Magyar Axolotl Fórum

http://www.akvakertesz.hu/threads/v%C3% ... ost-123972
Vállalkozó kedvűeknek :)

A mérgezések eü topikban volt szó már a nitrátmegkötő gyantáról: http://axolotl.hu/viewtopic.php?p=3531#p3531
Vettünk egy növényes akváriumba valót illetve egy sima akváriumba valót. Mivel magas a nitrát szintünk (50-100 mg/l) a vízcserék és nitrátmegkötő ellenére, így hetente-kéthetente regenerálom a gyantát. /Másik történet, hogy későn vettük észre a magas nitrátszintet és még folyik a csökkentése, mert nem lehet egyik napról a másikra lenullázni/ A harmadik regeneráláson vagyok túl. Látszik és valamennyire mérhető is ennek a gyantának a hatása, de nem egyik napról a másikra és hűde gyorsan történik, így nehéz igazán kézzel foghatót felmutatni, a pontos laboros bemérés pedig költséges lenne, a tesztcsíkon meg 10-30 mg/l csökkenést magas nitrátszintnél nehéz lenne leolvasni. Egy tény: az akvárium és csapvízben nem tudtam kimutatni klórt, de a gyanta használatának másnapján már igen, szóval az elmélet beigazolódni látszik hogy tényleg klórt enged a vízbe, és nem konyhasóval kéne regenerálni. Többen már használják itt a fórumon de a kérdés mindig az, hogy honnan tudom hogy regenerálni kell? Honnan tudom hogy jó?
Első használatkor a gyanta elszíneződik. Ennek egy töredékét ki tudod mosni vízzel. Viszont idő után tiszta marad a víz hiába mosod. Ez a kosz része csak. Ilyenkor jön a szódabikarbóna. 50 grammot használok nagyjából talán fél liter vízbe, hogy kellemesen ellepje a gyantát és tudjam kevergetni. 1-2 óra áztatás után a víz sárgává válik és a szemcsék is eltűnnek, az eleinte "ködös" tejfehér víz a sárguláskor tisztává válik. A gyanta talán egy hajszállal világosabbra válik, de nem látványos, tehát nem lesz ismét fehér. Majd legközelebb végzek egy konyhasós regenerálást, meglássuk azt mit csinál. Lefényképeztem a mostani regenerálást nektek. Úgy fényképeztem hogy azt a színt adja vissza ami nekem itt a pohárban van. Nem a legélesebb legtisztább képek, de vakuval vagy más fénnyel világítva nem ezt a színt adta vissza monitoron. Nagyon nehéz ám úgy fényképezni, hogy pont az az árnyalat legyen visszaadva, sokszor egy csomót kell trükközni és torzítani kell a fényeket, hogy meglegyen a kellő eredmény.
A használati utasítás szerint ha normális az akváriumod nitrátszintje alapból (10-20 mg/l alatti) akkor a gyanta akár három hónapig is működhet, de nem helyettesíti a vízcseréket, a hetit azért tartsuk be, de nem kell 20%, elég 10% is és 2-3 hetente 20%. A gyanta ha kimerül mérhető lesz a nitrátszint ismét és felmegy 50mg/l fölé, regenerálni kell. Annak aki nem használ sárgítót (tőzeg, tebangcuccok) és tiszta amúgy a vize, annak elkezd sárgulni, ez a nitrát jele, de biztosat a teszt mond mindig.

Fontos, hogy sose hagyjuk kiszáradni a nitrátmegkötő gyantát, mert akkor tönkremegy, mert egyfajta ioncserélő gyanta ez is csak. Minden bizonnyal erre a gyantatípusra is igaz, hogy a huminsavak tömítik, így aki tebangot vagy huminosavas kiegészítőket használ az akváriumban, készüljön rá, hogy esetleg kevesebb ideig marad hatátos a gyanta és hiába regenerálja majd.

Remélem hasznos információval sikerült szolgálnom.

A mai nappal lezártam a kísérletet, az eredmények meggyőzőek. Táblázatba összefoglaltam őket, hogy jól lássátok. A kísérletet két kissé pontatlan kísérlet is megelőzte ami alátámasztotta a mostani eredményeket. A mostani kísérlet egyetlen hiányossága az volt, hogy minden vízből 3at kellett volna készíteni és úgy végezni a kísérleteket és átlagolni az eredményeket, az tényleg pontosabb lett volna. A teszt eredményeinél nem szabad elfelejteni, hogy ez kis méretű vízben élőlények nélküli kísérlet volt. A kísérlet egy működő akváriumban némileg másabb eredményt hozna hiszen az állatok, növények táplálkoznak, ürítenek. Van szűrés, levegőztetés. Hibába hoztam élő vizet, az azért még sem ugyanaz.
Néhány további mérési eredményt is felírtam tájékoztató jellegnek, ilyen a tatabányai, kartali, dányi csapvíz bemérése, továbbá egy kísérlet tatabányai vízzel amit szűrőkancsón engedtem át.
Készítettem továbbá még egy táblázatot ami JBL tesztcsík és hiteles műszerrel ugyanazon vízből mért pH összehasonlítás. Én már elég jól ismerem a JBL teszt színeit, és hogy melyik szín melyik pH szokott lenni, de még így is helyenként keményen mellélőttem a leolvasásnak. Egy olyan aki életében először használja és semmi tapasztalata nincs, az még jobban mellélő. De tájékoztatónak megfelel. pH mérésre sajnos nincs pontos módszer ami olcsó és egyszerű.

Kis jelmagyarázat azoknak akik kevésbé utaznak képletekben:
pH (kémhatás) 7 alatt savas, felette lúgos, ideális 6,5-8
NO3 (nitrát) 25mgl/liter alatt ideális
NO2 (nitrit) 0mg/liter az ideális
GH (összkeménység) 12-16 az ideális (mértékegysége német keménységi fok "n")
KH (változó keménység, karbonátkeménység) 12-16 az ideális (mértékegysége német keménységi fok "n")
Cl (klór) 0 az ideális
uS (mikrosiemens, csak itt nem enged különleges karakert írni) vezetőképesség mérése, azaz összes oldott ásványi anyag mérésére szolgál (szikes vizek esetén a KH, GH kevés de magas a vezkép.) Ideális 500-1000 között. A kísérletben láthatjátok hogy nekem magas volt, erről azóta gondoskodtam, de a kísérletet nem akartam újrakezdeni, így végigvittem ezekkel a vizekkel.
És akkor az eredmények:

Sendy írta:Táblázatba összefoglaltam őket, hogy jól lássátok. A kísérletet két kissé pontatlan kísérlet is megelőzte ami alátámasztotta a mostani eredményeket.

Hú, de alapos vagy. Még feldolgozom az értékeket :). Mivel te jobban értesz ehhez, mindezek után ajánlod a tőzeget? Mert a napokban gondolkodtam a beszerzésén, és mivel ezek állat nélküli víz értékei, még nem vagyok biztos a dologban.

PBorsó írta:

Sendy írta:Táblázatba összefoglaltam őket, hogy jól lássátok. A kísérletet két kissé pontatlan kísérlet is megelőzte ami alátámasztotta a mostani eredményeket.

Hú, de alapos vagy. Még feldolgozom az értékeket :). Mivel te jobban értesz ehhez, mindezek után ajánlod a tőzeget? Mert a napokban gondolkodtam a beszerzésén, és mivel ezek állat nélküli víz értékei, még nem vagyok biztos a dologban.

Óvatosan kell az arányokkal játszani, nálam az axik vizét 8,14ph-ról 6,8-ra vitte le, pontosan megtudom mondani hány grammot tettem 150 literhez, mindez még csak 10nap eredménye, figyelgetni kell.

Maya írta:

PBorsó írta:

Sendy írta:Táblázatba összefoglaltam őket, hogy jól lássátok. A kísérletet két kissé pontatlan kísérlet is megelőzte ami alátámasztotta a mostani eredményeket.

Hú, de alapos vagy. Még feldolgozom az értékeket :). Mivel te jobban értesz ehhez, mindezek után ajánlod a tőzeget? Mert a napokban gondolkodtam a beszerzésén, és mivel ezek állat nélküli víz értékei, még nem vagyok biztos a dologban.

Óvatosan kell az arányokkal játszani, nálam az axik vizét 8,14ph-ról 6,8-ra vitte le, pontosan megtudom mondani hány grammot tettem 150 literhez, mindez még csak 10nap eredménye, figyelgetni kell.

Tőzeg jó, leviszi a pH-t és a karbonátot, de mint Maya mondta, nagyon óvatosan kell adagolni, és utána ellenőrizni kell a vizet. Maya 1 decit kapott összesen az elméletben 8 literhez lett volna hivatalosan, de ha jól rémlik több mint 100 literhez használta. Én azt javaslom, hogy mérés mellett egyelőre 50 literhez 1 deci tőzeg javasolt maximum. Azt is csinálhatod hogy vödörben áztatod a tőzeget, utána átszűrőd gézlapokon a szemcséket és úgy öntöd be, akkor jobban tudod korbában tartani a pH-t mert nincs folyamatos oldódás az akváriumban csak a vödörben. A tőzeg addig vitte le folyamatosan míg el nem tűnt a vízből a karbonát. Ne kérdezd mivé alakította, mert kicsapást nem láttam. Mivel az axi érzékeny lehet a tőzeges vízre, első napokban figyeld a kopoltyúját! Nekem Ling-ling közvetlenül nem szerette (szerintem a szálló szemcseméret miatt), de szűrve vödrözve nincs vele baja.

PBorsó írta: Egy kis plusz off: édesapám most ellenőrzött tizenX vízmű és tisztító telepet, és azzal jött haza, hogy soha többet ne igyon senki csapvizet, mert 1 anyag kivételéhez 10-et raknak bele, volt ahol magasabb rendű életformát (értsd férget) is találtak a már tisztított vízben ...

Szívesen megnézném a mérési jegyzőkönyveket és a vizsgálati módszert. Illetve hogy mely helyeken történt ezt. A szörnyű amúgy még is az, hogy még ezek ellenére is talán a legtisztább ivóvíz hazánkban van. Sok EU országban ennél sokkal rosszabb minőségű az ami a csapból kijön. Tényleges eredményt meg csak akkor fogsz igazából kapni, ha te magadnak kiengeded a vizet és felviszed a Wesslingbe 3-4 ugyanazon mintával hogy mindet nézzék meg. Aztán az eredményeket átlagolod, mert nem fognak egyezni, hisz van bemérési hibahatár. De amúgy a ballonos víz esetén is láttam már érdekeset... azt hiszem az ÁNTSZ kiakadt volna azon amilyen ballont egyszer idehoztak. Nyúlos büdös nyálka volt a vízben egy hét után, erre emberünk közölte, hogy ez vízkő. Főnököm meg közölte hogy vegyész-mérnők és itt van helyi labor, szóval ne nekünk próbálja beadni ezt a mesét, hogy ez vízkő, mert ha megnézzük, vagy beküldjük az ÁNTSZ-hez lehet nem fog örülni. Az a baj hogy mindenki csücsül a tényleges eredményeken, és jó eredményt produkálni nem túl nehéz, de hogy tényleg mi van a vízben, az más kérdés.

Sendy írta:...És akkor az eredmények:

vízeredmények.jpg

Egy apróság talán nem egyértelmű. A kancsós vízteszt ugyanazon tatabányai vízből készült aminek a mérési eredménye a táblázatban van. Ettől függetlenül többször néztem csapvizet, és minden alkalommal szinte ugyanilyen értéke volt a víznek. 5-10 uS és egy tized pH eltérés volt tapasztalható.

Azt figyeltem meg, hogy élővízben jobban működik a feketetőzeg mint sima csapvízben. Megnézem otthon mennyi bontatlan tőzegem van még, és lehet, hogy indítok még egy kísérletet.

Sendy írta:Szívesen megnézném a mérési jegyzőkönyveket és a vizsgálati módszert.

Szia!

Pályázati ellenőrként volt kint, nem vegyészként (vízépítő és környezetvédelmi mérnök), és ott mesélte el neki egy bácsi, aki 35 éve dolgozik, hogy mik vannak mostanság náluk. De azt is mondta, hogy 20ból egy helyen igazoltatták, amikor bement a telepre, a többin nem érdekelt senkit, hogy egy idegen sétálgat ott az ivóvíz készletnél . Egyébként keleten volt, Nyíregyháza környékén.

Amit írni fogok kicsit off, és nem törvényszerű, egyszeri eset, és megfigyelésén alapszik, ezt mindenképpen vegyétek figyelembe! Az egésznek lehet nincs összefüggése, így nem is összefüggést fogok írni, hanem azt amit tapasztaltam, láttam, ami történt. Ezért is dőlttel írtam, hogy lássátok, ez más mint amiket írni szoktam.

Vannak garnéláink is külön akváriumban. Red cherry, és Rili. Tegnap volt egy kis akváriumátrendezés (nem részletezném, nem fontos), aminek következtében valami ismeretlen anyag került a vízbe amikor tetőt akartunk csinálni szúnyoghálóból és az beleért a vízbe. Garnélák rángatózva, elfeküdve hevertek az aljzaton 2 perc elteltével. Garnélákat SOS-ben kellett kimenteni, tiszta akváriumvízbe rakni (másik garnélás akváriumból). Ekkor még éltek, de a fele garnélára azt mondtam, hogy nem él meg még egy órát. Mivel a hálóval is kerülhetett ebből a méregből az új vízbe mentéskor, így kiskanállal kimertem őket, vizet lecsurgattam róluk és átraktam őket tiszta akváriumvízbe egy edénybe(30 másodperces művelet az egész garnélánként). Ekkor még mindig eléggé halálukon voltak, de még éltek. Nagyjából 20 perc után ebben a tiszta vízben még látható változás nem volt. Sajnos aktív szenem nem volt hogy méregtelenítsem a vizet, így az egyetlen dologhoz nyúltam ami volt, JBL Biotopolhoz. Mivel 1,5 liter vízben voltak nagyjából a garnélák így csak a kupakot lötyköltem meg a vizükben, azaz talán 1 csepp került a vizükbe. A következő 10 percben az összes garnéla fekvő, fetrengő pozícióból állóba került (előtte szinte semmi javulás nem volt észlelhető a nagyjából 45-60 perc alatt, csak annyi, hogy aki jobban volt, az talán megmarad, mert még mocorgott, a többi már azt se, csak az oldalán feküdt). Igaz dülöngéltek még, de már lábon és nem oldalukon, és a rángatózások is enyhültek. 6 órával később az összes nagy garnéla élt még, lábán, és mikor rájuk kapcsoltam a villanyt, megijedtek és elszíntelenedtek és Forest Gump módjára az edény falán elkezdtek körbe futni (már nem rángatóztak mint 6 órával előtte, ha megijednek). Amikor mérgezésben szenvedtek, nem fakultak ki, színűk élénk maradt, de rosszul voltak. Én az elszíntelenedésből arra következtettem, hogy most már elég jól vannak, hogy azzal foglalkozzanak hogy kifakuljanak. Az anyukák is túlélték egyelőre, igaz 3-5 kicsi született még az este, az akkor még halálán levő anyukából, aki azóta evett is már. A kicsik akik kb 1 mm-esek reggel már nem rángatóztak, és úgy láttam mintha ettek is volna, szóval a krízisen valszeg ők is túl vannak. Volt egy kb 1,5 hetes garnéla akit nagyon későn mentettem ki a mérgezett akváriumból, őt reggel nem láttam, róla nincs hírem.

A történetből mindenki vonja le a saját elméletét, hogy a JBL Biotopol mennyire hatásos szer. Ha van jelentős hír az ügyben, akkor azt majd közölni fogom. De aki tartott már garnélát, vagy ismeri a tartásukat, tudja, mennyire rendkívül érzékeny szervezetek és mennyire könnyen halnak meg.

Sendy írta: A történetből mindenki vonja le a saját elméletét, hogy a JBL Biotopol mennyire hatásos szer.

Kis mennyiségben vízcserénél szoktam én is alkalmazni, mert sok helyen nagyon jókat írnak róla. Az egyetlen dolog amire figyelni kell, hogy könnyű túladagolni, és nekem akkor a víz eléggé megváltozott rossz irányba (homályos, állatok izgatottak) így mindig picit alálövök inkább az ajánlott adagnak.

liquid írta:

Sendy írta: A történetből mindenki vonja le a saját elméletét, hogy a JBL Biotopol mennyire hatásos szer.

Kis mennyiségben vízcserénél szoktam én is alkalmazni, mert sok helyen nagyon jókat írnak róla. Az egyetlen dolog amire figyelni kell, hogy könnyű túladagolni, és nekem akkor a víz eléggé megváltozott rossz irányba (homályos, állatok izgatottak) így mindig picit alálövök inkább az ajánlott adagnak.

Én inkább túladagolni szoktam kicsit és Ling-ling élvezi, úszik bele a biotopolos vízbe... A homályosodást még nem észleltem, ahhoz nagyon sokat kéne beleönteni szerintem, egyedül habzani szokott 1-2 napig jobban a víz. Kinek mi válik be

Sziasztok!

Beszélgettem Sendyvel és szóba jöttek a JBL Biotopol jótékony hatásai. Gondoltam megnézem én is, ha Sendy és liquid is sikeresen használja, így bementem az Alpha Zoo-ba, hogy majd szerzek. Sajnos nem volt Biotopol, így a Sera Aquatant ajánlották, mondván ugyan olyanok a hatásai. Nézzük a cimkét, leírást bármit. Valóban nagyjából ugyan azokat írja le a Sera is, mint a JBL, így jobb híján megvettem. Hazafelé kicsit utána olvastam, így belefutottam egy-két leírásba, ahol jódot említenek, mondván "A jód gondoskodik a pompás színekről és a vitalitásról." Szóval a holnapi nappal blokkal, és a bontatlan termékkel megyek is vissza a boltba mert jódot biztosan nem adok az axiknak. Nem mellékesen a dobozon még csak utalás sincs téve arra, hogy jód volna a készítményben. Ha ilyet láttam volna, meg se veszem. Csak tanulságként írtam le, hogy figyeljünk oda még jobban, hiszen már néha a dobozon lévő leírás sem türközi a teljes valóságot.
Csak JBL Biotopol innentől!

Mostanra már kétféle ammónia tesztünk is van. Van egy beméréses (tetra), illetve egy folyamatosan működő (GA-s). A tapasztalatom jelenleg az, hogy azokban az akváriumokban is kimutattak ezek a tesztek ammóniát, ahol 0 nitrit, nitrát szint volt. Sőt volt ahol már második fokozatot elérő, állatokat veszélyeztető ammóniaszint volt 5 mg/l nitrát 0 mg/l nitrit mellett.

Ammóniát ugye a jbl 6 in 1 sajnos nem tesztel. Az aggódósabbaknak javasolni tudom a folyamatos ammóniaérzékelőt a cseppentős változat helyet, mert árban sokkal jobban kijön és kb 15-30 perc után már pontos értéket mutat a vízről és követi a víz változását 15-30 perces eltéréssel.

SzySza írta:Sziasztok!

Beszélgettem Sendyvel és szóba jöttek a JBL Biotopol jótékony hatásai. Gondoltam megnézem én is, ha Sendy és liquid is sikeresen használja, így bementem az Alpha Zoo-ba, hogy majd szerzek. Sajnos nem volt Biotopol, így a Sera Aquatant ajánlották, mondván ugyan olyanok a hatásai. Nézzük a cimkét, leírást bármit. Valóban nagyjából ugyan azokat írja le a Sera is, mint a JBL, így jobb híján megvettem. Hazafelé kicsit utána olvastam, így belefutottam egy-két leírásba, ahol jódot említenek, mondván "A jód gondoskodik a pompás színekről és a vitalitásról." Szóval a holnapi nappal blokkal, és a bontatlan termékkel megyek is vissza a boltba mert jódot biztosan nem adok az axiknak. Nem mellékesen a dobozon még csak utalás sincs téve arra, hogy jód volna a készítményben. Ha ilyet láttam volna, meg se veszem. Csak tanulságként írtam le, hogy figyeljünk oda még jobban, hiszen már néha a dobozon lévő leírás sem türközi a teljes valóságot.
Csak JBL Biotopol innentől!

Annyit hozzáfűznék, hogy neten webáruházakban írták a jódot. Hogy ez most igaz, vagy kacsa, nehéz eldönteni. A gyártót lehet megkérdezni, hogy mi a helyzet.

Én is vettem fekete tűzeget.Sera Super Peat ,Eheim nem volt sajnos.Kisérletezgetek,mert a vadas szörny lebegése már nagyon idegesít.Ha jól vettem ki a szavaitokból,egy doboz 500g (kb 1 liter) kell 80 liter vízhez.Igazam van?
Van nekem itthon Novobalt ültető tőzegem rovarevő növényekhez.Ha azt áztatom ki,az nem jó?A Serának horror ára van,ez csak 400 forint.

vic70 írta:Én is vettem fekete tűzeget.Sera Super Peat ,Eheim nem volt sajnos.Kisérletezgetek,mert a vadas szörny lebegése már nagyon idegesít.Ha jól vettem ki a szavaitokból,egy doboz 500g (kb 1 liter) kell 80 liter vízhez.Igazam van?
Van nekem itthon Novobalt ültető tőzegem rovarevő növényekhez.Ha azt áztatom ki,az nem jó?A Serának horror ára van,ez csak 400 forint.

