet más közösséghez ahol lehet hogy pont erre van szükség, mert állat alig van, növény viszont nagyon sok, vagy éppen olyan baktériumok vannak, amik ezzel táplálkoznak. Mesterséges környezetben nekünk kell a folyónak lenni és tehermentesíteni a vizet, de nekünk kell gondoskodnunk azokról az élőlényekről is akik ezt a hosszú utazást véghez viszik. Ők főként lebontó baktériumok, és egyéb illegális bevándorlók akik egy-egy növénnyel vagy állattal kerültek az akváriumba is segítik a folyamatot.
- petés vizibolha 2.jpg (32.71 KiB) Megtekintve 29042 alkalommal
Hal nélküli akváriumban könnyen megjelenhetnek fonálférgek akik mindig a bomló ételnél találhatóak meg, vagy tubifex szerű gyűrűsférgek hada az almacsigaszékletben, kandicsrákok és vizibolhák akik apró egysejtűekkel, gombákkal, algákkal táplálkoznak és egy erősen zöldvirágzásnak indult vizet 2-3 nap alatt kristálytisztává tudnak tenni, de még egy infuzóriabombakor is pár óra alatt rendet tud tenni pár deci bolha.
- fonálféreg.jpg (70.29 KiB) Megtekintve 29042 alkalommal
Axis akváriumban felnőtt axiknál könnyen találhatunk kandicsrákokat, ezeket nem zavarja az erős áramlás, a felnőtt axik már észre se veszik őket, nincs ellenségük, kedvükre pucolhatják a vizet. De térjünk vissza az igazi munkásokra, a lebontó baktériumokra. Ők jelen vannak, ha akarjuk ha nem, amikor egy akváriumot összeállítunk és élőlényeket teszünk bele, ezek a baktériumok is velük jönnek. De a számuk és lakhelyük koránt sem mindegy.
Sokan ismerik azt a mondást, hogy frissen összerakott akváriumba a halak jó része meg fog úgy is halni, ez normális nincs mit ellene tenni. Ez csak a tudatlan, tanulatlan emberek védőszlogenje.
A baktériumoknak szükségük van egy otthonra, tápanyagra, oxigénre, vízmozgásra, hogy szaporodni, dolgozni tudjanak. Ők az akvárium ügyeletes munkásai, akik 24 órában tisztítják a vizet. Tökéletes otthon számukra egy szűrő belseje, ahol megtapadva a szűrőanyagon, házhoz jön az ennivaló, jön hozzá az oxigén. Az ő munkájukat hívjuk biológiai szűrésnek. A tisztító hadseregünkre szükségünk van, nélkülük mérgező anyagok lepnék el a vizet, és ezzel mondattal elérkeztünk az előbb hangoztatott szlogenhez, hogy friss akváriumban úgy is meghalnak az állatok. Amikor az állatokat telepítjük a "steril" élővilág nélküli vízbe, akkor csak pár baktérium kerül bele akaratlanul is. Ők semmire se elegendőek önmagukban, nem tudják elpucolni azt a temérdek folyamatosan keletkező hulladékot. El kell foglalni helyüket a szűrőben és szaporodniuk kell, de ez sok idő. Ilyen akváriumnál 3-4 hét mire a szűrőben kialakul a kellő kultúra, de addigra a halaink és lehet hogy a baktériumjaink is mérgezésben meghaltak. Ezért az állatok érkezése előtt 3-4 hétig csak növényekkel kell járatni az akváriumot teljes kapacitással, hogy felkészüljön az állatok érkezésére. Még a növények is termelnek annyi hulladékot, hogy elszaporodjanak a baktériumok. Ezt a folyamatot lehet gyorsítani (bár ezt nem javaslom, és aki nem tud 3 hetet várni az állatok vásárlásával, az vélhetően nem is fog 10-15 évig gondozni egy axolotl-ot, mert túlságosan türelmetlen), elősegíteni. Sok gyártó készít már baktériumkultúrákat, amit csak a vízbe kell önteni, de jól beállt akváriumból a szivacsot jól kinyomkodva, a "koszos" levet az új szűrőbe felszívva már is indulásnak indul a mi mosoda kolóniánk. Otthonuk már van a baciknak, a szűrő folyamatos működése biztosítja számukra a tápanyag és oxigéndús házhoz szállított vizet, és ők dolgozhatnak, szaporodhatnak. Ha a szűrőt leállítjuk, ők éhen halnak, meghalnak és bomlásnak indulnak és olyan méreggé válnak amit életükben ők takarítottak el. Ezért szigorúan tilos a szűrőt fél-egy óránál tovább lekapcsolni, mert utána elindul az elhalálozás. Persze amikor szűrőkoszt kérünk valakitől, lehet hogy egy napig is nem kerülnek a helyükre és egy zacskóban, edényben vannak, sokan elpusztulnak közöttük, de a tenyész mennyiség túléli és 3 hét alatt kellően elszaporodva belakják a szűrőt. A bacik annyira szaporodnak el a szűrőben, amennyi tápanyag van, és mivel lassan szaporodnak, ezért nagyon vigyázni kell rájuk szűrő takarításkor, mert ha megtizedeljük őket, akkor hetek alatt áll be ismét a flóra a vizünkben és addig naponta mérhetjük a mérgező anyagok szintjén és naponta végezhetünk vízcserét. A bacijaink élőhelyét csak és kizárólag leszívott akváriumvízben finoman tisztítsuk, hogy csak a felületi kosztól szabaduljunk meg. Ha túlságosan telített a szivacs, akkor pár erősebb mozdulattal is nyomkodjuk ki, de szigorúan tilos tisztára mosni, mindig hagyjunk benne "barna mocskot". Ezért nem szabad kifőzni se a szűrőanyagokat, csak fertőző betegség esetén, nem szabad csapvízben addig csutakolni míg teljesen tiszta víz nem jön belőle, mert akkor senki se marad aki dolgozna, a többieket meg megölheti a víz szinte kimutathatalanul alacsony klórtartalma. Óvjuk bacijainkat szélsőséges hőmérséklettől, szélsőséges kémhatástól, érzékenyebbek mint az állataink!