Szia. Nem jó ez az alkalmazás. Sendy üzeni , hogy délután, ha gépnél lesz majd meg írja neked

SzySza írta:

vic70 írta:Én is vettem fekete tűzeget.Sera Super Peat ,Eheim nem volt sajnos.Kisérletezgetek,mert a vadas szörny lebegése már nagyon idegesít.Ha jól vettem ki a szavaitokból,egy doboz 500g (kb 1 liter) kell 80 liter vízhez.Igazam van?
Van nekem itthon Novobalt ültető tőzegem rovarevő növényekhez.Ha azt áztatom ki,az nem jó?A Serának horror ára van,ez csak 400 forint.

Szia. Nem jó ez az alkalmazás. Sendy üzeni , hogy délután, ha gépnél lesz majd meg írja neked

Köszi!

vic70 írta:Én is vettem fekete tűzeget.Sera Super Peat ,Eheim nem volt sajnos.Kisérletezgetek,mert a vadas szörny lebegése már nagyon idegesít.Ha jól vettem ki a szavaitokból,egy doboz 500g (kb 1 liter) kell 80 liter vízhez.Igazam van?
Van nekem itthon Novobalt ültető tőzegem rovarevő növényekhez.Ha azt áztatom ki,az nem jó?A Serának horror ára van,ez csak 400 forint.

Szia!

Szerintem az ültető tőzeg és az akvarisztikai tőzeg között van különbség jócskán, én nem merném alkalmazni.

A Sera alkalmazását nem ismerem, a dobozára biztos rá van írva. Az eheimnél 1 liter 80 liter vízhez az arány, de ha alaposan elolvastad a teszteket, akkor láthatod, hogy ez a mennyiség a teszt során teljesen kivonta a karbonátkeménységet a vízből ami nem jó. A karbonát és összkeménységnek hasonlónak illik lennie, ha nincs a vízben karbonátkeménység, akkor nincs ami a pH-t pufferelje és a pH igen könnyen instabillá, savassá válhat. Javaslatom hogy harmad mennyiséget használj mint ami a csomagoláson szerepel, és figyeld az állat reakcióit, mert Ling-ling pl nem szerette, a kopoltyúján látszott, SzySzánál nem okozott pl problémát.

Miből gondolod, hogy ez fogja megoldani a problémát? Milyenek a vized értékei? Mennyire van lefogyva az állat, mennyire van levegőztetve és mivel az akvárium?

Üdv:
Sendy

Sendy írta:

vic70 írta:Én is vettem fekete tűzeget.Sera Super Peat ,Eheim nem volt sajnos.Kisérletezgetek,mert a vadas szörny lebegése már nagyon idegesít.Ha jól vettem ki a szavaitokból,egy doboz 500g (kb 1 liter) kell 80 liter vízhez.Igazam van?
Van nekem itthon Novobalt ültető tőzegem rovarevő növényekhez.Ha azt áztatom ki,az nem jó?A Serának horror ára van,ez csak 400 forint.

Szia!

Szerintem az ültető tőzeg és az akvarisztikai tőzeg között van különbség jócskán, én nem merném alkalmazni.

A Sera alkalmazását nem ismerem, a dobozára biztos rá van írva. Az eheimnél 1 liter 80 liter vízhez az arány, de ha alaposan elolvastad a teszteket, akkor láthatod, hogy ez a mennyiség a teszt során teljesen kivonta a karbonátkeménységet a vízből ami nem jó. A karbonát és összkeménységnek hasonlónak illik lennie, ha nincs a vízben karbonátkeménység, akkor nincs ami a pH-t pufferelje és a pH igen könnyen instabillá, savassá válhat. Javaslatom hogy harmad mennyiséget használj mint ami a csomagoláson szerepel, és figyeld az állat reakcióit, mert Ling-ling pl nem szerette, a kopoltyúján látszott, SzySzánál nem okozott pl problémát.

Miből gondolod, hogy ez fogja megoldani a problémát? Milyenek a vized értékei? Mennyire van lefogyva az állat, mennyire van levegőztetve és mivel az akvárium?

Üdv:
Sendy

Szia!Köszi a gyors választ,megprobálok reagálni.
1.Mivel 3 állatka él az aksiban,és csak ez az egy lebeg,nem tudok másra gondolni,mint arra,hogy ő érzékenyebb a vízre.Eszik rendesen,néha le is megy az aljazra,de nem túl sokáig tartozkodik ott.
2.Normál külső levegőztető van,kb 12 cm-es porlasztóval,ami éjjel-nappal megy egy atman 3335 tipusú külső szürő társaságában.Az akvárium 100 literes,ami kb 80 liter nettó víznek felel meg.Kristálytiszta,ami azt jelenti,hogy hosszában tökéletesen át lehet látni a vízen,megvilágítva nincs lebegő szmötyi,fehéresedés,stb.
3.A Sera dobozára semmi nincs írva,már átbújtam a fél internetet adagolást keresve,nulla eredménnyel.Még a termék honlapján sincs erről semmi.
4.Csak azt tudom,hogy kemény a víz,a ph pedig 8 körül van.Ph tesztem van csak.
5.A Novobalt tőzeget már több leírásban is olvastam halas fórumokon,beáztatnak egy keveset,majd 1-2 nap ázás után leszűrve adják az akváriumhoz.
6.Teszek fel egy képet a lebegő szörnyről.

vic70 írta:Szia!Köszi a gyors választ,megprobálok reagálni.
1.Mivel 3 állatka él az aksiban,és csak ez az egy lebeg,nem tudok másra gondolni,mint arra,hogy ő érzékenyebb a vízre.Eszik rendesen,néha le is megy az aljazra,de nem túl sokáig tartozkodik ott.
2.Normál külső levegőztető van,kb 12 cm-es porlasztóval,ami éjjel-nappal megy egy atman 3335 tipusú külső szürő társaságában.Az akvárium 100 literes,ami kb 80 liter nettó víznek felel meg.Kristálytiszta,ami azt jelenti,hogy hosszában tökéletesen át lehet látni a vízen,megvilágítva nincs lebegő szmötyi,fehéresedés,stb.
3.A Sera dobozára semmi nincs írva,már átbújtam a fél internetet adagolást keresve,nulla eredménnyel.Még a termék honlapján sincs erről semmi.
4.Csak azt tudom,hogy kemény a víz,a ph pedig 8 körül van.Ph tesztem van csak.
5.A Novobalt tőzeget már több leírásban is olvastam halas fórumokon,beáztatnak egy keveset,majd 1-2 nap ázás után leszűrve adják az akváriumhoz.
6.Teszek fel egy képet a lebegő szörnyről.

Akkor induljunk ki az eheimből, 1 liter tőzeg 80 liter vízhez, szerintük, szerintem 1-3 deci tőzeget tennék 80 literhez próbaként.

Sajnos sok tippem nincs a lebegősre. Vízelőkészítőt használsz valamit? A kemény víz mennyire kemény?

Sendy írta:

vic70 írta:Szia!Köszi a gyors választ,megprobálok reagálni.
1.Mivel 3 állatka él az aksiban,és csak ez az egy lebeg,nem tudok másra gondolni,mint arra,hogy ő érzékenyebb a vízre.Eszik rendesen,néha le is megy az aljazra,de nem túl sokáig tartozkodik ott.
2.Normál külső levegőztető van,kb 12 cm-es porlasztóval,ami éjjel-nappal megy egy atman 3335 tipusú külső szürő társaságában.Az akvárium 100 literes,ami kb 80 liter nettó víznek felel meg.Kristálytiszta,ami azt jelenti,hogy hosszában tökéletesen át lehet látni a vízen,megvilágítva nincs lebegő szmötyi,fehéresedés,stb.
3.A Sera dobozára semmi nincs írva,már átbújtam a fél internetet adagolást keresve,nulla eredménnyel.Még a termék honlapján sincs erről semmi.
4.Csak azt tudom,hogy kemény a víz,a ph pedig 8 körül van.Ph tesztem van csak.
5.A Novobalt tőzeget már több leírásban is olvastam halas fórumokon,beáztatnak egy keveset,majd 1-2 nap ázás után leszűrve adják az akváriumhoz.
6.Teszek fel egy képet a lebegő szörnyről.

Akkor induljunk ki az eheimből, 1 liter tőzeg 80 liter vízhez, szerintük, szerintem 1-3 deci tőzeget tennék 80 literhez próbaként.

Sajnos sok tippem nincs a lebegősre. Vízelőkészítőt használsz valamit? A kemény víz mennyire kemény?

Eddig nem használtam előkészítőt,de olvastam itt a JBL Biotopolról,most azt tettem bele.A keménységről nem tudom.7.kerület Budapesten.Hátha tudja valaki.
Ez a vízművek hivatalos adata

Ezt találtam az akvarista.hu forumán.


tőzegszűrő (átszűrés tőzegen). Az akváriumi célokra használt víz tőzegen való átszűrését Meder vezette be. A módszer a problematikus fajok tenyésztésében nagyon bevált. A tőzegből kivont és az akváriumi vízbe jutatott anyagok hatása sokrétű. Az előfeltétel lágy víz, minél lágyabb a víz, annál erősebb a tőzeg hatása.
Az első hatás a karbonkeménység csökkenése, amely a tőzeg ioncserélő képességén alapszik. Az akváriumi vizet tőzegen átszűrve, ha nem tartalmaz nagyon sok meszet – kb. 10 NK-ig – az komoly mértékben meglágyítható. A lágyítás célszerű több fokozatban végezni, amennyiben a vizet 2-3 napig tőzeggel töltött külső szűrőn át áramoltatjuk, utána egy hetet kihagyjuk, majd új töltettel folytatjuk a szűrést. (…)

(Mint korábban említettem, nekem nem jött be a szűrőbe tett tőzeg. Inkább a lágyított vízhez teszek tőzeget és azt áztatom 24 órán keresztül - Scalar.)

A tőzeg a huminsavaok kívül más olyan savakat és hatóanyagokat tartalmaz, pl. zsírsavakat és hormonokat, amelyek az állatokra és a növényekre kedvező hatásúak. Sterba szerint a huminsavak egyes trópusi halak ikráira szintén hatással vannak. Ez a hatás a sejthártyának a megtermékenyítés utáni kialakulásával kapcsolatos. A bennük lévő cserzőanyag a fehérjéket kicsapja és összehúzó hatású, úgyhogy a baktériumokat és egysejtűeket pusztítja. (…)

Meder 50 liter vízhez 1 liter, de inkább kevesebb, mint több tőzeget javasol. (…) Az akvárium vize fokozatosan borostyánsárgára festődik.

(Nekem 20 literes vedreim vannak, amikbe egy-egy jó nagy marék tőzeget teszek – Scalar.)

vic70 írta:Eddig nem használtam előkészítőt,de olvastam itt a JBL Biotopolról,most azt tettem bele.A keménységről nem tudom.7.kerület Budapesten.Hátha tudja valaki.
Ez a vízművek hivatalos adata

Összkeménységre következtetés a vezetőképességből ~14,5
JBL 6 in 1 tesztet nem csináltál? Tudom, nem sokra jó, de az azért egy támpontnak jó. Nitrit, nitrát mérést tud, amiből lehet saccolni egy ammóniát is.
Ami kissé zavaró a hivatalos adatok vizében a 8,5 nitrát és a klór szint. Javasolnám a nitrátmegkötő gyanta kipróbálását. Ha ennyi nitrát van alapból a vizedben és nincs kellő növényzet ami felvegye, vagy gyanta, akkor ennek a felhalmozódása is okozhat efféle tüneteket. Ugye ha már a csapvízben levő nitrátot sincs ami megkösse, akkor az akváriumban keletkezőt végképp nem lesz, és ez okoz felhalmozódást, pl: SzySzánál is ez a gond. Az a baj, hogy ha gondja van az axinak, macerás megtalálni, hogy mi is volt az, most már elég sok fegyverünk van, de sajnos mind lóvé. Van akinek a tebang hat csodaszernek, van akinek a tőzeg, másnak a kancsós víz, vagy biotopolos víz vagy pl a nitrátmegkötő gyanta.

Már volt pedzegetve a téma, és logikus is, de most kicsit összefogva beszélnék a növekvő kedvezőtlen vízparaméterek felhalmozódásáról.

Eléggé sarkítva, és nagyzolva fogom bemutatni a működést, hogy érthető legyen, a számok nem alátámasztottak, saccolások, nincsenek bemérve.

Keménység:
Adott egy 15-ös keménységű csapvíz. 80 liter akváriumba beletöltöm akváriumvíznek, ventillátorral elkezdem hűteni, mert nyár van, így megnő a párolgás. Elpárologtatom a felét. Most ugyanannyi keménység lesz fele annyi vízben, tehát 30-as keménységű vizem van. Ha ezt feltöltöm csapvízzel, akkor lesz 40 liter 30-as és 40 liter 15-ös vizem, ami 80 liter 22,5 keménységű vizet fog nekem produkálni. Hagyom elpárologni a felét megint, majd rátöltök. 40 liter 45-ös víz, és 40 liter 15-ös víz, tehát 80 liter 30-as keménységű víz. Láthatjátok, hogy fokozatosan nő a keménység. Ez eléggé drasztikus, hiszen nem várjuk meg, hogy a fele víz elpárologjon, de 2-3 liter folyamatosan párolog, és ha nem 0-ás vízzel pótoljuk ezt, akkor folyamatosan szépen lassan, alattomosan megnő a keménység. A jbl 6 in 1 ugye 20-as keménység felett már nem mér, így marad a neptun teszt, ami viszont ilyen keménységű vizek mérésénél igen hamar elfogy, hiába olcsó.

Nitrátra levezetve ugyanez a példa:
Általában a csapvizekben is van nitrát. Kinél több, kinél kevesebb. Vegyünk egy átlagos bp-i értéket, vagy bp környékbelit. Legyen 10 mg/l. A fent bemutatott módon ez is fel tud halmozódni egyrészt, de a baktériumok is gyártják nekünk, a bacik legyenek nagyon aktívak és termeljenek nekünk még 5 mg/l mennyiséget. Ki lehet számolni, hogy ha nincs nitrát elleni védekezés a vízben, akkor hogyan nő az érték. Ha nem teljesen nitrátmentes vízzel fogom végezni a részleges vízcseréket, akkor a nitrátszint mérés nélkül szépen lassan, láthatatlanul fel fog kúszni, ahogy a keménység. Rakhatunk az akváriumba növényeket, amik megeszik a nitrátot, de ha nem tudják mindet, akkor a folyamat csak lassítva van, de a felhalmozódás folyamatos lesz. Védekezni több ponton lehet: sok növény, nitrátmentes részleges vízcserék, nitrátmegkötő gyanta. Fokozatos ellenőrzést igényel.

pH felhalmozódás, eltűnés:
Bár nem a szó szoros értelmében vett folyamat, de átvitt értelemben illenek rá a kifejezések. Ha kemény a vizünk és folyamatosan keményedik akkor a pH elkezd felkúszni, és 8-9 körüli szinten fog stabilizálódni, mert a karbonátkeménység puffereli a pH-t. Ha viszont elkezdjük kivonni a karbonátot folyamatosan a vízből, akkor a pH elkezd lekúszni és könnyen elsavasodik a víz. A karbonátszint befolyásolja a pH stabilitását és értékét is.

A fent leírtak miatt annyira nagyon fontos, hogy a szükséges vízcseréket elvégezzük megfelelő minőségű illetve folyamatosan ellenőrizzük időről időre az akváriumvizünket tesztekkel.

vic70 írta:Ezt találtam az akvarista.hu forumán...

Nem tudok mit hozzáfűzni, saját felelősségre kipróbálhatod. Én nem próbálnám ki, mert nekem Ling-ling érzékeny a tőzegre, még az akvarisztikai granuláltra is.

Sendy írta:

vic70 írta:Ezt találtam az akvarista.hu forumán...

Nem tudok mit hozzáfűzni, saját felelősségre kipróbálhatod. Én nem próbálnám ki, mert nekem Ling-ling érzékeny a tőzegre, még az akvarisztikai granuláltra is.

Köszi minden hozzászólásod.Amit az előzőekben írtál,az is oké.Mivel tudtam szerezni infuziós szereléket,majd nagyon lassan csepegtetem bele a tőzegelt vízet.A szörnyek úgy vettem észre,hogy nem érzékenyek rá.Hogy mire mentem ezzel a módszerrel majd megírom.Egyébként van két anubiasom,az egyik nagyon nagy,a másik kevésbé,egy maréknyi jávai moha,de tervezem ,hogy veszek nekik gömbmohát.

Van aki sózza a vizet, más sórákot keltet bolti sókkal. Eddig csak a jódra hívtuk fel itt a figyelmet, de most már egy másik összetevőt is erősen kerüljetek:

E536 - csomósodást gátló adalék - sárgavérlúgsó - Kálium-ferrocianid - K4[Fe(CN)6
Vízi élőlényekre mérgező és tartós károsodást okozó hatással lehet egy mennyiség után. Minél kisebb és egyszerűbb szervezetről van szó, annál kevesebb kell belőle a károsodáshoz, és ugye a sóban emberi arányokkal van jelen, de ez más élőlény számára végzetes lehet, míg nálunk elméletileg semmilyen hatása nincs. Tipikus példa erre az az eset, amikor az uborka vagy saláta permezetezett gombaölővel, a rágcsálód meghal tőle, vagy mérgezést szenved, neked meg semmi bajod, pedig többet ettél mondjuk belőle.

Annak aki szeretné magát ijesztgetni még jobban, itt egy biztonsági adatlap mérgezési adatokkal:
http://www.reanallabor.hu/downloads/upl ... 781000.PDF

Külön érdemes megemlíteni hogy savakkal hidrogén-cianid erősen mérgező vegyület keletkezik, továbbá hő hatására is felszabadul. Olvadáspontja pedig 70 fok, tehát főzni nem ajánlott vele.

Ilyen sóval keltetett sóráknál ne csodálkozzatok a silány sórákkikelési arányra, és nem biztos hogy a márka a hibás, vagy az ezzel a sóval keltetett rákokkal etetett kicsi axiknál nagyobb elhullás tapasztalható esetleg. Sórákoknál ajánlott a hozzá való sót megvenni, vagy eleve bekevertet vásárolni, mert nem csak konyhasó van ezekben, hanem alga, és puffersó is, minden bizonnyal nem véletlenül.

Sórák esetén sima konyhasó kell használni, nem pedig tengerit, mert másak az összetevői és a sórákok nem tengeri élőlények, hanem sós "édesvíziek".

Sendy » 2013.04.05. 09:50 írta:http://www.akvakertesz.hu/threads/v%C3% ... ost-123972
Vállalkozó kedvűeknek :)

Gyorsban eszembe jutott ma, és volt káposzta is itthon, így egy igen gyors kísérletet csináltam, majd csinálok komolyat is, ez csak ilyen itthoni :)
Az eredmény már így is magért beszél, ahol a pH papír szerint azonos a víz, de én tudom hogy ugyanaz a víz van a kettőben de az egyikbe tettem egy-két csepp híg sósavat, ott a vöröskáposzta igen látványosan mutatta a különbséget. Pont ott ahol nekünk kell 6-8 pH táján.
Akkor a nagyjábóli pH-k:
Első oszlop: 3-as pH és alatta 5-6 közötti pH
Második oszlop: 7-es pH alatta 7,5-8 közötti pH
Harmadik oszlop: 10-es pH és 11-es pH
És a kép: A kép nem a legjobban sikerült, élőben sokkal látványosabb, és simán beazonosítható volt a pH amit meg is erősítettek a pH papírok.


Hogy működik?
Kimersz egy kis akváriumvizet, kicsit megkarcolgatod a vöröskáposzta levelét, belerakod a vízbe és addig áztatod míg színes nem lesz a víz, majd összeveted a fenti képpel.

Szilvi » Tegnap, 20:15 írta: king british methylene blue
Azt nem tudom, hogy tényleg ennyire tömény-e, de ez áll a csomagoláson és majdnem fekete a folyadék.
Egész pontosan: 2,44% w/w
A leírás szerint 1 ml kell belöle 9 liter vízhez, de ez mondjuk halakra vonatkozik.

Nem volt egyszerű, de kiderítettem:
2,44 térfogatszázalékos, ahhoz hogy ezt emberibb formában tudjuk megadni kell hozzá a fajsúlya.
Biztonsági adatlapról szedtem térfogattömeget: 400 kg/m3 azaz a fajsúlya 0,4
2,44 ml metilénkék van 100 ml ilyen angol cuccban, azaz 2,44 x 0,4 = 976 mg metilénkék 100 ml löttyben, azaz 9,76 mg/ml-es metilénoldatod van.
Ezt így töményen csak nagyon erős gombásodásnál végszükség esetén (életveszélyes gombásodás esetén) alkalmaznám nagyon óvatosan konzultáció közben (azaz javallatom és közreműködésem mellett). Felesbe desztvízzel/ioncserélt vízzel hígítva már kezelheted a gombát. Gyógyszertárban tudsz venni üres szemcseppentős flakont, fecskendőt (1ml-est javaslok), és azzal tudsz magadnak készíteni igazából némi számítás után bármilyen hígabb töménységű oldatot. Ha túl enyhére sikerül, akkor tudsz keverni egy töményebbet, vagy készíthetsz akár 2 mg/ml-eset meg 4 mg/ml-eset és gombásodástól függően a megfelelőt használod. Nálunk a bolti 2 mg/ml-es, orvosi módszerből általam javasolt 4 mg/ml töménységű oldat.
Ha 4 mg/ml-es oldatot akarsz készíteni akkor 0,41 ml oldatodhoz 0,59 ml ioncserélt vizet kell adni, hogy az elkészült egy 1ml-ben 4 mg metilénkék legyen. 2 mg/ml-es készítéséhez 0,2 ml eredeti lötty és 0,8 ml ioncserélt víz.
Ha te 7-8szorosára hígítottad akkor kb halottnak a csók módszert alkalmazod, mert annyira híg lesz az oldat, hogy a gombád kiröhögi.
További adat, hogy 10mg/ml-es metilénkék oldatnak 3-as (erősen savas) pH-ja van, tehát a Te tömény oldatod nagyjából 3-as pH körüli.
Bár minden vegyszert használat előtt fel kell rázni, a Te oldatodra ez különösen igaz, mert szinte oldási határon van szinte benne a metilénkék, azaz hajlamosabb lesz leülepedni mint egy hígabb oldatnál.

marcsi » Ma, 17:12 írta:sziasztok!.... elvégeztem egy víztesztet : (ph magas -ezzel mit csináljak? >8,4, KH:10°, GH:>7° és >14° között, NO2 mg/l:0, NO3 mg/l :0) mi lehet az ok? talán túl melege van? állandóan hűtöm a vizét olyan 22-23° ra.

Szia!

Ilyen alacsony karbonát és összkeménységnél nem szabadna ilyen magasnak lennie a pH-nak. Jó volna venni egy kis vöröskáposztát és azzal letesztelni a vizedet, mert ha ilyen keménység mellett ennyire magas a pH, akkor valami nyűgje van a víznek. A vöröskáposztával igen jól be lehet lőni a pH-t. Nem kell mást tenni mint egy deci akváriumvizet egy hófehér vagy teljesen átlátszó pohárba/tálba tenni, és egy darabka vöröskáposztát jól megnyomkodni a víz alatt, esetleg késsel barázdákat vágni bele, a lényeg hogy színeződjön a víz, majd a színeződött vizet összehasonlítod. Ha tényleg 8 fölötti a pH-d, akkor kellemes türkizes beütésű világosabb kéket fogsz kapni, ha 7 körüli akkor pedig olyan kéket amibe sehogy se tudod belemagyarázni a lila vagy zöld/türkiz árnyalatát.
Itt egy kis segítség hozzá:
http://axolotl.hu/viewtopic.php?f=9&t=164#p4221

Körbejártam pár boltot mind a neten, mind személyesen, hogy a víztesztek mennyibe fájnak és eléggé elkeserítettek az árak. A Sera quick a maga 20 darabjával a JBL-lel (50 db) szemben rablás. Köztudottan 4500 HUF magasságában lehet rájuk lelni.
Utoljára hagytam a Westendet, - mert mondom pláza = drága + kevésbé/nem hozzáértő személyzet + rosszul tartott állatok - de adok egy esélyt.
Éééééés, tátám! 3300 Forintért 50 darabos Easy-Life 5 in 1 vízteszt pakk. Egész széles skálán mér pH-t, KH-t, GH-t, NO2-t és NO3-t.
Szándékomban áll vörös káposztával hitelesíteni (csak a pH-t sajna), de ha jó, akkor ár-érték arányban nálam ez lesz a nyerő annak ellenére is, hogy csak 5 in1. Remélem nem lesz gagyi.

baxter » 52 perccel ezelőtt írta:Körbejártam pár boltot mind a neten, mind személyesen, hogy a víztesztek mennyibe fájnak és eléggé elkeserítettek az árak. A Sera quick a maga 20 darabjával a JBL-lel (50 db) szemben rablás. Köztudottan 4500 HUF magasságában lehet rájuk lelni.
Utoljára hagytam a Westendet, - mert mondom pláza = drága + kevésbé/nem hozzáértő személyzet + rosszul tartott állatok - de adok egy esélyt.
Éééééés, tátám! 3300 Forintért 50 darabos Easy-Life 5 in 1 vízteszt pakk. Egész széles skálán mér pH-t, KH-t, GH-t, NO2-t és NO3-t.
Szándékomban áll vörös káposztával hitelesíteni (csak a pH-t sajna), de ha jó, akkor ár-érték arányban nálam ez lesz a nyerő annak ellenére is, hogy csak 5 in1. Remélem nem lesz gagyi.

Easy Life nem egy nagy márka, (én anno JBL 6in1-et vettem 3600ért) viszont ha ügyes vagy és félbevágod mindegyiket (ügyesebbek harmadolni is tudják) akkor 100 tesztcsíkod van, ami ár érték arányba megéri a JBL. Mi mindig mondjuk, hogy axizni nem olcsó, ha az ember normálisan és jól akarja tartani őket, bizony a mélyen pénztárcájába kell nyúlni. Nemrég Tetra tesztet próbáltam ki JBL-el szemben és teljesen ugyanazt adta, merem ajánlani azt is.

Maya » 17 perccel ezelőtt írta:

baxter » 52 perccel ezelőtt írta:Körbejártam pár boltot mind a neten, mind személyesen, hogy a víztesztek mennyibe fájnak és eléggé elkeserítettek az árak. A Sera quick a maga 20 darabjával a JBL-lel (50 db) szemben rablás. Köztudottan 4500 HUF magasságában lehet rájuk lelni.
Utoljára hagytam a Westendet, - mert mondom pláza = drága + kevésbé/nem hozzáértő személyzet + rosszul tartott állatok - de adok egy esélyt.
Éééééés, tátám! 3300 Forintért 50 darabos Easy-Life 5 in 1 vízteszt pakk. Egész széles skálán mér pH-t, KH-t, GH-t, NO2-t és NO3-t.
Szándékomban áll vörös káposztával hitelesíteni (csak a pH-t sajna), de ha jó, akkor ár-érték arányban nálam ez lesz a nyerő annak ellenére is, hogy csak 5 in1. Remélem nem lesz gagyi.

Easy Life nem egy nagy márka, (én anno JBL 6in1-et vettem 3600ért) viszont ha ügyes vagy és félbevágod mindegyiket (ügyesebbek harmadolni is tudják) akkor 100 tesztcsíkod van, ami ár érték arányba megéri a JBL. Mi mindig mondjuk, hogy axizni nem olcsó, ha az ember normálisan és jól akarja tartani őket, bizony a mélyen pénztárcájába kell nyúlni. Nemrég Tetra tesztet próbáltam ki JBL-el szemben és teljesen ugyanazt adta, merem ajánlani azt is.

Alapvetően mindegyik teszt ugyanazt tudja, ugyanaz van benne, ugyaott gyártják :). Nagyot egyikkel se lehet hibázni. Mindig azt kell nézni, hogy mit tud, a sera, easy-life tesztekhez képest egy igen fontosat tud a jbl ami miatt azt ajánlom és az pedig a klór. Nitrátmegkötő gyanta mellett kötelező mérni ezt a szintet időnként. Én harmadolom a teszteket, továbbá ha csak valamire vagyok kíváncsi akkor azt a részét vágom le, így nagyon sokáig elég. A gyorstesztek (ezek a mártogatósak) tájékoztató jellegűek. Akvakertészeten le is lőnének ha tudnák hogy én ezt javaslom itt mindenkinek :) , de nem mindenki fog 20-30 ezret elkölteni, hogy komplett akvarisztikai laborja legyen. Én laborban mértem utána a gyors teszteknek. Eddig nagyot sose tévedtek, ha kiakadt nitrátra a teszt, akkor a laborban is piszok sokat mértek, többet mint amit a teszt mutathatott. A KH-pH esetén tudnak nagyot csalni, mert a pH-t még olyannak is nehéz leolvasnia aki azért gyakran használja ezt a tesztet és rámért többször hivatalos műszerrel. A KH mártogatós tesztek pedig a pH-ból adnak vissza valami értéket így néha fals. De van a 300-400 ft-os neptunk cseppentős teszt, az már elég pontos. PH-ra meg vöröskáposzta elképesztően pontos, amúgy lehet kapni pálinkafőző boltokban, borászati kellékesnél 1-14-es pH papírt is. Egy a lényeg mindegyiknél, és ez nagyon fontos! Ha valami kiugró, nagyon csúnya, nagyon nem odaillő értéket mérsz, akkor mérj rá újra, mérj meg tiszta vizet. Javaslom hogy egy-két deci desztvíz mindig legyen otthon, mert ha abba belemártod és ugyanúgy kiugró értéket mutat, a teszt megdöglött. Én most így jártam a jbl 6in1-nél a klórral. Még a desztvízből, csapvízből, jbl-lel kezelt vízből is kimutatja hogy van. Én meg mint az örült cseréltem a vizet meg öntöttem a biotopolt a vízbe a klór ellen elsőre. Nagyon jó ha pl ismered a csapvizet vagy ha nem akkor párszor mérj rá, hetente egyszer négy héten át és írd fel. A csapvíz nem ingadozik annyit hogy nagyon eltérő értéket mérj, ha az akváriumvíz kiugró értéket mutat és a csapvíz is, akkor a teszt pusztult. Lehet hogy valami gázgőzt kapott nálam, van pár vegyszerem az akvarisztikai laboros dobozomban és lehet hogy nem figyeltem valamire valamikor.

Régóta szemezek ezzel, és szerintem ki is próbálom. Elborult kérdésem lenne, ne nézzetek hülyének, légyszi : mélyhűtött káposztával is működne(, mert nem tudok most frisset beszerezni)?

baxter » Ma, 09:17 írta:Régóta szemezek ezzel, és szerintem ki is próbálom. Elborult kérdésem lenne, ne nézzetek hülyének, légyszi : mélyhűtött káposztával is működne(, mert nem tudok most frisset beszerezni)?

Nos... mikor Maya nálam volt, hozzávágtam egy már kicsit átalakulóban levő nem túl friss vöröskáposztát és mondtam hogy fagyassza le, mert nem hiszem hogy az indikátoranyag tönkremenne fagyasztástól. Ha veszek káposztát akkor majd kipróbálom hogy lefagyasztom egyik levelét majd utána frissel és fagyasztottal pH mérést. De szerintem nem változik, mondjuk idővel károsodhat (1 év, 2 év :) ). Egyszerű tesztelni, hogy cseppentesz egy csepp ecetet bele és lilulni, pirosodnia kell, ha lúgot adsz hozzá akkor meg zöldül.

Maya, fagyasztva tesztelsz vele?

Sendy » Ma, 13:17 írta:

baxter » Ma, 09:17 írta:Régóta szemezek ezzel, és szerintem ki is próbálom. Elborult kérdésem lenne, ne nézzetek hülyének, légyszi : mélyhűtött káposztával is működne(, mert nem tudok most frisset beszerezni)?

Nos... mikor Maya nálam volt, hozzávágtam egy már kicsit átalakulóban levő nem túl friss vöröskáposztát és mondtam hogy fagyassza le, mert nem hiszem hogy az indikátoranyag tönkremenne fagyasztástól. Ha veszek káposztát akkor majd kipróbálom hogy lefagyasztom egyik levelét majd utána frissel és fagyasztottal pH mérést. De szerintem nem változik, mondjuk idővel károsodhat (1 év, 2 év :) ). Egyszerű tesztelni, hogy cseppentesz egy csepp ecetet bele és lilulni, pirosodnia kell, ha lúgot adsz hozzá akkor meg zöldül.

Maya, fagyasztva tesztelsz vele?

Igen, kiolvadás után tökéletesen használható. :)

Maya » Ma, 16:11 írta:

Sendy » Ma, 13:17 írta:Nos... mikor Maya nálam volt, hozzávágtam egy már kicsit átalakulóban levő nem túl friss vöröskáposztát és mondtam hogy fagyassza le, mert nem hiszem hogy az indikátoranyag tönkremenne fagyasztástól. Ha veszek káposztát akkor majd kipróbálom hogy lefagyasztom egyik levelét majd utána frissel és fagyasztottal pH mérést. De szerintem nem változik, mondjuk idővel károsodhat (1 év, 2 év :) ). Egyszerű tesztelni, hogy cseppentesz egy csepp ecetet bele és lilulni, pirosodnia kell, ha lúgot adsz hozzá akkor meg zöldül.

Maya, fagyasztva tesztelsz vele?

Igen, kiolvadás után tökéletesen használható. :)

Köszi-köszi! :)

Kedves Fórumozók!

Vannak rajtam kívül még páran, akiknél nagyon kemény a víz, és szükséges volna a víz lágyítása. Tegyük helyére ezt a témakört is.

Mit jelent, hogy kemény a víz?
Felejtsük el az olyan kifejezéseket, hogy nálunk nagyon kemény a víz, de az illető képtelen bármilyen mértékegységben ezt kifejezni, ami már mond is valamit, mert az hogy a vízforraló vízkövesedik... nos az nem jelent semmit. Vegyük a fáradtságot és vegyünk tesztet hozzá, nézzük utána a helyi vízműnél.
Magyarországon leginkább német keménységi (nk) fokban adjuk meg a víz keménységét, de lehetőség van még másban is kifejezni.

Változó keménység - karbonátkeménység - KH:
A kalcium-hidrogén-karbonát Ca(HCO3)2 és a magnézium-hidrogén-karbonát Mg(HCO3)2 okozza. Ezek forralással oldhatatlan csapadékká pl:CaCO3 válnak, ami leszűrhető, így a víz némileg lágyul. A pH-t erősen befolyásolja. Minél több a változó keménység annál inkább válik lúgosabbá a víz, hiába savazzuk le, mindig visszaállítja, így pH problémáknál mindig célszerű rámérni a változó keménységre, és ha az okozza, akkor csökkenteni kell rajta.

Összkeménység - GH:
A kálcium és magnézium vegyületei (szulfátjai, kloridjai, karbonátjai). Ennek általában 80% a karbonátkeménység, de nem minden víznél van ez így, a szikes vizeknél a karbonátkeménység magasabb mint az összkeménység. A szulfátokat és kloridokat nem lehet kiforralni.

Német keménységi fokban a víz keménysége:
0–4nk - nagyon lágy
4–8nk - lágy
8–18nk - közepesen kemény
18–30nk - kemény
30nk felett - nagyon kemény

Vezetőképesség - EC:
Megfelelő műszer vásárlásával lehetőségünk nyílik a vezetőképességet is megmérni, ami a víz oldott ásványi anyagairól ad tájékoztatást, azaz oldott formában levő ionokról. Minél töményebb a víz iontartalma, annál magasabb a vezetőképessége is. Az állatok sejtjeiben is van víz, aminek van egy egészséges szintje. A külső víz ezt viszont befolyásolhatja, vizet vonhat ki vagy passzírozhat a sejtekbe ami az állat szenvedéséhez, halálához vezethet. Ezért javasolt ezt is folyamatosan ellenőrizni. Amennyiben natúr édesvízről beszélünk (nincs konyhasózva, nincs begyógyszerezve....), akkor 31-33 mikrosiemens vezetőképesség megfelel 1 nk-nak. De ez csak tájékoztatás, mert ha más ionok is kerültek a vízbe, akkor a visszaszámolás nem ad helyes értéket német keménységi fokban ami ugye a kálcium és magnézium mennyiségére utal.
Megjegyzés: mértékegysége mikrosiemens, melyet a fórumon egyszerű leírhatóság miatt uS-nek és nem μS-nek írok.

Oldott anyag mennyisége - TDS
Sokan használják, én nem annyira szeretem, mert ez a mértékegység nekem olyan nesze itt van semmi, fogd meg jól. Vezetőképességből számolják vissza. Hiába vesz az ember rá mérőműszert, az is csak tájékoztató jelleggel számolja át, akkor meg minek?
Példa:
Tatabányai csapvíz:
780 uS vezetőképessége van, ebből visszaszámolva 33 váltószámmal ( azért 33-at használok, mert ellenőrző mérést végeztem már párszor, hogy ha GH 23,3 (pontos mérés) vezetőképesség 780 uS, akkor nekem a 33-as váltószám ad igen közeli értéket, másoknál másabb összetételű víznél, ahol több nem Ca, Mg vegyület van, ott a 31 használandó) az összkeménység német keménységi fokban 23,6 nk. Ha ezt cseppentőssel bemérném, 23,3-23,7 közötti értéket kapnék nagyjából. Tehát ez az átváltás működik.
780 uS vezetőképesség a műszer szerint 392 ppm TDS. Ezt elméletben 10-zel elosztva megkapnám a német keménységi fokot, ami jelen esetben 39,2 nk lenne, ami a valóságtól mérföldekre van. A gondot az okozza, hogy a kalibráló oldat és vizsgálandó oldatnak nem ugyanazok az ionjai, így a vezetőképességük is más. Így ezt nem használom.

Vízparaméterek:
Mint láthatjátok, 3 dolgot illik megmérni a víz keménysége címszó alatt. Miért? Mert a különböző vízlágyítási technikáknál előfordul, hogy összkeménysége szinte nincs a víznek, de a vezetőképessége még is az egekben van, ami érzékenyebb állatoknál komoly problémákat okozhatna. A vezetőképesség és összkeménység összevetésekor pedig kiderül, hogy mennyi más, esetleg ismeretlen eredetű anyag került a vízbe. Hiába jó egy víz vezképje, ha pl nulla vagy nagyon alacsony karbonát szintje van, mert felborul tőle a pH és kedvezőtlen az állatok számára is. Tehát erősen javasolt mindenkinek egy vezetőképesség mérő, de aki vízlágyítással, vízsótalanítással próbálkozik akvarisztikában, annak viszont kötelező! A miértek lentebb olvashatóak lesznek az eljárásoknál. A három mérési érték egymás mellé rakva mérföldekkel többet mond el. Nem háromszor annyit, mintha csak egyet mérnél, hanem sokkal többet.

Vízkeménység mérése:
Karbonátra (KH) és összkeménységre (GH) mártogatós és cseppentős tesztek kaphatóak. A cseppentősek minden esetben pontosabbak, a mártogatósak tájékoztatónak tökéletesen megfelelnek.
Ha gyanús eredmény olvasható a mártogatósról, akkor mindig cseppentőssel ellenőrizzük le. Normál esetben az összkeménység magasabb mint a karbonátkeménység. Szikes vizeknél ahol nátriumos a víz, vagy konyhasóval működő vízlágyítóból jön a víz, ott a KH jóval magasabb lehet, de befolyásolja még a pH és egyéb ionok is a vízben tapasztalat szerint. Van aki mártogatóssal képtelen a valóságot egy kicsit is megközelítő értéket mérni, másoknak pontosan méri. Ez a helyi víztől függ.
Mártogatósból a fórumon már ezerszer emlegetett JBL 6 in 1 tesztet javasoljuk, mert ez a teszt tudja a legtöbbet ebben az árkategóriában.
Cseppentős tesztekből a neptunos (KH és GH együtt) pár száz forintosat tudom javasolni, mert árban az éri meg a legjobban, a szép dobozos sera, jbl tesztekben is csak azok a vegyszerek vannak és mégsem 1000-2000 Ft egy komponens bemérése. Sajnos minél keményebb a vizünk, annál több fogy ezekből a vegyszerekből, így akinek a kemény a vize, többet kell vennie. Praktikus, ha pontosan (fecskendővel) kiméred hogy mennyi vizet kell önteni az üvegcsébe, elfelezed, bejelölöd , addig töltöd fel és amikor tesztelsz akkor nem egyesével, hanem kettesével számolod a keménységi fokokat. Így nem annyira pontos, de 2 keménységi foknyira megközelítőleg pontos értéket fogsz kapni. Ha kétszer annyi vízzel tesztelsz, akkor pedig fél keménységi fokot jelent egy csepp mérőoldat.
Vezetőképesség mérésére csak és kizárólag sajnos műszerre van szükségünk, mással nem mérhető meg. Nekem Adwa AD31 EC/TDS mérőműszerem van, nagyon egyszerű, jó használni, és kapható hozzá érzékelőfej, ha elromolna, de ez ritka. Ára 9900-13000 Ft között mozog jelenleg. Mint fentebb már kifejtettem, csak uS-ben mérek vele. Meglepően pontos, bár egy pontos összemérés még vár rá.