- normal_P1140525.jpg (47.65 KiB) Megtekintve 29042 alkalommal
Akvarisztikai sötét középkorból származó szlogen mellett még élővíz gyilkos a havi teljes vízcsere is, és minden átmosása forró vízzel. Így igazából havonta indítunk szinte új akváriumot, folyamatosan kitéve az állatainkat mérgezésnek. Az ilyen módszerrel tartott állatok lassabban nőnek, kisebbek, kevésbé szép színűek, kedvetlenebbek, rövidebb ideig élnek, betegségben halnak meg (vese vagy májprobléma, vagy mérgezés). Ez állatkínzásnak minősül! Miért vesz valaki azért állatot, hogy folyamatosan mérgezze, míg az a szerencsétlen bele nem hal? Eltekintve pár ritka kivételtől természetesen nem ilyen célból veszik az állatokat, csak az illető tudatlan, nem olvas utána, ezer éves kőkorszaki vajákos módszerekkel gondozza az akváriumot és utána panaszkodik és csodálkozik, és nem fogadja el más tanácsát és az új módszereket, hiszen a 70 éves Rozi néni a boltban azt mondta így kell, ő 40 éve így csinálja. Igen 40 éve így csinálja, de régen azt hitték hogy a föld lapos, aztán meg nem hitték el hogy forog, mert akkor kapaszkodni kéne, de most már nem ezt tanítják az iskolában. Fejlődni, haladni kell a korral, ha valaki ilyenbe kezd bele.
Ezen gondolatmenet az "élő tiszta víz" címet kapta. Az élőt már kifejtettem, most a tiszta szó fogalmát kell letisztázni.
Egy víz lehet kémiailag (pl: gyógyszermaradék), biológiailag (pl: bomló anyagok és szerves vegyületek) és fizikailag (pl: koszszemcsék, felkavart aljzat) szennyezett.
A kezdők és akik nem ásták magukat mélyre a témában azt hiszik, hogy a látható szennyeződés éltüntetése a fontos, és ha átlát a vízen, akkor az csak és kizárólag jó lehet, fölösleges megmérni, és nem érti miért szajkózzák szakértők, hogy de mérje meg mert magas benne a valamilyen kémiaórán már hallott "izé".
Az igazán halálos a vízben, az amit nem látunk, és csak tesztekkel tudjuk őket megmérni, vagy még azokkal se (pl: gyógyszermaradványok). Lehet kristálytiszta az a víz, amiben halálos mennyiségű ammónia és nitrit található, és könnyen lehet, hogy egy hozzáértő kissé gondozatlannak tűnő akváriumában az a szemcsés, sárgás víz tökéletes biológiai értékű. Lehet, hogy csak tebang levelet, vagy tőzeget használ, az sárgítja a vizet.
Egy jó külső szűrő mindhárom szűrést egyszerre végezheti megfelelő szűrőanyagok esetén (mindhárom kosztípusra létezik szűrőanyagtípus), és szakszerű szűrőpucolás mellett egészséges szagú és színű élővíz tartható fent. Speciális szűrőanyagokkal kristálytisztává tehető a víz ha valakinek erre van igénye, de ezt nem folyamatos 100%os vízcserékkel és szűrőfertőtlenítéssel kell elérni, hanem beállt tökéletes flórájú akváriumnál purigen műgyanta szűrőanyag bevetésével ami a halvány sárga színt szűri a ki a vízből míg a növénytápokat békén hagyja, csak azt köti meg, amire nincs szükség a vízben.
Élővilág sűrűsége és változatossága:
Egy tóban sok élettér jut egy állatra, míg az akváriumban jóval kevesebb. 10-20 éve még sokkal több állatot engedélyeztek ugyanannyi vízbe mint most. A biológia beállásához nem szabad túlterhelni állatokkal a vizet, és kellő számú élő növényt kell ültetni, olyan növényeket amiknek biztosítani tudjuk szintén a megfelelő tápanyagokat, világítást és vízparamétereket.
- normal_P1150401.jpg (38.33 KiB) Megtekintve 29042 alkalommal
)
De Lilo és Stich is nagyon jól van úsznak rengeteget esznek.Egyedül a víz ilyen homályos próbálok képet küldeni hogy lássátok mi a problémám köszönöm a segítséget előre is.
Csináljam azt hogy egy lavorba rakjak vízet bele biotopolt az előírás szerint vagy kevesebbet!?