Mérési érték megadása:
Én figyelek arra, hogy ha megmérek valamit, akkor mindig a pontos mértékegységben adom meg, utána pedig megemlítem, hogy ez más mértékegységben kifejezve, kb ennyi, mert nem mindenkinek mond használható értéket pl egy uS érték, mert csak a német keménységi fokot ismeri. Ez pont olyan mint a láb, cm, font, kg kifejezések. Ha nem használod mindkettőt aktívan, akkor nincs viszonyítási alapod, és csak átváltással érted meg a mértékét.
Példa a pontos megfogalmazásra, amit szeretnék, ha ti is alkalmaznátok itt a fórumon:
- Vezképet mértem 890 uS volt. (ha nem tudod átváltani, nem vagy biztos, akkor csak írd le,hogy mit mértél, ez pontosabb, mint egy hasalt, tájékoztató szám)
- 18 nk GH-m van cseppentőssel mérve.
- 14-20 nk GH-m van gyorsteszttel.
- 780 uS (kb 23 nk GH) vezképje van a víznek, 23,3nk mérve a GH és 21,5nk a KH. (ha már gyakorlott vagy, és át tudod rendesen váltani a vezképet keménységre, és láthatóan hitelesen is váltod át, látszik a többi mérési adatból)
Rossz példa:
- megmértem a vezképet és 18-as a vizem (ezzel semmire se jutok, mert most ezt uS-ben vagy német keménységben vagy TDS-ben értette?, és miből gondolja hogy egyáltalán jól váltott-e át?)

A cikk folytatódik a vízlágyítási és sótalanítási módszerekkel hamarosan...

Sziasztok!

Előző cikkemben a vízkeménységről és méréséről írtam és ezek élettani hatásairól említés szinten. Most következnek a vízlágyítási, sótalanítási eljárások ismertetése, és a velük kapcsolatos tapasztalataim.

Miért kell a lágy víz az akváriuma?
- Vannak helyek, ahol nagyon kemény a víz, már olyan mértékben, hogy az állat nem érzi jól magát. Ilyenkor muszáj lágyítani.
- Továbbá nálunk axisoknál, nagyon sokat megy a hűtés, azaz a párolgás növelése, amikor csökken a vízszint, de a benne maradó keménységet okozó dolgok ott maradnak. Ha az elpárolgott (desztillált) vizet nem ilyen vízzel pótoljuk, akkor a víz keménysége alattomosan elkezd felcsúszni. Elnagyzolt példát szeretnék mutatni:
Víz keménysége 15 nk. Elpárologtatjuk a víz felét, akkor a megmaradó vizünk 30 nk lesz. Ha ehhez desztillált, ioncserélt vagy e közeli tisztaságú vizet öntünk vissza az eredeti vízmagasságra, akkor ismét 15 nk lesz a keménység, ha viszont 15 nk-s csapvizet, akkor 22,5 nk. Legközelebb ha megint elpárolog a fele és sima 15 nk-s csapvízzel öntjük fel akkor már 30 nk-s vizünk lesz az akváriumban, és ez így halad fokozatosan, míg nagy tisztaságú vízzel ki nem cseréljük jelenlegi vizünk egy részét.
- Az axik alapvetően a keményebb vizet kedvelik, így 15-20 nk közé lőném be az ideális vízkeménységet, de a növények sokkal jobban érzik magukat lágyabb vízben. 10-15 nk víznél a növények gyorsabban nőnek, több oxigént termelnek.

Mi az a víz, amire szükségünk van?
Sokféle lágyítási, sótalanítási... eljárás van, de ezen vizek paraméterei eltérnek. Az a víz ideális akvarisztikában aminek a GH, KH, és vezkép értékei arányaiban megegyeznek a csapvizünkkel, csak sokkal sokkal kevesebbet tartalmaznak. Mindhárom mérési adat szükséges a víz meghatározásához, amiről már volt szó, de még nem volt megmagyarázva. A három mérésen felül mindig illik ellenőrizni a pH-t de ez majd egy másik cikkben kap fontos szerepet, a keménységhez nagyon nagy köze nincs, de ahhoz hogy biztonságos vizet öntsünk az akváriumba, ismerünk kell a pH-t is. Térjünk vissza a keménységhez. Akkor a példák:
Alkalmatlan vizek (eltúlzott példákat írok) akvarisztikába:
Desztvízben szódabikarbonátot oldok fel: GH ~0nk, KH 10nk Vezkép 330 uS (itt szerencsére a KH teszt kimutatná a bibit, de ha csak összkeménységet mérnék, akkor örülnék, milyen szuper vizem van)
Ismeretlen összetételű víz (vízsótalanításkor sikerült ilyet kreálnom): GH ~0nk, KH ~ 1nk Vezkép 480 uS (mai napig nem tudom, hogy mi volt a vízben feloldva ami így megnyomta a vezképet, természetesen a víz a lefolyóban landolt. Annyit sikerült kiderítenem, hogy a víz lúgosabb mint kellene, valami negatív ionok voltak benne, de azok közül amiket ismerek, egyiket se kívántam volna a vizembe. Mint látható, a szokványos két cseppentős teszten csont nélkül átment, de a vezképnél kibukott, valami bizony van a vízben és nem is kevés, könnyen az állat halálához vezethetett volna.)
Egy enyhébb példa: GH 4-5nk KH 4nk Vezkép 450 uS (ez első ránézésre még akár jó is lehetne, de ha utánaszámolunk akkor könnyen kiderül hogy 300 uS-nyi eltérés van a vízben, amiről azt tudjuk hogy nem kálcium és nem magnéziumvegyület. Ilyen esetben utána kell járni, hogy az ott mi lehet a vízben)
Jó példa akvarisztikába alkalmas lágy vízre:
GH <1nk KH <1nk vezkép <33 uS
Labortisztaságú ioncserélt víz paraméterei: GH 0nk, KH 0nk vezkép <20 uS
Erősen lágyított víz öregedő ozmógépnél:
GH 4nk KH 3-4nk vezkép 148 uS

Mi a vízlágyítás, sótalanítás, desztillálás, ioncserélés...?

Vízlágyítás: a köznyelvben minden eljárás amivel valamilyen módon csökkenthető a vízkő lerakódás mennyisége a vízben, vízlágyításnak minősül. A valóságban szaknyelven vízlágyításról akkor beszélünk, amikor a vízkőért felelős összetevőket nátriumra cseréli egy kation (pozitív) ioncserélő műgyanta. Tehát ez ioncserélő gyantás vízlágyítás.Jellemzően ezeket szokták háztartásokba, puccos kávéfőzőgépekbe, vagy gázkazánokhoz beépíteni és konyhasótablettákkal lehet regenerálni. A víz karbonát és összkeménysége drasztikusan csökken a vízben, viszont helyette nátrium jelenik meg, így az ilyen víznek sokkal magasabb lesz a nátrium tartalma. Ilyen vizet sajnos nem sikerült szereznem, de tapasztaltaimból ítélve, a víz vezetőképessége nem csökken, vagy ha igen, elenyészően, de nem kizárt a növekedés se. Emberi fogyasztásnál ez a megnövekedett nátrium mennyiség nem számottevő, de vízi élőlényeknél már más a helyzet. Sajnos nem találtam semmilyen hiteles forrást, vagy szakértőt aki tudott volna válaszolni arra a kérdésemre, hogy ez a víz mennyire alkalmas akváriumba. Vannak akik alkalmazzák, és nem tapasztaltak problémát a halaiknál, mások szerint ez a magas nátrium szint nem kedvez az állatoknak, és inkább a kemény víz, mint a nátriumos. A lényeg, hogy a víz ozmotikus hatása (vezkép) nem változik, tehát ugyanúgy terhelheti az állatot, csak nem a kálcium és magnézium, hanem a nátrium teszi ezt.

Ioncserélő (sótalanító) gyanták: ha már a vízlágyításnál szóba kerültek az ioncserélő gyanták, akkor következőnek is gyantás eljárást ismertetek. Kétféle ilyen sótalanító gyantafajta létezik. Az egyik a különoszlopos (külön kation, külön anion) és a kevertágyas (kation-anion összekeverve). Mindkét fajtánál az alapok megegyeznek. Van egy kationcserélő gyanta ami a pozitív töltésű anyagokat, és van egy anioncserélő gyanta, ami a negatív töltésűeket szedi ki a vízből. A kation (+) H+ ionokat juttat a vízbe, míg az anion (-) OH- ionokat. Azaz víz kerül a sok kiszedett só (kémiai értelemben), szulfát, fém... helyére. A vizet először homokszűrőn szűrik le, majd külön oszlopos gyanták esetében a kationcserélőn folyatják át. Ez a vízben levő vas miatt fontos, mert az eltömíti az anioncserélőt, így előbb a kationnak ki kell vonnia a vízből. A kationcserélő után célszerű a keletkező CO2 gázt kipárologtatni a vízből (kevergetés, csöpögtetés), utána mehet az anioncserélőre, ami elvégzi a maradék anyagok kiválasztását a vízből. Kevertágyasnál a vizet közvetlenül küldik a kevert gyantára, ennél megfigyelhetőek lesznek a folyamatosan keletkező gázbuborékok, a CO2. Kationcserélő gyantából mindig kevesebb kell, mint anionból. 1:1,5-2 kation: anion nagyjából az alkalmazási arány mindkét gyantafajta esetében.
Gyanta élettartalma: használat után regenerálhatók, és újra felhasználhatóak, elméletben elég sokat kibírnak. Addig működnek míg el nem tömődnek (első sorban huminsavval, elméletben aktív szenes előszűréssel semlegesíthető), vagy el nem kopnak (tört gyanta, amikor felúsznak az átlátszó, láthatóan csak héj szerkezetű gyanták) vagy tönkre nem tesszük őket valami hiba folytán (pl: felcseréljük a regenerálóoldatot).
Regenerálásuk:
Kationcserélő: 10-20%-os sósavval 2-szeresen kell ellepni, időnként megkeverni, fél-egy órát ebben hagyni. Maró hatású!
Anioncserélő: 4-6%-os nátriumhidroxid oldattal 2-szeresen kell ellepni, időnként megkeverni, fél-egy órát ebben hagyni. Fehérjebontó, melegséget érzel, miközben szétmarja a bőrőd, égési sérüléseket okoz, nagyon vigyázni vele!
A regeneráló oldatokat csak és kizárólag desztvízzel lehet elkészíteni. A sósavat készen lehet venni, de az NaOH oldat már problémásabb, magánemberként csak szilárd formában beszerezhető (szappankellékként keressétek). Ha ezt csapvízben oldod fel, opálossá válik az oldatod, olyan csapadék képződik ami megtapad a gyanta felületén és eltömíti. Ha ez a baleset előfordul, akkor a gyantát alaposan mossuk ki csapvízben (itt már úgy is mindegy) majd amikor már jó a pH-ja, vagy nem sikamlós a vize, híg ecettel át kell mosni az anioncserélő gyantát, ez feloldja a csapadékot a gyantáról. Igaz nem lesz olyan, mint előtte volt, de meg lehet menteni a teljes pusztulástól a gyantát. A gyantákat regenerálás után nagyon lágy vízzel (desztvíz, ROvíz, előző adag lágyított 1-2 nk keménységű víz) kell kimosni (csapadékképződés elkerülése végett). Ph papírral és vezképmérővel jól mérhető a savasság, lúgosság és a regeneráló oldat csökkenése a gyantában. A takarékosság jegyében amikor már majdnem jó a pH (2-3 egységgel tér el a 7-es kívánt értéktől) és nem vészes a vezetőképesség (<100-150 uS) akkor az utolsó 1-2 mosás mehet csapvízzel. Ha lágyul a csapvíz és jó lesz a pH-ja akkor a gyanta használható. Anioncserélőnél javasolt az művelet vége fele levő csapvizes kimosásnál kationcserélőn már átfutott, részben lágyított vizet használni a kimosáshoz (vastalanítás miatt). Ha mindkét gyanta pH-ja 5,5-8,5 között van, összerakhatjuk a gyantaoszlopunkat, és ráküldhetjük a vizet. Kevertágyas gyanta esetében a művelethez előbb szét kell választani a gyantát, ez erősen vagy enyhén sós vízben elvégezhető, mert a két gyantának más a fajsúlya. Erős sós oldatban teljesen szétválik, enyhén sós oldatban keverés után a kation leülepszik (nagyobb sötétebb szemcsés), majd az anion (világosabb, apróbb) lassabban de ráülepszik. Ilyenkor jól leönthető a kationról az anion. Kevertágyas gyanta szétválasztás után regenerálható és összekeverés nélkül egymás mellett használva is alkalmazható, de tartsuk be a szabályt, hogy kationon kell először átmennie a víznek. A kész vizet ellenőrizzük le pH-ra, GH-ra, KH-ra és vezképre. A négy paraméter bemérése nélkül könnyen halálos vizet önthetünk az akváriumba.Tapasztalatból mondom, hogy nem érdemes kihagyni egyik mérést se! Néha igen érdekes dolgokat mér az ember.
Regenerálásról és a használatról egy részletes cikk: http://zsotyi.blogspot.hu/2011/06/ioncs ... alasa.html Aki elolvassa a cikket, ellentmondásokba fog néhol ütközni az én írásommal szemben, ezekben az esetekben az én leírásomban szereplőket javaslom, sok sok sikertelen gyantázásom múlott ezeken az apróságokon, és leküzdésük után sikeresebbek lettek a gyantás kisérleteim ( csapvízben csak a végén mossuk ki a gyantát a csapadék miatt, nem egymás mellé rakjuk a gyantákat hanem a vízfolyást megfigyelve, először a kationon majd az anionon menjen át a víz...)
Előnye-hátránya: mindkét fajta gyantával próbálkoztam, csináltam Zsotyi leírását pontosan követve, később igyekeztem a laborkörülményeket utánozni, szakdokumentációkat és eljárásokat olvastam, de házi körülmények között valamiért a gyantázás vagy működött vagy nem. Volt amikor legyártotta a frankó 1nk-s vizet sorozatosan akár 4-7 alkalommal is, volt amikor csak tönkretette (rossz pH, magas GH, még magasabb vezkép mellett). Ha jól működött akkor 2-3 Ft-ból tudtam csinálni 1 liter 0-1 nk-s vizet, de hiába sok próbálkozás, többszöri gyantacsere, kevertágyasról, ipari különoszloposra cserélés, valahogy valamiért nem igazán működött. Voltak jó sorozatok, de látszólag ugyanúgy végezve mindent, máskor sorozatos kudarc volt. Még nem adtam fel a nyitját, de egyelőre belefásultam. Sokaknak nagyon jól működik, kísérletező kedvűeknek tudom ajánlani. Jó dolog, költséghatékony, ha az ember rájön a nyitjára és rendesen működik.
A szag: jó ideig kerestem a nyitját, hogy az a pedetráns lábszagszerű szerves, néhol száraz bűz, amit ereszt néha magából a gyanta, néha a vizet is beszagozva, regeneráláskor mindig érezhető. Enyhe formában nem adja ki a szagát, így nem tudtam mire letesztelni, mert tippem sem volt rá, de tudtam, hogy ismerem valahonnan. Egyszer erősen berohadt és megcsapott, akkor megvilágosodtam és rájöttem honnan ismerem, és mi az. Fogtam az ammóniaérzékelőt, a gyanta fölé tartottam, és el is kékült, ahogy kellett. Ne arra a színtiszta ammóniára gondoljatok, ne is az idősek otthonában levő nagypapiszagosra, ez más, de piszkosul jellemző és mindenhova beeszi magát. Aktív szénnel, purigennel, nitrátmegkötővel megszűrve a vizet, a szag eltűnik. Szóval javasolt ilyenkor a büdös vízből ammóniát tesztelni illetve megkötőn átküldeni a vizet.

Forralás: klasszikus régi Barbatrükk (aki tudja miről beszélek, hozzám hasonlóan nem mai csirke már :) )... Felforralod a vizet, hagyod kihűlni, majd a csapadékot sűrű szűrőpapíron leszűrőd. Ez a karbonátkeménységet alakítja át oldhatatlan csapadékká, ami már leszűrhető. Nagy mennyiségű vizeknél ez kínszenvedés, és nagyon hosszadalmas, ez mellett olyan nagyon látványos csökkenést sose sikerült elérnem, ami mellett megérte volna folytatni, így felhagytam vele. Akkor inkább már feketetőzeget használok a szűrőbe és az is elvégzi ezt a feladatot és még kicsit savasítja is az akváriumvizemet.

Fagyasztó: ezzel az eljárással nem rég találkoztam, kipróbálni még nem volt alkalmam, de szerintem működhet, mások a tél adományának hívják ezt az eljárást. A vizet egy olyan edénybe teszik ki a hidegre, amiben a teteje kezd el megfagyni lassan. Amikor már a fele fentről lefele megfagyott, akkor a jeget leszedik, kiolvasztják és megy az akváriumba. Pár keménységi fokú vizet tudnak így gyártani. Alatta a meg nem fagyott víznek pedig annyival nő a keménysége mint ami hiányzik a jeges részből. Fontos, hogy fentről kezdjen lassan megfagyni a jég, és ne hagyjuk az egészet megfagyni, mert a fele alatt már a keménység vegyületei is elkezdenek belefagyni a jégbe és kárba veszett az addigi munka.

Desztillálás: a felforralt vízgőzt hagyják lecsapódni hideg üvegcsőrendszeren és ez igen nagy tisztaságú vizet fog eredményezni (1 uS alatti vezképű vizet (1 nk ~ 33 uS).

Vegyi kezelés: trisós vízlágyítással lehet találkozni a neten elég sok helyen. Elég veszélyes a használata, mert ha egy kicsi is marad a vízben, az állatok halálához vezethet. Kevésbé veszélyes, de hasonló eljárás a foszforsavas kicsapatás, melyet a GA-ban kapható Neutral Regulator szer formájában próbáltam ki. Annyit sikerült kiderítenem róla, hogy valami nagyon kevés pH beállító szer van benne (ami után még nyomozok, de ha jól tudom, ammóniavizsgálathoz használják 7,2 pH beállításra). Tekintsünk el ettől a pH beállítótól, ami elenyésző ebben a porban és koncentráljunk a foszforsavra. Hogy melyik foszforsavat tartalmazza pontosan, nem sikerült egyelőre kiderítenem, de talán mindegy is, ahogy látni fogjátok. Az anyag működése: belekevered a vízbe 80 literre 7 g használható maximálisan. Vízzel érintkezve hamarosan ködösödést, opálosodást tapasztalunk. Ez nem más mint az oldhatatlan csapadékká kicsapott kálcium és magnézium. A víz összkeménysége és karbonátkeménysége perceken belül lecsökkent 2-3 nk-ra, de a vezképje megnövekedett. Az oldatot állva hagyva az opálosodás lassan kitisztul a pohár/vödör alján fehér pehelycsapadék ül ki, a víz tetején pedig egy hártyaréteg. Igazából nem néz ki túl bizalomgerjesztően. Miután az oldat kitisztult, leszűrtem több réteg papírtörlőn (ez volt itthon). A leszűrt víz elsőre tisztának tűnt, de ahogy ismét csapvízzel érintkezett, opálosodni kezdett, azaz még volt benne foszforsav, ami reakcióba lépett. Nem tudtam olyan oldatot készíteni ezzel a porral, ahol a vezkép is csökkent volna. Hiszen ha kicsapja a kálciumot és magnéziumot, akkor azt a vezképmérő nem méri, azzal a szemmel látható kicsapott anyaggal csökkennie kéne a vezetőképességnek, továbbá tapasztalható volt némi gázképződés ami vélhetően az oldott CO2 távozása volt. Végül a készített vizeket kiborogattam, nem győztek meg a tesztek, hogy én ezt az akváriumomba akarom önteni. Minden bizonnyal élővízben nem ilyen látványos a szer, mert ott a szűrő a csapadékot azonnal kiszűri. Ezt a szert garnélások is alkalmazzák eddig probléma nélkül, és csak jókat tudtak róla mondani, hogy a pH-t tényleg beállítja és az állatok nincsenek rosszul. Én ezt elhiszem, könnyen lehet, hogy élő vízben másként viselkedik, de semmi se változtat azon, hogy a vezképje megnőtt a víznek. 780 uS-es csapvizemből 950 uS-eset csinált miközben 23 nk-ról közel 2-3 nk-ra leesett a GH. A tesztelését ezen a ponton abbahagytam, mert nekem olyan víz kell aminek a vezképje is csökken.

RO - fordított ozmózisos víz: nyomás alatt, membránon préselik át a vizet. A membránon szinte csak a víz jut át, minden fizikai, kémiai és biológiai szennyező anyagot megszűr. A membrán áteresztő képessége 0,0001 mikron. Ro gépeknek többféle változata van, de mindnek hasonló a felépítése. Van egy fizikai szűrés 5 mikronos általában, majd következik az aktív szenes szűrés, végül a membrán(ok), és egyes RO gépekhez van visszasózó patron ami emberi fogyasztásra alkalmassá sózza vissza a vizet (de ez már ugye arzén, gyógyszermaradvány stb mentes, az van benne amit visszasóz csak). Egy helyen megy be a víz, majd a membránnál kettéválik, lesz egy tiszta víz és egy szennyvíz ami a tiszta vízből kiszűrt anyagokkal együtt szennyvízként távozik, mossa a membránt az eltömődéstől. 1 liter jó vízhez 3-6 liter szennyvíz jut (nyomástól és beállítástól függ). Azt javasolják hogy a membrán szempontjából az 1:4 arány ideális hosszútávon.
Előnye-hátránya: nem kell savazgatni, kémiázni, leginkább vezképre elég az eredményt megmérni, időszakosan ellenőrzés szinten GH, KH, pH. Megnyitod a csapját és csöpög az RO víz. Egy éjszaka alatt 20-30 liter lejöhet. Hátránya, hogy legalább 3,5 bar hálózati nyomás vagy külön nyomásfokozó szivattyú kell hozzá. Kezdeti beruházása nem olcsó (30-40 e Ft), páratlan években szenet és előszűrőt kell cserélni (kb 6000 ft a kettő együtt), páros években még ezeken felül membránt is (kb 18000 Ft a három együtt). Sajnos vizet pazarol, de ez a víz felhasználható kertben locsolásra, wc öblítésre és hasonlókra (NEM használható: emberi, állati fogyasztásra, illetve akváriumba).
Dánió Díszhal Diszkont volt olyan kedves (Köszönjük!), hogy dögrováson levő, lecserélt ozmógépüket nekünk adták. Igaz kimerült aktív szénnel, vélhetően helyenként szakadt membránnal, de még így is hatalmas segítség volt számunkra, hogy kipróbálhassuk, hogy van-e kellő nyomás nálunk, mert ha kell nyomásfokozó, akkor almás, ha nem kell, akkor megvan az ideális lágyvízkészítő, ami árban is a legjobb. Bár mindenki mondta, hogy nem lesz elegendő nyomás, így nem mertünk belevágni a vásárlásba, de hála Emcinek, kiderült ezzel a géppel, hogy még is elegendő a hatékony működtetéshez. Még ez a kiszuperált ozmógép is képes volt 5nk-s vizet gyártani 1:3 - 1:4 arányban, így jelenleg az ozmóvíz mellett döntöttünk, és már ki is néztük melyik gépet vesszük meg. Első évben a legmagasabb a költsége, akkor 12-18 Ft/liter a szinte 0nk-jú víznek költsége, a többi évben 6-12 Ft-ig terjed (elfolyatott szennyvíz, karbantartási, vásárlási ktg is benne van). Persze ezek előzetes számolások, majd a valóság mutatja a tényleges számokat.

Tisztítókancsók: Britát már emlegettem a fórumon, amit valami evelon vagy milyen márkájú betéttel használok most. Ez arányaiban megtartja a víz paramétereit, csak csökkent rajtuk. 23nk GH vízből 14-16 nk-s vizet készít. PH nem változik, vezkép és KH arányosan csökken a GH-val. 9-12 Ft/liter áron lágyít vizet, de ez ugye nem egyezik meg a nagyon lágy szinte RO vízzel.

Honnan szerezhetünk még lágy(abb) vizet?

Vásárlás: Lehet kapni ioncserélt vizet jó drágán, és egyes állatkereskedésekben (pl: Dánió) van lehetőség ozmóvíz (RO) vásárlására. Vész esetén, ideiglenes megoldásnak, vagy nagyon kis lágyvízigényűeknek ez a módszer pénztárcakímélőbb lehet, de mindig célszerű hosszú távú gondolkodáskor átszámolni a költségeket és lehetőségeket. Vásárolt vízben se bízzatok meg soha, azt is minden esetben javasolt megmérni mielőtt felhasználod, előfordulhatnak gyártási hibák, vagy valami probléma, ahogy az otthoni lágyvízkészítés esetén is.

Feketetőzeg granulátum: erről már volt szó korábban, hogy a víz KH tartalmát csökkenti. Csomagoláson szereplő javasolt alkalmazásának harmadát maximum felét javaslom, hogy elkerüljük a hirtelen vízfelborulást, de ez a szer leginkább a pH lecsökkentésére alkalmasabb, így majd abban a cikkben visszatérek rá.

Eső, hólé és hasonló természetes lágy vizek: időről időre előkerül ez a teória, ami még 200 éve jó is lett volna, de mára már kevesen lakunk (ha egyáltalán van ilyen ebben az országban) olyan tiszta környéken, hogy az összegyűjtött ilyen víz alkalmas legyen akvarisztikai célra. Jobb ha elfelejtjük! Ahhoz, hogy ezeket akvarisztikára alkalmassá tehessük, külön berendezésekre, sterilizálókra lenne szükség, és nem hiszem hogy olcsóbb lenne mint a többi eljárás.

Egyelőre erre sikerült jutnom, remélem hasznotokra válnak tapasztaltaim, nyomozásaim és kísérletezéseim eredménye.

A témakört még nem adtam fel, idővel biztosan lesz egy 3. része is vagy pedig ehhez kerül kiegészítés a további tapasztalatokról.

Üdv:
Sendy

Az akvarisztika csodálatos világa - II. Belemerülünk a vízbe!I.rész

Segítsetek, valami baja van az állatnak!

Gyakran kezdődik egy nagyon, nagyon hosszú beszélgetés ezzel a mondattal. Mivel erősen hiányos vagy semmi információt nem kapok mellé, így a válasz először egy kérdéssor, amiben a következő fontos kérdés is szerepel: milyenek a vízparaméterek (GH, KH, NH₃/NH₄⁺, NO₂^-, NO₃^-, pH, Cl, és még esetleg amilyen tesztek vannak otthon)? A válasz erre általában használhatatlan, és a másik fél nem érti, hogy miért nem elég az hogy:

Nem tudom, nem mértem soha, de nálunk nagyon kemény és nagyon klóros a víz, a többi pedig biztosan jó, szellőztetem a vizet és különben is, nem látom rossznak, eddig nem volt baja a víztől.

Remélhetőleg a "Belemerülünk a vízbe!" minisorozat végére Ti is ugyanolyan használhatatlannak fogjátok a fenti választ találni, és elismeritek, hogy az akváriumvizet igenis mérni szükséges, még akkor is ha utáljuk a kémiát és csak amatőr hobbi akvaristák vagyunk. Sok igen mérgező anyag színtelen, szagtalan, az állatok sokáig nem is mutatnak betegség tünetet, csak mikor már lehet hogy késő. A hobbi akvarisztika nem azt jelenti, hogy magasról teszünk a vízre, hanem, hogy alap paraméterekre, egyszerű tesztekkel mérjük, és ideális határon belül tartjuk az értékeket. A profi vagy high-tech akváriumoknál pontos értékekre állítjuk és folyamatosan nézzük a víz változékonyabb paramétereit, itt már nem elég egy egyszerű mártogatós teszt. Ez a cikk remélhetőleg mindkét célcsoport igényét kielégíti majd. Helyenként erősen száraz lesz, és hosszú, de a tisztánlátást szolgálja a sok információ, hogy ne csak levegőbe dobált mondatok legyenek, hanem legyen magyarázatuk, értelmük. Az itt leírtak legalább egyszeri teljes végig olvasását a kezdőknek vagy hobbi akvaristáknak különösen javasolnám, hogy ne váljanak akaratukon kívüli állataik hóhéraivá.

Tisztában vagyok vele, hogy kezdőként vagy hobbi akvaristaként mennyire nehéz a képletek, érhetetlen betűkombinációk között eligazodni, ezért javasolnám, hogy fogjatok be egy kisebb jegyzetfüzetet, és jegyezzétek fel, hogy mi micsoda, mi az a pár dolog amit fontos róla tudni, hogy ne keverjétek össze például a nitritet (NO₂^-) a nitráttal (NO₃^-), mert bár nagyon hasonlóak, az egyik nem mérgező (persze van belőle mérgező koncentráció) növénytápanyag, a másik pedig egy erősen mérgező vegyület.

Minden élőlénynek másabbak az igényei, így nehéz mértékegységeket megadni, az egyes vízparamétereknél. Igyekszem az ideális alsó-felső határát megcélozni, de ez csak nagy általánosságban lesz jellemző, minden akvarisztikai ágnak és állatfajnak másabbak az igényei. Vízkeménység és vezetőképesség paraméter:

Magyarországon leginkább német keménységi fokban (nk° vagy dH°) adjuk meg a víz keménységét, de lehetőség van még másban is kifejezni (francia, angol keménység, vagy a keménységet okozó vegyületek mg/l-ben megadva).

Wikipedia írta:(német keménységi fok) 1 nk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalcium-oxiddal (CaO) egyenértékű kalcium- vagy magnéziumvegyületet tartalmaz.
(francia keménységi fok) 1 fk° keménységű az a víz, mely 10 mg/l kalcium-karbonátnak (CaCO₃) megfelelő mennyiségű kalcium- és magnéziumvegyületet tartalmaz. (Ezen skála előnye, hogy a kalcium-karbonát molekulasúlya 100, így könnyű vele számolni.)
(angol keménységi fok) 1 ak° keménységű az a víz, mely 14,3 mg/l kalcium-karbonátnak megfelelő mennyiségű kalcium- és magnéziumvegyületet tartalmaz.
A különféle keménységi fokok között a következő az összefüggés: 1 nk° = 1,79 fk° = 1,25 ak°

Akvarisztikában talán az összes teszt eredménye német keménységi fokban olvasható le.

Német keménységi fokban a víz:
0–4 nk° - nagyon lágy
4–8 nk° - lágy
8–18 nk° - közepesen kemény
18–30 nk° - kemény
30 nk° felett - nagyon kemény

Ez a táblázat nem akvarisztikai meghatározás, hanem nemzetközi ivóvízre vonatkozik. Növényes akvarisztikában 3-4 nk° kemény vizeket használnak, és már nagyon kemény víznek emlegetik a 8 nk° szintet.

Támpontnak használhatjuk a vízművek honlapjain található hivatalos adatokat, vagy elkérhetjük tőlük.

Kétféle keménységről beszélünk:

Változó keménység - karbonátkeménység - KH:
A kalcium-hidrogén-karbonát Ca(HCO₃)₂ és a magnézium-hidrogén-karbonát Mg(HCO₃)² okozza. Ezek forralással oldhatatlan csapadékká válnak (pl. CaCO³), amik leszűrhetőek, így a víz némileg lágyul. A pH-t erősen befolyásolja, puffereli. Minél több a változó keménység annál inkább válik lúgosabbá a víz, hiába savazzuk le, mindig visszaállítja, így pH problémáknál mindig célszerű rámérni a változó keménységre, és ha az okozza, akkor csökkenteni kell rajta.
Mérése: gyorstesztcsíkkal tájékoztató jelleggel, cseppentős tesztekkel pontosan
Ajánlott értéke: 4-18 nk°
Axolotl esetén: 8-18 nk°
Fontos megjegyezni, hogy a KH mérése közben nem csak a kalcium és magnézium hidrogén-karbonátjait mérjük meg, hanem mindenféle hidrogén-karbonátot például szikes vizek esetén nátriummal lévő kapcsolatát. Összkeménység - GH:
Az összkeménységet a vízben oldott kalcium és magnézium vegyületei (szulfátjai, kloridjai, karbonátjai) okozzák. Ennek általában 80% a karbonátkeménység, de nem minden víznél van ez így, a szikes vizeknél a karbonátkeménység magasabb mint az összkeménység, melyet a magas nátrium szint okoz. A szulfátokat és kloridokat nem lehet kiforralni. A kémia nyelvén ezek mind sók, nem csak a konyhasó a só.
Mérése: gyorstesztcsíkkal tájékoztató jelleggel, cseppentős tesztekkel pontosan
Ajánlott értéke: 4-18 nk°
Axolotl esetén: 8-18 nk° Ca (kalcium):
A kalcium bolygónk 5. leggyakoribb eleme, az élő szervezetek pedig talán leggyakoribb féme. Nélkülözhetetlen a csontok és sejtek felépítésében. Az élővilágban minden kemény váz ebből épül fel: csigaház, kagyló, fogak, csontok... Kellő GH, KH mellett nem kell különösebben foglalkozni (méregetni, állítgatni) vele édesvízben. Csigás akváriumoknál ajánlottabb a közepesen kemény víz, mert a csigák kivonják a vízből házuk építéséhez. 2 kifejlett (4-5 cm-es) almacsiga 10 liter víz esetén heti akár GH 2-3 nk° csökkenést is okozhatnak. Túl lágy víz esetén viszont a csigaház kilyukad, és a csigák se tudnak megfelelően nőni. Tengeri akváriumoknál szükséges lehet a folyamatos mérésre és szinten tartásra. Mg (magnézium):
Bolygónk 8. leggyakoribb eleme, élő szervezetekben nélkülözhetetlen az idegrendszer működésében. Ideális GH, KH érték mellett nem szükséges vele különösen foglalkozni. Inkább tengeri akváriumokban szokás méregetni, de mivel az élőlények nem vonnak ki a vízből nagy mennyiséget, így nem szokott ingadozni. Vezetőképesség - EC:
Megfelelő műszer vásárlásával lehetőségünk nyílik a vezetőképességet is megmérni, ami a víz oldott ásványi anyagairól is ad tájékoztatást, azaz oldott formában levő ionokról. Mérése sokkal könnyebb a cseppentős és mártogatós tesztekhez képest, mert a műszert vízbe mártva digitális kijelzőn olvassuk le a mért értéket. Főként a következő ionok határozzák meg a vezetőképesség mértékét: Magnézium (Mg²⁺), Kalcium (Ca²⁺), Klorid (Cl^-), Szulfát (SO₄^2-), Karbonát (CO₃^2-), Hidrogénkarbonát (HCO₃^-), Nátrium (Na⁺), Kálium (K⁺) (Felföldy L. 1987 A biológiai vízminősítés) Természetesen a többi is befolyásolja, de ezek hangsúlyosan. Minél töményebb a víz iontartalma, annál magasabb a vezetőképessége. Önmagában a vezetőképesség mérése csak néhány halnál igazán fontos, a többinél csak a víz változásairól ad egyfajta tájékoztatást.
Lehet következtetni a keménységre amennyiben ismerjük vezetékes vizünk GH - EC átváltási számát. Azaz pontosan megmérve vezetékes vizünk vezetőképességét elosztva a német keménységi fokkal. Pl: 760 µS-es vezetékes víz ha 23 nk° GH értékű, akkor 760/23 = 33 a váltószám, melyet félévente célszerű újramérni. Ha 1 liter csapvízhez 1 liter RO vizet teszünk és a vezetőképességét megmérjük, ami pl: 380 µS akkor a 33-as előzőleg már ismert váltószámmal megsaccolva az előttünk levő 2 liter víz 11,5 nk°. De ezt ugye mi is könnyedén meg tudjuk saccolni, hiszen felére hígítottuk a vizünket azaz 23/2 = 11,5 nk° lesz. De ha ismeretlen mennyiségű csapvízhez, ismeretlen mennyiségű RO vizet tettünk? Pl: 189 µS vezetőképességnél 5,7 nk° a vizünk keménysége, és nem kell méricskélni cseppentős teszttel. Érdekességként Magyarországon vezetékes víz esetén a váltószám 20-70 között változik nagy általánosságban (Akvárium Magazin mérése).
Lehet következtetni az akvárium keménységére, ha több mérés után kiszámoljuk az ideális váltószámot magunknak, ami könnyen lehet hogy jócskán eltér a csapvíz váltószámától, hiszen az akváriumban szerves anyagok, növénytápok... stb-k vannak, amik erősen befolyásolhatják. Akváriumvízben mért vezetőképesség csak erősen tájékoztató jellegű keménységi szintet mutat. Sokkal inkább alkalmasabb a vezetőképesség mérése az akváriumvíz változásainak követésére. Ha hirtelen megugrik vagy leesik a megszokottól, akkor tudjuk, hogy valami történt, aminek utána kell járni, és meg kell mérni. Mindentől változik amit az akváriumba teszünk vagy ami az akváriumban keletkezik. Egy félsós brakkvizi akváriumban jóval magasabb vezetőképesség mérhető a só miatt, mint egy növényes akvakertész extralágy akváriumban.
Megjegyzés: mértékegysége mikrosiemens, melyet az egyszerű leírhatóság miatt uS-nek és nem μS-nek írnak sokszor. Billentyűzeten az ALT gomb lenyomása mellett numerikus billentyűzeten 0181 leütésével érhető el a karakter a leggyorsabban.
Mérése: vezetőképesség mérő műszerrel
Ajánlott érték:
Édesvízi akvárium: 100-2000 μS
Brakkvízi akvárium: 1000 μS – 52 000 μS
Tengeri akvárium: 52 000 μS < Oldott anyag mennyisége - TDS
Sokan használják, én nem annyira szeretem, mert ez a vezetőképesség mért adatából egy intervallumbeli szám. Én a vezetőképesség mért adatához viszonyítom a vizemet. A TDS mértékegysége: ppm azaz mg/kg, édesvíz esetén megközelítőleg ugyanazt az értéket adja mg/l esetén is.
1000 µS 500-700 ppm-nek felel meg a víz összetételétől függően. Akvarisztikában 0,5 váltószámmal azaz 1000 µS 500 ppm megfeleltetésben számolnak.
Több helyen találkoztam már a 10-es váltószámmal, azaz a TDS-t elosztva 10-zel elméletben német keménységi fokot kellene kapnunk.
Példa: Tatabányai csapvíz esetén:
Saját teszteredmény (ADWA 31 EC/TDS):
Tatabányai csapvíz: 23,4 nk° (cseppentős teszt)
Vezetőképessége: 710 μS (saját váltószámommal 30-33, azaz 21,5 - 23,6 nk°).
TDS: 355 ppm ami 10-zel osztva 35,5 nk° vizet jelentene
Biztosan van olyan víz, ahol a 10-es váltószám működik, de inkább ne erre támaszkodjunk!

Vízkeménység és vezetőképesség:

Mint láthatjátok, 3 dolgot illik megmérni a víz keménysége címszó alatt. Miért? Mert a különböző vízlágyítási technikáknál előfordul, hogy összkeménysége szinte nincs a víznek, de a vezetőképessége mégis az egekben van, ami az állat igen gyors halálához vezethetne, mert pl agyon van konyhasózva a vize. A vezetőképesség és összkeménység összevetésekor pedig kiderül, hogy mennyi más, esetleg ismeretlen eredetű anyag került a vízbe. Hiába jó egy víz vezképje, ha pl nulla vagy nagyon alacsony karbonát szintje van, mert felborul tőle a pH és kedvezőtlen az állatok számára is. Tehát erősen javasolt mindenkinek egy vezetőképesség mérő, de aki vízlágyítással, vízsótalanítással próbálkozik akvarisztikában, annak viszont kötelező! A miértek lentebb olvashatóak lesznek az eljárásoknál. A három mérési érték egymás mellé rakva mérföldekkel többet mond el.

Néhány példa:
RO vízbe szódabikarbónát szórok. Eredmény: GH 0 nk° , KH jól mérhető, EC megközelítőleg 30-as váltószámmal átváltva a KH értéket kapjuk meg.
RO vízbe Kalcium-szulfátot szórok. Eredmény: GH jól mérhető, KH 0 nk°, EC jól mérhető.
RO vízbe nátrium-kloridot (konyhasó) szórok. Eredmény: GH 0 nk°, KH 0 nk°, EC egekben.
Fele csapvíz, fele ROvíz. Eredmény: GH csapvíz nk° /2 , KH csapvíz nk°/2, EC csapvíz µS /2
RO víz : GH 0 nk°, KH 0 nk°, EC <20 µS
RO vízbe Kálium-nitrátot szórok. Eredmény: GH 0 nk, KH 0 nk, EC mérhető, és magasabb mintha RO víz lenne. Nyomozzunk tovább: Jbl 6 in 1 tesztet használvá láthatóvá válik, hogy nitrátos a víz.

Láthatjátok, hogy 1-2 paraméter nem sokat mond el a vizünkről, de minden esetben tudunk gyanakodni EC érték alapján, hogy valami nem olyan mint szeretnénk. Pl: kevertágyas gyantás lágyítás során ha a GH 0 nk°, KH 0 nk° és az EC magasabb mint 20-30 µS, akkor ott valami probléma van a vízzel, és célszerűbb a lefolyóba engedni elkerülve az ismeretlen anyag általi mérgezést.

Vízkeménység mérése:
Karbonátra (KH) és összkeménységre (GH) mártogatós és cseppentős tesztek (titrálás) is kaphatóak. A cseppentősek minden esetben pontosabbak, a mártogatósak tájékoztatónak tökéletesen megfelelnek. Ha túl kemény a víz, akkor 0-ás vízzel felesbe hígítsuk fel és úgy mérjük az eredményt.
Ha gyanús eredmény olvasható a mártogatósról, akkor mindig cseppentőssel ellenőrizzük le. Normál esetben az összkeménység magasabb mint a karbonátkeménység. Szikes vizeknél ahol nátriumos a víz, vagy konyhasóval működő vízlágyítóból jön a víz, ott a KH jóval magasabb lehet, de befolyásolja még a pH és egyéb ionok is a vízben tapasztalat szerint. Van aki mártogatóssal képtelen a valóságot egy kicsit is megközelítő KH értéket mérni, másoknak pontosan méri. Ez a helyi víztől függ.
Mártogatósból a fórumon már ezerszer emlegetett JBL 6 in 1 tesztet javasoljuk, mert ez a teszt tudja a legtöbbet ebben az árkategóriában. Főként ha 2-3 csíkra vágunk egy tesztet.
Cseppentős tesztekből a neptunos (KH és GH együtt) pár száz forintosat tudom javasolni, mert árban az éri meg a legjobban, a szép dobozos sera, jbl tesztekben is csak azok a vegyszerek vannak és mégsem 1000-2000 Ft egy komponens bemérése. Sajnos minél keményebb a vizünk, annál több fogy ezekből a vegyszerekből, így akinek a kemény a vize, többet kell vennie. Praktikus, ha pontosan (fecskendővel) kiméred hogy mennyi vizet kell önteni az üvegcsébe, elfelezed, bejelölöd, addig töltöd fel és amikor tesztelsz akkor nem egyesével, hanem kettesével számolod a keménységi fokokat. Így nem annyira pontos, de 2 keménységi foknyira megközelítőleg pontos értéket fogsz kapni. Ha kétszer annyi vízzel tesztelsz, akkor pedig fél keménységi fokot jelent egy csepp mérőoldat, és sokkal pontosabb keménységi értéket kapsz.
Vezetőképesség mérésére csak és kizárólag sajnos műszerre van szükségünk, mással nem mérhető meg. Nekem Adwa AD31 EC/TDS mérőműszerem van, nagyon egyszerű, jó használni, és kapható hozzá érzékelőfej (nehéz neten rálelni, de akinek ilyen problémája van, hogy szüksége lenne rá, keressen meg, és megadom a webáruház elérhetőségét,), ha elromolna, de ez ritka. A műszer ára 9900-13000 Ft között mozog jelenleg. Mint fentebb már kifejtettem, csak µS-ben mérek vele. Mérési érték megadása:
Fontos, hogy pontosan fogalmazzunk bármiről is legyen szó, hogy mit mértünk, milyen mértékegységben fejezzük ki és mi az értéke. Enélkül hatalmas félreértések lehetnek.

Helyes példa:
- Vezképet mértem 890 µS volt. (ha nem tudod átváltani, nem vagy biztos, akkor csak írd le,hogy mit mértél, ez pontosabb, mint egy hasalt, tájékoztató szám)
- 18 nk° GH-m van cseppentőssel mérve.
- 14-20 nk° GH-m van gyorsteszttel (ne átlagolgassunk, hogy 14-20 között az 17 nk°, ha határon van a teszt és nem egyértelmű a leolvasása mert nem is 14-20 nk° már de még nem teljesen 20< akkor mondjuk az hogy 14-20 és 20< határán van valahol.
- 780 µS (kb 23 nk° GH) vezképje van a víznek, 23,3 nk° mérve a GH és 21,5 nk° a KH (ha már gyakorlott vagy, és át tudod rendesen váltani a vezképet keménységre, és láthatóan hitelesen is váltod át, látszik a többi mérési adatból).
- 320 ppm TDS ADWA 31 műszerrel alap beállításon (márka és a beállítása azért fontos, hogy mely váltószámmal lett mérve, az alap beállítás 0,5)
Rossz példa:
- megmértem a vezképet és 18-as a vizem (ezzel semmire se jutok, mert most ezt µS-ben vagy német keménységben vagy TDS-ben értette?, és miből gondolja hogy egyáltalán jól váltott-e át, ha átváltotta?)
- 32 TDS-esem van (milyen váltószámmal számolva?)

Miért kell lágy víz az akváriumba?
Vannak helyek, ahol nagyon kemény a víz, már olyan mértékben, hogy az állat nem érzi jól magát benne. Ilyenkor muszáj lágyítani! A növényeink és állataink nagyja is trópusi lágy vízi, így kemény vízben nem nőnek kellően, el is pusztulhatnak.
Ezen felül a víz természetes vagy mesterségesen megsegített (nyári ventilátorozás) párolgását megközelítőleg 0 µS (0-20 µS) vezetőképességű vízzel (desztvíz, ROvíz ... tisztaságú víz) kell pótolni, mert felhalmozódás fog kialakulni.

A felhalmozódás (besűrűsödés), elfogyás (felhígulás):
Kicsit elkanyarodok a témától és egy szinte minden vízparaméterre ráhúzható változást mutatok be. A felhalmozódás vagy elfogyás lényege, hogy a vízben található anyagok koncentrációja megnő vagy lecsökken, akár veszélyesen is. Felhalmozódásoknak egyik fő okozója a párolgás és a nem megfelelő mennyiségű és minőségű vízcsere. Elméletek helyett elnagyzolt értékű példákkal szeretném bemutatni ezt.

Keménység:
Adott egy 15 nk° GH keménységű csapvíz. 80 liter akváriumba beletöltöm akváriumvíznek, ventilátorral elkezdem fújatni, azaz hűteni az akváriumot, mert nyár van, így megnő a párolgás. Elpárologtatom a felét. Most ugyanannyi keménység lesz fele annyi vízben, tehát 30 nk° keménységű vizem van. Ha ezt feltöltöm csapvízzel, akkor lesz 40 liter 30 nk° és 40 liter 15 nk° vizem, ami 80 liter 22,5 nk° keménységű vizet fog nekem produkálni. Hagyom elpárologni a felét megint, majd rátöltök. Párolgás során csak a tiszta víz párolog, a benne lévő oldott anyagok ott maradnak, csak kevesebb vízben feloldva. 40 liter 45 nk°víz, és 40 liter 15 nk° víz, tehát 80 liter 30 nk° keménységű víz. Láthatjátok, hogy fokozatosan nő a keménység. Ez eléggé drasztikus, hiszen nem várjuk meg, hogy a fele víz elpárologjon, de 2-3 liter folyamatosan párolog hetent, és ha nem 0-ás vízzel pótoljuk ezt, akkor folyamatosan szépen lassan, alattomosan megnő a keménység. Ez okozza sokaknál, hogy 22-23 nk° GH csapvíznél 28-30 nk° GH-s az akváriumvizük, ha nem használnak 0-ás vizet.
Sok csiga vagy más keménységet kivonó élőlény esetén előfordulhat, hogy a víz túlzottan ellágyul két vízcsere között.

Nitrát:
Általában a csapvizekben is van nitrát. Kinél több, kinél kevesebb. Vegyünk egy átlagos bp-i értéket, vagy bp környékbelit. Legyen 10 mg/l. A fent bemutatott módon ez is fel tud halmozódni egyrészt, de a baktériumok is gyártják nekünk, legyen ez pl még 5 mg/l mennyiség naponta (hasamra csaptam, nem tudom, hogy mennyit termelnek a bacik, mert ez ugye nagyon sok mindentől függ). Ki lehet számolni, hogy ha nincs nitrát elleni védekezés a vízben, akkor hogyan nő az érték. Ha nem teljesen nitrátmentes vízzel fogom végezni a részleges vízcseréket, akkor a nitrátszint mérés nélkül szépen lassan, láthatatlanul fel fog kúszni, ahogy a keménység. Rakhatunk az akváriumba növényeket, amik megeszik a nitrátot, de ha nem tudják mindet, akkor a folyamat csak lassítva van, de a felhalmozódás folyamatos lesz. Védekezni több ponton lehet: sok növény, nitrátmentes részleges vízcserék, nitrátmegkötő gyanta és a keménységnél említett vízpárolgás esetén 0-ás vízutánpótlás.
Növényekkel túlzsúfolt akváriumban viszont elfordulhat, hogy a csapvízben található, a baktériumok által termelt és még pluszban külön betápolt nitrát folyamatosan túl alacsony értéket mutat, ami a növények hiánybetegségeihez, vagy kékalgásodáshoz vezethet.

pH felhalmozódás, elfogyás:
Bár nem a szó szoros értelmében vett folyamat, de átvitt értelemben illenek rá a kifejezések. Ha kemény a vizünk és folyamatosan keményedik akkor a pH elkezd felkúszni, és 8-9 körüli szinten fog stabilizálódni, mert a karbonátkeménység puffereli a pH-t. Ha viszont elkezdjük kivonni a karbonátot folyamatosan a vízből, akkor a pH elkezd lekúszni és könnyen elsavasodik a víz. A karbonátszint befolyásolja a pH stabilitását és értékét is. Pl: túlzott tőzeg használata esetén könnyen túllágyul a víz és leesik, instabillá válik a pH.

Milyen víz az, amire szükségünk van?

Ezt a legnehezebb megválaszolni, mert nincs rá egységes szabály, mindig az adott akvarisztikai ág és az állatfajok fogják meghatározni.

Mi a vízlágyítás, sótalanítás, desztillálás, ioncserélés...?

Vízlágyítás: a köznyelvben minden eljárás amivel valamilyen módon csökkenthető a vízkőképződésért felelős anyagok mennyisége a vízben, vízlágyításnak minősül. Ezt a szót vetik be reklámokban mindenre, hogy az ember megvegye, de nem minden az aminek gondoljuk.

Ioncserélés:
Keménység szempontjából két típussal foglalkozunk (hiszen van nitrátmegkötő gyanta ami szintén ioncserélő).

Vízlágyító gyanta (kation gyanta, konyhasóval regenerálós vízlágyító):
Ez a keménységet okozó sókat nátriumra cseréli ki, ezért kell konyhasóval regenerálni, mert akkor tölti fel magát nátriummal. Itt a víz GH, KH értéke mérhetően csökken, de az oldott ásványanyag tartalma nem csökken, csak cserélődik, így erősen nátriummal telített vizet kapunk. Ez akvarisztikára alkalmatlan, felejtsük el!

A következőkben az általam úgy nevezet 0-ás vizek következnek. 0-ás víz alatt értem azt aminek a paraméterei a következőek: GH 0 nk°, KH 0 k°, EC <20 µS. Ezek igen nagy tisztaságú vizek és alkalmasak az elpárolgott víz pótlására felhalmozódás okozása nélkül

Sótalanító gyanta (kevertágyas vagy kation-anion oszlopos gyanta, autóba való ioncserélt víz (pl: Tesco Oldboy):
A sótalanító gyanta minden pozitív és negatív töltésű kémiai anyagot megköt és helyükre H+ vagy OH- ionokat tesz. A jól sótalanított víz vezetőképessége 0-10 uS közötti, tehát igen nagy tisztaságú, nem éri el a negyed keménységi fokot se (azok kedvéért írom így akiknek még a vezetőképesség nem sokat mond). Ilyenek a boltokban kapható autóba való ioncserélt vizek (vigyázat! csak és kizárólag a szín és illatosítás nélküliek alkalmasak akvarisztikára, figyeljük meg mit emelünk le a polcról). Ezek regenerálása házilag nehézkesen kivitelezhetőek, sósav és nátriumhidroxid szükséges hozzá, könnyű elrontani (nem kellően van regenerálva a gyanta, nem kellően lett kimosva a gyanta stb), ami az állatok mérgezéséhez vezethet, továbbá rendkívül veszélyes a két regenerálásra használt vegyszer. A hatékonysága változó. Budapesti viszonylatban (15 nk° körüli vízkeménység) 100 litert lehet 1 liter kevertágyas gyantával gyártani, míg Tatabányán a 23-24 nk° keménységű vízből jó ha 60 liter lejön. Gyakori a lábszagra emlékeztető büdösödés mind a gyantára mind a vízre, ez a gyanta merülésével vagy nem megfelelő regenerálásával (anion gyanta árasztotta a szagot mindig) tudtam összekapcsolni. Ezt a szagot az aktív szén megfogja. Fontos megemlíteni hogy a gyanták regenerálása során mind a regeneráló oldatokat mind az öblítésre használt víznek 0-ásnak kell lennie különben eltömítheti, elhasználódhat a gyanta. Sokan használják 0-ás helyett csapvízzel, de egy igen kemény víz esetén hamar a gyanta rovására megy, továbbá már a nátrium-hidroxid is kicsapja a keménységet okozó sókat ezáltal a regenerálás nem fog jól sikerülni. A lejövő vizet folyamatosan kell mérni 5-10 literenként, hogy lássuk mikor fogy el a gyanta "ereje". Ilyenkor GH, KH, EC, pH paramétereket kötelező mérni! Ipari körülmények között csak a gyanta regenerálási költségét számolva minimum 10-20 Ft/liter áron lehet kihozni. Sok szép leírást találni neten a használatáról, de kevés negatív tapasztalatot olvastam, viszont gyakorlatban annál többet tapasztaltam, annak ellenére, hogy a végén már teljesen szabályos ipari előírás (több ponton eltér a neten olvashatóktól) szerint regeneráltam a gyantát, hátha akkor jobb lesz. Több hónapnyi otthoni próbálkozás után elvetettem a technológiát, drága és rendkívül macerás, veszélyes. Akkor éri meg jól, ha olcsón regenerálják nekünk a gyantát, és mi kifizetjük a regenerálás költségét. Desztillálás:
A felforralt vízgőzt hagyják lecsapódni hideg üvegcsőrendszeren és ez igen nagy tisztaságú vizet fog eredményezni (1 µS alatti vezképű vizet. Eléggé költséges és lassú eljárás az otthoni kivitelezése. RO (fordított ozmózis, reverse osmosis):
Az RO eljárás során nyomás alatt membránon préselik át a vizet. A membránon szinte csak a víz jut át, minden fizikai, kémiai és biológiai szennyező anyagot megszűr. A membrán áteresztő képessége 0,0001 mikron. Ro gépeknek többféle változata van, de mindnek hasonló a felépítése. Van egy fizikai szűrés 5 mikronos általában, majd következik az aktív szenes szűrés, végül a membrán(ok), és egyes RO gépekhez van visszasózó patron ami emberi fogyasztásra alkalmassá sózza vissza a vizet (de ez már ugye arzén, gyógyszermaradvány stb mentes, az van benne amit visszasóz csak). Egy helyen megy be a víz, majd a membránnál kettéválik, lesz egy tiszta víz és egy szennyvíz ami a tiszta vízből kiszűrt anyagokkal együtt szennyvízként távozik, mossa a membránt az eltömődéstől. 1 liter jó vízhez 3-6 liter szennyvíz jut (nyomástól és beállítástól függ). Azt javasolják hogy a membrán szempontjából az 1:4 arány ideális hosszútávon. Hátránya, hogy legalább 3,0 - 3,5 bar hálózati nyomás (egyszerűbb gépek esetén) vagy külön nyomásfokozó szivattyú kell hozzá, ami drága és hangos. Kezdeti beruházása nem olcsó, de alapjában véve hosszútávon ez az igazán jó megoldás, heti 10-20 liter 0-ás vízszükséglet estén már érdemes beruházni rá. RO gép és annak állapotától függően 0-30 µS-es vizet gyárt. Egy jobb RO gép 10 uS körüli értéken dolgozik. RO géppel és karbantartási költségeivel, elmenő szennyvízzel együtt a víz költsége 12-18 Ft/liter (gyárilag megadott vízmennyiség átfolyatása esetén, de gyakorlat egyelőre azt mutatja hogy jóval többet tudnak, csak akkor már nem olyan nagyon tiszta a víz (2-3 nk° keménysége is lehet)). Ez a vásárlás évében a legmagasabb, majd 2 év után amikor nem kell membránt cserélni 12 Ft ha kell akkor 14-15 Ft. Nincs veszélyes vegyszerekkel való órákon át pepecselés (ahol csak idő kérdése, hogy valamit vagy valakit megmar az egyik vegyszer), nincs veszélytényező, hogy valamit elrontunk és mindenkit megölünk vele, nem kell a kész vizet 5-10 literenként legalább 4 paraméterre bevizsgálni. Kis helyen elfér, működése egyszerű, kinyitunk egy csapot és a kifolyó csövet egy ballonba lógatjuk. D&D 190 RO gép esetén 3,5 Bar (Tatabánya - Kertváros 2. emelet) óránként megközelítőleg 9-10 liter víz jön le. Gyakorlat azt mutatja, hogy egy-egy vízgyártás esetén elegendő egy vezkép ellenőrzés, ha az 20 µS alatti, akkor igazából fölösleges mással megmérni. Fontos megemlíteni, hogy bár egyszerű, hamar tönkre lehet tenni, nem szakszerű működtetés esetén. Az új aktív szén szűrőt mindig mossuk ki egy vödör vízben beszerelés előtt, a friss membránt járassuk legalább 5 percig mielőtt akváriumba tennénk a lejövő vizet, minden vízgyártás kezdetén és végén a membránmosó csappal 3 perces átmosást kell végezni a membrán védelme érdekében. Ne hagyjuk a membránt kiszáradni, mert az tönkre teszi, mindig legyen víz alatt! A többi eljárás vízlágyító hatású, de alkalmatlanok az elpárolgott víz pótlására, azaz nem 0-ás vizek.

Forralás:
Klasszikus régi Barbatrükk (aki tudja miről beszélek, hozzám hasonlóan nem mai csirke már :) )... Felforralod a vizet, hagyod kihűlni, majd a csapadékot sűrű szűrőpapíron leszűrőd. Ez a karbonátkeménységet alakítja át oldhatatlan csapadékká, ami már leszűrhető. Nagy mennyiségű vizeknél (5 liter felett) ez kínszenvedés, és nagyon hosszadalmas, ez mellett olyan nagyon látványos csökkenést sose sikerült elérnem, ami mellett megérte volna folytatni, így felhagytam vele. Akkor inkább már feketetőzeget használok a szűrőbe és az is elvégzi ezt a feladatot és még kicsit savasítja is az akváriumvizemet.

Fagyasztó:
Ezzel az eljárással nem rég találkoztam, kipróbálni még nem volt alkalmam, így személyes tapasztalatom nincs, de állítólag jól működik. A vizet egy olyan edénybe teszik ki a hidegre, amiben a teteje kezd el megfagyni lassan. Amikor már a fele fentről lefele megfagyott, akkor a jeget leszedik, kiolvasztják és megy az akváriumba. Pár keménységi fokú vizet tudnak így gyártani. Alatta a meg nem fagyott víznek pedig annyival nő a keménysége mint ami hiányzik a jeges részből. Fontos, hogy fentről kezdjen lassan megfagyni a jég, és ne hagyjuk az egészet megfagyni, mert a fele alatt már a keménység vegyületei is elkezdenek belefagyni a jégbe és kárba veszett az addigi munka. Mátifé Gyula egyik fórumon tett hozzászólásában találkoztam a módszer ismertetésével.

Vegyi kezelés:
Trisós vízlágyítással lehet találkozni a neten elég sok helyen. Elég veszélyes a használata, mert ha egy kicsi is marad a vízben, az állatok halálához vezethet. Kevésbé veszélyes, de hasonló eljárás a foszforsavas kicsapatás, melyet volt szerencsém kipróbálni egy akvarisztikai szer kapcsán. Hogy melyik foszforsavat tartalmazza pontosan, nem sikerült egyelőre kiderítenem, de talán mindegy is, ahogy látni fogjátok. Az anyag működése: belekevered a vízbe 80 literre 7 g használható maximálisan. Vízzel érintkezve hamarosan ködösödést, opálosodást tapasztalunk. Ez nem más mint az oldhatatlan csapadékká kicsapott kalcium. A víz összkeménysége és karbonátkeménysége perceken belül lecsökkent23-23 nk°-ról 2-3 nk°-ra, de a vezképje megnövekedett a kiindulásinál jóval magasabbra. Az oldatot állva hagyva az opálosodás lassan kitisztul a pohár/vödör alján fehér pehelycsapadék ül ki, a víz tetején pedig egy hártyaréteg. Igazából nem néz ki túl bizalomgerjesztően. Miután az oldat kitisztult, leszűrtem több réteg papírtörlőn (ez volt itthon). A leszűrt víz elsőre tisztának tűnt, de ahogy ismét csapvízzel érintkezett, opálosodni kezdett, azaz még volt benne foszforsav, ami reakcióba lépett. Nem tudtam olyan oldatot készíteni ezzel a porral, ahol a vezkép is csökkent volna. Tapasztalható volt némi gázképződés ami vélhetően az oldott CO2 távozása volt. Ezt a szert garnélások is alkalmazzák eddig probléma nélkül, és csak jókat tudtak róla mondani, hogy a pH-t tényleg beállítja és az állatok nincsenek rosszul. Nálam 780 µS-es csapvizemből 950 µS-eset csinált miközben 23 nk°-ról közel 2-3 nk°-ra leesett a GH. A tesztelését ezen a ponton abbahagytam, mert nekem olyan víz kell aminek a vezképje is csökken, láthatóan valami van a vízben még ami nem keménység, ez nekem nem alkalmas.

Tisztítókancsók:
Ez arányaiban megtartja a víz paramétereit, csak csökkent rajtuk. 23 nk° GH vízből 14-16 nk°-s vizet készít. PH nem változik, vezkép és KH arányosan csökken a GH-val. 12-18 Ft/liter áron lágyít vizet, de ez ugye nem egyezik meg a nagyon lágy szinte RO vízzel, pedig ugyanazon árban készíti a vizet. Hátránya továbbá, hogy rendkívül lassan csöpög le, ettől függetlenül akinek van otthon, kiegészítésnek alkalmazhatja, de venni nem éri meg. Honnan szerezhetünk még lágy(abb) vizet?

Vásárlás:
Lehet kapni ioncserélt vizet (0-ás), és egyes állatkereskedésekben (pl: Dánió - Tatabánya) van lehetőség ozmóvíz (RO) vásárlására. Vész esetén, ideiglenes megoldásnak, vagy nagyon kis lágyvízigényűeknek ez a módszer pénztárcakímélőbb lehet, de mindig célszerű hosszú távú gondolkodáskor átszámolni a költségeket és lehetőségeket. A vásárolt vizeket minden alkalommal legalább vezetőképességre célszerű ellenőrizni, mert egy véletlenül átszakadt membrán miatt akár 5-10 nk°kemény vizet is kaphatunk anélkül, hogy pl az eladó tudna róla.

Feketetőzeg granulátum:
A víz KH tartalmát csökkenti. Csomagoláson szereplő javasolt alkalmazásának harmadát maximum felét javaslom (már ha van rajta adagolás), hogy elkerüljük a hirtelen vízfelborulást, tapasztaljuk ki, hogy mely márka milyen hatással van a vízre. Általánosságban 1 liter tőzeg 100 liter vízre van javasolva, de amíg nem ismerjük ki az adott márkát, addig ennek harmadát, felét alkalmazzuk a biztonság kedvéért. A tőzeg elsősorban a pH csökkentésére alkalmas, mert huminsavat termel. Fontos megemlíteni, hogy aktív szénnel ne alkalmazzuk együtt, mert kioltják egymás jótékony hatásait. Az aktív szén megköti a huminsavat, és a színanyagokat miközben idő előtt kimerül.

Eső, hólé és hasonló természetes lágy vizek:
Időről időre előkerül ez a teória, ami még 200 éve jó is lett volna, de mára már kevesen lakunk (ha egyáltalán van ilyen ebben az országban) olyan tiszta környéken, hogy az összegyűjtött ilyen víz alkalmas legyen akvarisztikai célra. Időről időre előkerül a légkondi vize is, hogy az is lágy, és milyen jó lenne, de a gombafertőzés miatt, legalább diatomaszűrőn és UV sterilizálón majd aktív szenen átszűrve lehetne talán csak felhasználni, de ennek bizonyításához bakteriológiai vizsgálat volna szükséges. Jobb ha elfelejtjük! Ezen vizek akvarisztikailag alkalmassá tételére szinte annyit kéne beruházni, amennyiből egy RO-gépet is vehetnénk.

Vízlágyító csigák:
A vizicsigák a házukhoz szükséges meszet a vízből vonják ki, így őket is számításba lehet venni. Eddigi tapasztalatom hogy 10 literes akváriumban két 4-5 cm nagy almacsiga heti 2-3 nk° GH csökkenést tud előidézni. 20 literes akváriumban több tucat kikelt postakürt csiga 2 hét alatt 3-4 nk° GH csökkenést csinált.

Összegezve:
Mint látható sokféle lehetőség van, ami alapján lágy vízhez juthatunk, de 0-ás vízhez kevés eljárás alapján jutunk, és a 0-ás víz nélkül érzékenyebb állatokat, vagy high tech akváriumot nem fogunk tudni üzemeltetni egészségesen. Ettől függetlenül persze minden akváriumhoz szükséges volna. Bár mennyire is fájó, az RO-gép messzemenően viszi a pálmát minden szempontból, de elrettentő a kezdeti beruházási költsége. Jöjjenek az érvek, mert sokan ódzkodnak tőle, félve vágnak bele, nem tudják mire számíthatnak, nem is számolnak utána, csak a kezdeti hatalmas összeget látják.
Piszkos anyagiak:
D&D 190 RO gép 32 000 Ft, vásárolt ROvíz 40 Ft/liter, Ioncserélt bolti 65 Ft/liter árakkal számolva:
RO gép árából vásárolt akciós RO-víz vagy ioncserélt víz vásárlása esetén: 492-800 liter víz vásárolható.
RO gép vásárlása esetén gyári adat esetén 2000 liter 0-ás víz gyártható szűrőcsere nélkül. (Gyakorlat szerint, ugye többet át lehet folyatni, csak nem 10 µS, hanem 30 µS lesz a víz vezetőképessége pl)
A példa mutatja, hogy heti 10 liter RO víz vásárlása esetén 20.800 Ft (2/3 RO készülék ára), ioncserélt bolti víz esetén 33.800 Ft (1 teljes RO gép ára) megy el egy év alatt vízvásárlásra. Heti 5 liter szükségletnél maximum 2-3 éven belül térül meg az ROgép.
ROgép vásárláskori legdrágább vízgyártási költsége 18 Ft, ebben benne van a gép ára is, és annak karbantartási összege is.
Heti 10 liter víz esetén évente:

• ROgéppel 9.360 Ft (18 Ft-tal számolt)
• vásárolt ROvíz 20.800 Ft
• vásárolt ioncserélt víz 33.800 Ft

Kényelem és biztonság:
Nincs cipekedés, nincs pacsmagolás, nincs szétrámolás, kis helyen elfér, nincs vödrözgetés (egy ballon kell amibe a víz belefolyik, a szennyvíz ráköthető a vízvezeték-hálózatra, vagy onnan lecsatlakoztatva, felfogható és kerti öntözésre, wc öblítés stb használható), állandó vízminőség, nem kell méricskélni folyamatosan, csak havonta egyszer, ha valami nagyon el is romlik, azaz átszakad a membrán akkor maximum csapvíz kerül az állatokhoz nem pedig valami vegyi anyagszármazékkal dúsított víz. Energiaköltsége nincs, ha nem szükséges a nyomásfokozó. Viszonylag gyors gyártási kapacitása van, a fent említett kisebb gépnek is 10 liter/óra átlag gyártása van. Bármikor kéznél van, csak egy csap megnyitása és már csordogál.

PH - kémhatás

A pH a víz hidrogénion-koncentrációjának a mértéke, azaz a víz kémhatása. Mértékének kifejezésére arab számokat illetve a pH kifejezést használjuk (pl: 7,0 pH).

• 0-7-ig savas
• 7 semleges
• 7-14 lúgos

Fontos megemlíteni, hogy a pH 7,0-ás értéktől exponenciálisan változik. Ez azt jelenti, hogy 7,0 környékén a leginstabilabb a pH, bármi apró sav vagy lúg keletkezik az akváriumban, azonnal reagál rá a pH. Míg 6,0 vagy 8,0 táján ugyanekkora kilengéshez 10-szer akkora mennyiségű savra vagy lúgra van szükség. Ezért van hogy minél savasabb vagy lúgosabb oldatot szeretnénk elérni exponenciálisan több savat vagy lúgot kell hozzáadni.
A pH közel se olyan stabil, mint az eddig megismert paraméterek, mert értéke és ingadozása több tényezőtől függ:

• nappal feljebb mehet a pH pár tizeddel, mert csökken a széndioxid szint a fotoszintetizálás során
• éjszaka jellemzően alacsonyabb a pH a széndioxid telítődése miatt
• az akváriumba helyezett savanyítók (különböző fák levelei, égertoboz, tőzeg) savanyítják (illetve a karbonátkeménységet kötik meg)
• a magas karbonátkeménység úgy nevezett puffer hatással van, azaz növeli a pH-t. Magas karbonátkeménységű vizet ha le is savazunk, ha a karbonátszintet nem csökkentjük a víz vissza fog állni szinte a savazás előtti állapotra. Egyes dekorációs természetes kövek folyamatosan keményíthetik a vizet, ezáltal emelve a pH-t.
• nagyon lágy vizeknél kevés változás is elég a pH hirtelen elmozdulására. Ez általában a savas irányba szokott elmozdulni és például CO2 beoldáskor, vagy éjszakai légzéskor. Ezért 3-4 nk° karbonátkeménységnek mindig lennie-e kell, ez segít stabilizálni a pH értékünket.
  pH esetén ha van egy stabil, de az élőlény igényeit figyelembe véve, határértéken levő pH-nk, akkor az jobb, mintha 2-3 naponta ingadoztatjuk különböző vegyszerekkel. Igyekezzünk stabil pH-t kialakítani, és amennyiben változtatni akarjuk, kíméletes, lassú, de hosszútávú hatású módszereket alkalmazzunk.

Mérése: cseppentős, mártogatós, vöröskáposzta, pH papír színösszehasonlítós módon, titrálással, pH mérő műszerrel Vöröskáposztás pH mérés:
A vöröskáposztában kíváló indikátoranyag van. Előnye, hogy rendkívül olcsó, és 6-8 tartományban igen jól alkalmazható a színhatárok miatt.
Használata: fél-egy deci akváriumvizet átlátszó pohárba vegyünk az akváriumból, majd egy pár centis káposztadarabot vadgossunk meg, kapargassuk meg a felszínét hogy levet eresszen. Tegyük be a vízbe és kicsit keverjük meg. 1-2 percen belül már látható az elszíneződés. Ha gyenge a szín, tegyünk hozzá még káposztát. 6-8 táján beerősödik a szín, kevesebb káposztát kell használni mint pl 3-5 pH esetén.
Egy kis írásbeli segítség a színekhez:
6 pH : erőteljes lila szín
7 pH : 6,95 pH-nál még enyhén liláskékes árnyalatot vesz fel, 7,4 pH-nál már lilamentes határozott mélykék színe van
8 pH : világos égkék árnyalatott vesz fel
Amennyiben ismerjük a vezetékes víz pH-ját pl vízműtől, vagy valakivel megméretjük, akinek van pontos pH mérője, akkor a csapvizünk kontrollként szolgálhat. Tatabányai csapvíz esetén, ha annál világosabbkék az árnyalat, akkor 8-as pH-jú a víz, ha annál picit is lilásabb akkor 7 pH közeli, ha pedig lila, akkor 6 pH. Ideális érték: élőlényenként igen eltérő a skála de alapjában véve elmondható hogy 5,5-9,0 között mozog az akvarisztikai pH. Diszkoszok a savasabb (6,0-6,5 pH), halak általában semleges ( 7 pH közeli)vizet igénylik.
Savasabb víz hatása: antibakteriálisabb és ammóniamérgezés esetén kevesebb ammónia gáz lesz és több ammónium ion, nitritmérgezéskor elősegíti a káros nitrit keletkezését.
Lúgosabb víz hatása: nőhet a gombásodás esélye, nitritmérgezéskor gátolja a nitritképződést kis mértékben, ammóniamérgezés esetén elősegíti az ammóniumionból ammóniává változást.
Mérgezési érték: 6,0 pH alatt a nitrogénfolyamatok szinte megállnak, a baktériumok nem bírják ezt a pH-t, 9,0 fölött is káros mind a baktériumflórára, mind az élőlényekre.
Mérgezési tünetek: az állat nyugtalan, esetleg megpróbál kiugrani, nyálkázik a bőre, szemprobléma lép fel, kedvtelen, színtelen, oxigénhiányos tünetek. Mexikói axolotl esetén a magas pH igen gyakran gombásodással is együtt jár.
pH növelésére:

• használjunk keményebb vizet, vagy adjunk hozzá keménységnövelő akvarisztikai sókat
• erős áramoltatás, vagy légpumpa és porlasztókő együttesével megnöveljük a CO2 távozását a vízből

pH csökkentésére:

• lágyabb vízre való fokozatos áttérés a keményről, hogy ne legyen akkora puffer hatás
• CO2 beoldása esetén olyan vízáramlást biztosítsunk ami sokáig bent tartja a vízben a savas hatású gázt
• tőzeg, és egyéb huminsavas savanyítókat alkalmazzunk (tőzeg kivételével, szinte mind hatása csak lágyított vízben érvényesül)

PH beállító akvarisztikai vegyszerek:
Szándékosan nem szóltam eddig a boltok polcain sorakozó szebbnél szebb csomagolású és varázslatos szövegű pH beállítókról. Óvatosságra hívja fel a figyelmet több fórum is. Azok a szerek amik csak olyan anyagot tartalmaznak ami a víz KH értékéhez nem nyúl, azok hatása csak időszakos lesz. Azok a szerek amik viszont KH változást idéznek elő, rendszerint jelentős hatással vannak a vezetőképességre és alkalmazásuk akváriumon kívül javasolt (vödörben). A savasítók egy része foszforsavat tartalmaz, mely a víz karbonát keménységével először opálos vizet, majd pelyheket képeznek. Sok gyártó, akár az akváriumba közvetlenül való alkalmazását is leírja, miközben több forrás is említi, hogy foszforsavas kezelés esetén több napig kell állni hagyni a vizet, utána pedig alaposan leszűrni. Lehet már kapni természetes kivonatú pH állítókat is pl: huminsav kivonatok, "tőzegteák".

Különböző folyadékok pH értéke:
http://hu.wikipedia.org/wiki/PH

Bomláshoz kapcsolódó vízparaméterek:

Nitrogénvegyületek:

Nitrogén a föld légkörének 78,09 térfogatszázaléka, a világegyetem talán 7. leggyakoribb eleme. Nélkülözhetetlen az amino- és nukleinsavak létrejöttéhez, így pl a fehérjékhez. Akvarisztikában a bomlási folyamatokban, és értékes növénytápként is foglalkozunk vele.

N₂ -nitrogén:
Levegővel jut az akváriumba, de vízben nem oldódik, nincs hatása az állatainkra. Nagy nyomáson tartott víz esetén kis mértékben más gázokkal együtt képes oldott állapotba kerülni. Ez ellen a víz szellőztetésével védekezhetünk (javasolt a heti karbantartó takarítás alkalmával pár órával a csere előtt a vizet vödörbe engedni, hogy a hőmérséklete igazodjon a szoba és az akvárium hőmérsékletéhez és az oldott gázok távozni tudjanak. Elemi formában a kékalgák képesek felvenni a nitrogént.

Az akvárium természetes folyamatai során az élőlényekből, táplálékokból, elhullott szervezetek szerves anyagaiból bomlás során szerves nitrogénvegyületek (fehérje, karbamid...) kerülnek a vízbe, melyek nem toxikusak, csak bomlásukkor sok oxigént fogyasztanak a lebontó baktériumok. A baktériumok ebből ammóniát (NH₃) készítenek (Ammonifikáció). A halak közvetlenül ammóniát (NH₃) és trimetil-amint N(CH₃)₃ választanak ki. Ezeket tovább dolgozzák a különböző baktériumcsaládok a nitrogénkörforgás alapján. Az előző előadásban a nitrogén körforgás egyszerűsített változatával foglalkoztunk, de ott koránt sincs vége. Van még egy folyamat ami végbe megy az akváriumban, ha nincs oxigén, a denitrifikáció. A nitrit, nitrátos vizet oxigén hiányában egyes baktériumcsaládok lebontják és elemi nitrogént készítenek belőle. Ahhoz, hogy megértsük milyen folyamatok mennek végbe az akváriumunkban, ismerünk kell a baktériumokat, melyek nekünk dolgoznak. Többféle szempont szerint csoportosíthatjuk őket.

Baktériumok szénforrás tekintetében:
Autotrófok: A környezet széndioxid tartalmából nyerik a szenet. Esetünkben a nitrifikálók és kékalgák ezek. Baktériumjaink 13-20 óránként szaporodnak, és 25-30 fokos vizben érzik jól magukat. Legalább 2 mg/liter oldott oxigénre van szükségük.
Heterotrófok: Környezetükben levő szerves vegyületeket veszik fel szénforrásként. Ezek a szerves anyag bontók, esetünkben a denitrifikálók. Akár 20 percenként is képesek szaporodni.

Baktériumok energiaforrás tekintetében:
Fotoszintetizálók: Fotoszintézis útján a fényből nyerik az energiát.
Kemoszintetizálók - kémiai vegyületekből nyerik az energiát:

• Kemolitotrófok légzésükhöz szervetlen anyagokat használnak, a leggyakoribb energiaforrás a hidrogén, szén-monoxid, ammónia/ammónium (ennek eredménye a nitrifikáció), esetleg vas-ion, vagy más redukált fém-ion, és számos kénvegyület. Jellemzően autotrófok.
• Kemoorganotrófok légzésükhöz szerves anyagokat használnak, szervesanyag bontók. Jellemzően heterotrófok.

A kemoszintetizálókat elektron"vándorlás" tekintetében tovább csoportosítunk:

Wikipedia írta:"Elektrondonorok és -akceptorok tekintetében: a kémiai vegyületek energiaforrásként történő felhasználása során az oxidálódó anyagból az elektronok a végső elektronfelvevőnek kerülnek átadásra, redukciós folyamat során. Ebben a reakcióban energia szabadul fel, mely az anyagcsere során felhasználható. Az aerob élőlények esetében az oxigén az elektronfelvevő. Anaerob élőlények esetében más szervetlen vegyület, például nitrát, szulfát, vagy szén-dioxid az elektronfelvevő, aminek eredménye az ökológiai szempontból is fontos denitrifikálás, kéntelenítés és acetogenezis."

Ez bárkinek megfeküdheti a gyomrát, ha nem vág a szakmájába. Fordítsuk le: kémiai anyagok bomlása során energia szabadul fel, mely nélkülözhetetlenen az élethez. Aki elektront lead az oxidálódik, aki felvesz redukálódik. Gondoljunk a szén égésére (oxidációjára) mennyi meleget biztosít számunkra, vagy a szőlőcukor égésére a szervezetünkben, mennyi energiát termel.
A szerint, hogy kinek adják le az elektront, három csoport létezik:
Aerob: oxigén a felvevő. Esetünkben a nitrifikáció.
Anaerob: szervetlen vegyület a felvevő. Denitrifikációnál pl a nitrát.
Fakultatív anaerob: erjedéssel biztosítják a folyamatot.

A szerves anyag feldolgozása során három csoporotot különböztetünk meg:
Aerob: oxigén jelenlétében történik. Az oxigén az elektronfelvevő.
Anaerob: nincs oxigén, nitrát, nitrit vagy szulfát. Rothasztás, erjedés.
Anoxikus: ez is anaerob, csak itt zajlik a denitrifikáció. Nincs oxigén de van nitrát és nitrit amik az elektronfelvevők.

Ammónifikáció:
Aerob és anaerob körülmények között is végbe mehet. NH₃, NH₄⁺ (ammónia és ammóniumion):
Szerves vegyületek bomlásakor vagy halak légzésekor ammónia keletkezik.
Az ammónia színtelen, jellegzetes szúrós szagú, mérgező gáz, mely jól oldódik vízben. 7,0 pH és az alacsony hőmérséklet kedvez az ammóniumionná alakulásban. Az ammóniumion nem mérgező, de víztesztek alkalmával a vizsgálandó víz pH-ját alacsonyra állítva mindkét ammónia vegyületet mérjük, így csak részben kapunk tájékoztatást a mérgező gáz formátumról. Míg a 7,0 pH alatti érték és hűvősebb víz kedvez az ammóniumionná alakulásban, ezek ellentéte az ammóniumion ammóniává válását eredményezi. A növények kellő széndioxid (CO₂) és fény jelenlétében az ammónia egy részét feldolgozzák. Az ammónia károsítja a kopoltyúkat akár tartósan is, így légszomjat okoz. Jelenleg az algásodás egyik fő okozójaként emlegetik.
Mérése: Seachem ammonia alert, ammónia (szín-összehasonlító) teszt
Egészséges határa: 0,2 mg/l (ppm)
Halálos érték: 1 mg/l (ppm)
Mérgezés tünetei: kis mennyiségű folyamatos ammóniaszint mellett az állatok lassú növekedése figyelhető meg. Ebből indult az a tévhit, hogy kis akváriumban a halak kicsire nőnek. Nem a kis akváriummal van a fő probléma, hanem a kis akvárium szakszerűtlen működtetése miatt fellépő folyamatos ammóniamérgezés a kis növés okozója. Nagyobb ammónia mérgezéskor először a felgyorsult légzésre figyelhetünk fel, később az állat a vízfelszínhez úszik, mozgása kissé esetlen, görcsös, erős levegőkapkodás kísérheti a vízfelszínen. Később a hal érzéketlenné válik, elbújik, majd akár teljes színpompájában meghal. Előfordulhat még az ellilult kopoltyú is mint tünet.
Mérgezéskor teendő: A pH-t 7,0 alá kell vinni, hogy inkább ammóniumion és ne ammónia keletkezzen. Az állat tűréshatárain belül csökkentsük a víz hőmérsékletét lassan. Azonnali 50% vízcsere, továbbá az 50% vízcsere ismétlése naponta, míg a szint el nem tűnik teljesen. Levegőztetést állítsuk a maximumra, és ha tudunk vessünk be további levegőztető eszközöket ésszerű határokon belül . Használjunk akvarisztikai zeolitot (klinoptiolit fajta), vagy speciális ammóniaeltávolító zeolitot (Geoproduct - Granofilter - NaFe1000-0,5-1,0), vagy hasonló szereket, melyek szinte azonnal megkötik az ammóniát. Keressük meg az ammóniaszint okát, és tegyük meg a szükséges lépéseket ellene (pl: áramszünet után a baktériumok meghaltak a szűrőben, akkor a szűrőt alaposan kitakarítani és új baktériumkultúrával be kell oltani, naponta kell figyelni a szintet és vízcseréket végrehajtani). Nitrifikáció:
Aerob folyamat, melyhez szükséges a kalcium, így erősen lágy vizekben lassulhat a folyamat. NO₂^- (nitrit):
A Nitrosomas baktériumcsalád az ammóniát és karbamidot nitritté alakítja. A nitrit szintén nagyon mérgező, véráramba jutva a hemoglobint roncsolja, így fulladásos halálhoz vezet. Akár egyszeri megnövekedett nitrit szint is később szövődményeket okozhat.
Mérése: szín-összehasonlító tesztekkel (gyorsteszttel (pl: JBL 6 in 1), folyadékos teszttel)
Egészséges határa: 0,1 mg/liter (ppm)
Halálos érték: 1 mg/l (ppm) (károsítja az idegrendszert, májat, vesét, lépet)
Mérgezési tünetek: megnövekedett oxigénhiány, izgatottság, pöndörödő kopoltyúfedő. Újonnan indított akvárium esetén a 7-10. napra teszik a megjelenését.
Mérgezéskor teendő: A pH-t 7,0 fölé kell vinni, megközelítőleg 8,0-ra amennyiben az adott állatfaj ezt tolerálja. Ezen a pH-n kevésbé keletkezik nitrit. Kevés konyhasóval nagy mérgezés esetén gátolhatjuk részben a mérgezést, amennyiben az élőlényekben nem okoz kárt a só. 100 literbe 1-2 csapott evőkanál só jöhet szóba. Növelni kell a levegőztetést, és azonnali 50% vízcserét kell végezni, majd folytatni naponta mindaddig, míg a szint nem rendeződik. Keressük meg a nitritmérgezés okát, és szüntessük meg. Zeolit segíti az azonnali eltávolítást. No₃^- (nitrát): A Nitrobacter baktériumcsalád a nitritből nitrátot készít. A nitrát koránt sem olyan mérgező mint elődei, de nagy mennyiségben felhalmozódva komoly problémákat okoz. Emésztő rendszerbe jutva nitritté alakulhat, ezáltal mérgez. Létfontosságú tápanyag a növények számára, így felhalmozódása túl kevés növényre, túl sok állatra vagy kevés vízcserére utal. Régen minden lehetséges módon próbálták kiirtani az akváriumból, mivel úgy gondolták hogy ez az algásodás fő oka. Jelen álláspont szerint a nitráthiány ugyanúgy okoz algásodást, mint túlzott jelenléte. Jellegzetesebbek:

• Alacsony nitrátszint: (<10mg/liter), kékalga, ecsetalga, fonálalgák.
  
• Magas nitrát szint: (40-50mg/liter <), zöld pontalga.

Mind alacsony mind túl magas szint esetén egyenletlen a növények tápozása, így tápanyagfelvétele is, ezt használják ki az algák. Ideális tápanyagarány esetén a növények elszívják az algák elöl a tápanyagokat, ezzel megfojtva őket.
Mérése: kolorimetriás méréssel (szín alapján) gyorstesztekkel vagy folyadékosokkal.
Egészséges határa: 10-40 mg/liter
Komoly beavatkozást igénylő szint: 100 mg/liter <
Hiánytünetek:Alacsony nitrátszint először az idősebb levelek levélcsúcsától való elsárgulását, barnulását majd a levél elvesztését okozza. Tartós nitráthiány korcs, világos, fehér vagy sárga apró új leveleket okoz.
Nitrátmérgezés tünete: szemmel a víz sárgulása, szag alapján az "öreg víz" szag árulkodhat részben. De csak ezekre alapozni tilos!
Állatok tünetei:fakóság, gyenge étvágy, kedvetlenség, kopoltyúprobléma.
Növények tünetei: sötét színű levelek, nagyobb lombozat.
Mérgezéskor teendő: 50% vízcsere naponta, amíg a szint nem rendeződik. Nitrátfaló növények beszerzése: vízfelszínen úszók, hínárfélék, gyorsan növő háttérnövények. Nitrátmegkötő gyantát, zeolitot is alkalmazhatunk, de vigyázzunk, hogy ne menjen túl alacsonyra a szint. Bevethetünk úgy nevezett denitrifikáló csepegtetős oszlopokat vagy szűrést is.
Hiány pótlása: KNO₃ porral, vagy kifejezetten nitrát tartalmú növénytáppal tudjuk a hiány csökkenteni. Denitrifikáció: Anoxikus (Anaerob - oxigén nélküli) környezetben élő baktériumok a nitrátból és nitritből nitrogént készítenek. NO₃^--> NO₂^--> NO -> N₂O -> N₂
NO - Nitrogén-monoxid – színtelen, vízben rosszul oldódó, égést tápláló gáz, levegővel érintkezve NO2 keletkezik belőle, mely vörösesbarna színű, szúrós szagú gáz, vízben jól oldódik (salétromossav, salétromsav) és mérgező.
N₂O - Nitrogén-dioxid - színtelen, édeskés ízű és szagú, nem mérgező, nem gyúlékony gáz, vízben jól oldódik. Kéjgázként vagy nitroként (nitros autó) ismeretes a köznyelvben.
Tengeri és sügéres akváriumoknál igazán jellemző a szándékos denitrifikáció. Erre szakosodott szűrőt (denitrifikáló oszlop, vagy alsó polcos lassú szűrés) építenek, ahol nagyon nagy mennyiségű szűrőanyagon lassan folyik át a víz. Ahol még van oxigén ott az előbb ismertett baktériumok végzik a nitrátkészítést, ahol viszont elfogy az oxigén a denitrifikáló baktériumok lépnek munkába. Egyes szűrőanyagok belsejében is kialakulhatnak részben oxigénhiányos részek, ahol ez folyamat szintén megindul. A 6 cm-nél mélyebb akváriumtalajokban ezek a folyamatok természetesek, ma már egyre elterjedtebb, hogy szándékosan teszünk a talajba is baktériumkultúrát és őket elősegítő tápanyagokat és otthonul szolgáló kőzeteket. Nitrogénvegyületek értelmezése az akváriumban:
A nitrogénvegyületek mennyiségéből következtethetünk szűrésünk hatékonyságára, vagy annak problémáira. Indítsunk egy akváriumot. A kötelező vízcseréktől most tekintsünk el egy kicsit és nézzük, hogy milyen folyamatok mennek végbe.

• Először az ammónia fog megjelenni az akváriumban, ammóniacsúcsot okozva. Ekkor még nitrit, nitrát sehol sincs.
• 7-10 nap táján az ammóniaszint esni kezd, mert elszaporodnak az ammóniafaló baktériumok akik nitritet készítenek. Ammónia és nitrit mérhető, nitrát még nem. Hamarosan egy nitritcsúcs lesz mérhető az akváriumban.
• 2-3 hét tájára jó esetben az ammóniaszint beáll egy egészséges értékre. A megnövekedett ammónia mennyiséghez megnövekedett ammóniafaló baktérium szaporodott el, így tartani tudják az egészséges értéket. De mivel lecsökkent az ammóniaszint, így sok ammóniafaló éhen fog halni és a víz ammóniaterheléséhez igazodva fog számuk változni. Esni kezd a nitrit szint, mert kezdenek elszaporodni a nitritfaló baktériumok akik nitrátot készítenek. Ekkor már kis mértékben és remélhetőleg egészséges értékben van az ammónia, csökkenő értéket mutat a nitrit, és növekvőt a nitrát. Ezzel a nitrifikáció folyamat végigért, most már csak a baktériumok egyedszámai fognak változni az akváriumban
• beállt ammónia szint mellett beáll a nitrit szint is szinte nullára, növekszik a nitrát. Ahogy az ammónifalóknál, a nitritfalóknál is van egy nagy elszaporodás, majd egy egyedszámcsökkenés igazodva a lecsökkent nitritszinthez.
• ha nem történik valami baleset, vagy nagyon erős túlterhelődés (2 meglévő halra beállt flórába beteszünk még 100-at), akkor az ammónia és nitrit egészséges szinten fog maradni és folyamatosan termelődik a nitrát.
• kellő növényzet, megfelelő állatsűrűség, heti vízcsere, vagy jól működő denitrifikáló mellett a nitrát szint egy egészséges és szükséges szintet fog felvenni. Ha a nitrát szint erősen megnő, akkor meg kell keresni a kiváltó indokot.
• ha felborul az egyensúly, pl egy áramszünet miatt, vagy kifertőtlenítjük a szűrőt, vagy teljes fertőtlenítő takarítást tartunk havonta az akváriumban, akkor a folyamat részben vagy teljes egészében újrakezdődik.

Kén
A földön elemi és vegyület alakban is megtalálható. Elemi alakban főként vulkáni területeken található meg. Vegyület formában ismertebb szulfid a bolondok aranya a pirit (FeS₂) vagy szulfátok formában gipsz (CaSO₄), keserűsó (MgSO₄). A vízben is megtalálhatók szulfátjai pl keménységet okozó sókban. Kénsav formában pH csökkentő oldatokban. Akvarisztikai és bomlástermékek szempontjából egy vegyület van amivel igazán foglalkozni kell, a kén-hidrogénnel.

H₂S - Kén-hidrogén, hidrogén-szulfid más néven dihidrogén-szulfid
Színtelen, levegőnél nehezebb, kellemetlen, jellegzetes záptojás szagú erősen mérgező gáz. Akváriumban erősen anaerob körülmények között (jellemzően mély talaj alsó szintjén) szulfátok és kéntartalmú aminosavakból bakteriális bomlás során keletkezik. A bomlás során kénvegyületekből oxigén elvonása során keletkező szulfid ion (S₂^-) lép reakcióval hidrogén ionokkal és keletkezik a H₂S. Vízben jól oldódik enyhén savassá teheti. Fémekkel (Fe, Zn, Pb...) képes reakcióba lépni és fémszulfidok keletkeznek (pl: FeS₂ - pirit) A H₂S, ha feljut a talaj aerob részébe, a baktériumok gyorsan oxidálják (ha van kellő baktériumkultúra). Erős felhalmozódása ezért csak erősen anaerob környezetben történik meg, mert időszakosan aerob környezetbe jutva átalakul., először szitén toxikus szulfittá (SO₃^2- ) majd szulfáttá (SO₄^2-) mely más elemekkel képes kötést alkotni illetve a növények számára kénforrásként szolgál.
Nem okoz különösebb problémát jelenléte a talajban, amennyiben a talaj nincs megbolygatva. Fekete iszapos réteg a talaj alsó részeiben kénhidrogénről jelenlétére utalhat.
Keletkezéséhez elég akár 12 óra is, 12 órát meghaladó lekapcsolt szűrő esetében is jelentkezhet a tipikus záptojás szag ami miatt az szűrőt csak kitakarítás után indíthatjuk újra az akváriumban. Van aki talajmozgatókat és vékony talajréteget használ illetve heti szinten a talaj kis részét megbolygatva kerüli el a kénhidrogén termelődést, más viszont kifejezetten mély talajt készít és hagyja az anaerob környezetet végezni saját dolgát, hogy kellő baktériumszám és a biológiai folyamatok teljes skálája végbe mehessen az akváriumon, utánozva a természetet, így egy nagyobb áramszünet után a szűrőben elpusztult baktériumok hiánya nem lesz annyira tragikus mert a talajban lakók dolgoznak tovább, és segítenek a mérgezőcsúcsok elkerülésében.
Mérése: akvarisztikai teszt jelenleg nincs rá.
Észlelése: a talaj mélyebb rétegeit (ez lehet akár 2-3 cm is, ha olyan a talaj hogy oxigénhiányos részek tudnak kialakulni) megmozgatva gázbuborékok emelkednek fel és a vízfelszínen megcsap minket a jellegzetes záptojás szag.
Mérgezési tünetek: Bénulás, egyensúlyvesztés, sötét kopoltyúk, szapora légzőmozgások, záptojás szagú víz. Jellemzően talajtakarítás után lépnek fel a tünetek.
Mérgezéskor teendő: halakat azonnal halásszuk át előkészített vízbe. Szűrőt állítsuk le. Az akváriumi talajt , vagy vastag talaj esetén a felső réteget aljazttisztítóval porszívózzuk át, a víz 90-95%át cseréljük le. A szűrőbe helyezzünk aktív szenet, vízelőkészítős vízzel töltsük fel az akváriumot és indítsuk el a szűrést. 2-3 órát hagyjuk így járni. Utána ellenőrizzünk pH-t. Vastartalmú növénytápot is adagoljunk a vízhez, mert a vassal ártalmatlanná válik. Pár óra után néhány halat visszatehetünk és figyeljük a viselkedésüket. Ha rendben van, akkor a többiek is átrakhatóak, ha nem, akkor ismét halak vissza a lábadozó akváriumba, 90%-os vízcsere, baktériumkultúra adagolása (másik szűrőből aktív szűrőkosz nagyon ideális, illetve ADA green bacter ami már másnapra kifejti hatását), és hagyjuk az akváriumot legalább 24 órára önmagában járni. Utána az akváriumindítási szabályokat vegyük figyelembe: azaz a vízcserék és vízmérések gyakoriságát ne felejtsük el.
Kénhiány: az új levelek elsárgulnak, elhalnak (kénhiányos állapot főként erősen 0-ás vizzel készített akváriumban keletkezhet, mert magas vízkeménység esetén kellő szulfátvegyület áll rendelkezésre.

Foszfor (Foszfát - PO₄^3-)

A foszfor minden élő szervezetben megtalálható, fontos szerepet játszik az idegrendszer, fehérje-, zsír,- és szénhidrátanyagcserékben. Főként foszfátok formájában találhatóak meg. Az akváriumba főként a meg nem evett táplálék és élő szervezetek bomlásával kerül. Felhalmozódását a növények és állatok nem megfelelő aránya okozza. Fő algásodási tényezőként emlegetik és sokan a teljes mennyiséget eltávolítják a vízből, de hiánya is problémákat okoz a növények növekedésében. Nem megfelelő minőségű aktív szenek alkalmazása esetén az első napban foszfát válhat ki az aktív szénből, ezért javasolni szokták, hogy 0-ás vízben áztassuk ki pár órára. A talaj felső rétegeiben képződő vas-hidroxid megköti a foszfátot. Ezért szennyvíztelepeken vastartalmú anyagok hozzáadásával kötik meg.
Ideális szint: halas akváriumban: 0,05 - 0,5 mg/l, akvakertész akvárium esetén viszont az 1-3 mg/l is alkalmazásra kerül.
Mérése: kolorimetriás méréssel (szín alapján) gyorstesztekkel vagy folyadékosokkal.
Mérgezési tünetek: nincsenek klasszikus mérgezési tünetek, hiszen alapvetően nem mérgező, de a felhalmozódása a halak diszkomfort érzéséhez erősen hozzájárul.
Többlete erősen kedvez a pontalgának.
Többet eltávolítása: emeljük a heti vízcserék alkalmával a cserélendő víz mennyiségét 50%-ra, alacsony foszfát tartalmú táplálékokkal etessünk, több növényt, úszó növényeket, esetleg foszfát eltávolítókat használjunk. A baktériumok a foszfátokat aerob környezetben megkötik, majd ha anaerob környezetbe jutnak, ezeket a megkötött foszfátokat felhasználják, tehát foszfát eltávolításához a baktériumoknak hullámzásszerűen kell aerob-anaerob környezetbe jutniuk. Az aljzatot, mulmot, szűrőt alaposan takarítsuk hogy a felgyülemlett foszfátos részek eltávolításra kerüljenek.
Hiánytünetek:az öreg levelek sárgulnak, elhalt területek keletkeznek rajtuk és elhullanak
Hiány pótlása: foszfát tartalmú növénytápszer alkalmazása, vagy kiegészítő foszfát alkalmazása KH₂PO₄. METÁN - CH₄

Szintelen, szagtalan gáz. Vízben légköri nyomáson alig oldódik, ezáltal kevéssé mérgező. Főként elhalt növényi részek anaerob bomlásakor keletkezik hidrogén gáz, ecetsav és széndioxid felhasználásával. Akváriumban ez a talaj legalsó rétegét jelenti. Nagy mértékben való felhalmozódásakor öngyulladásra is képes, ezt nevezik lidércfénynek mocsaraknál. Talajban folyó bomlások és keletkezések szereplője. A talaj anerob részeibe jutva vízzé és széndioxiddá bomlik.


Felhasznált irodalmak:

Hiszen nem saját kútfőből dolgozom én se, olvasgatok, és amikor összeállnak az információk, akkor levésem őket.

Néder Attila (Nigro - Greenaqua) blogja: http://www.nigro.hu/2009/01/21/az-akvar ... szitese-i/
http://akvaguru.hu/index.php?mit=187
http://www.szat.hu/index.php/szuroanyagok
http://www.hazikedvencek.hu/index.php?c ... ikk_id=175
http://www.akvariummagazin.hu/index.php ... Itemid=154
http://www.agr.unideb.hu/ebook/vizminoseg/index.html
http://www.vkkt.bme.hu/feltoltesek/2010 ... izbsc3.pdf
http://www.muszeroldal.hu/measurenotes/kertkem.pdf
foszfor http://vitigroup.hu/letoltesek/1_3_fosz ... tasnal.pdf Foszfor eltávolítása szennyvízekből
http://greenfo.hu/uploads/szakdolgozatok/Gajdov.pdf Brilliáns munka az energianádas szennyvíztisztításról
Akvárium Magazin (köszönet a Dánió Díszhal Diszkontnak, hogy átnézésre rendelkezésre bocsátotta saját példányait)
Akvárium Magazin honlapja: http://www.akvariummagazin.hu/
Wikipedia és Google, azon források, továbbá amiket megnevezni még ennyire se tudok, mert csak egy-egy soros bejegyzéseim voltak a jegyzetfüzetembe régről, forrás nélkül.
Lucasarc - DOTT ihlet a bacikhoz :)

Az előadás pdf anyaga ami kivetítésre került:

Most nem olyan részletes mint előző alkalommal, hiszen most sokkal több információ került az előadásba, fölösleges lett volna mindent a diákra feltenni. Folytatása következik: Az akvarisztika csodálatos világa - II. Belemerülünk a vízbe!II.résszel
Oxigén, szén-dioxid és ami esetleg még belefér (nyomelemek, fémek, akvarisztikai vegyszerek...)

Az akvarisztika csodálatos világa összefoglalója, események, információk >>>

Sziasztok!

Csak most regisztráltam a fórumra, nagyjából 3 hete vagyok két vadas színű axolotl boldog és egyben ideges tulajdonosa. Sokat olvasgattam már itt a fórumon, eddig is sokban segített, ezt nagyon köszönöm. Ajándékba kaptam az axikat, így nem igazán volt lehetőség az akvárium berendezésére és a víz beállítására, mielőtt beleköltöztek volna a lakók. Vettem víztesztet (easy life 5in1-csak ez volt a kereskedésben) és kiderült, hogy nagyon rossz a víz. Legalábbis azt hiszem, egyáltalán nem értek az akvarisztikához, minden tudásom a fórum olvasásából származik. A tanácsotokat szeretném kérni, hogy mit csináljak a javulás érdekében. Eléggé belegabalyodtam a vízelőkészítőkbe, kristály tablettákba, a stressz tüneteibe és a gombásodásba- szóval annyit olvastam a fórumot, hogy teljesen bepánikoltam és rendesen belezavarodtam a dolgokba, ezért is döntöttem úgy, hogy inkább kérdezek (remélem a megfelelő topikban).

A vízteszt eredménye: az adatok nem feltétlenül pontosak, mert elég nehézkes leolvasnom a színskálát.
pH- 8 vagy 8.5
KH- 16.8
GH- 16.8
nitrit- 10
nitrát- 20 és 40 között
Megmértem egy sima pohár csapvizet. A nitritet és nitrátot kivéve annak is ugyan ilyenek az eredményei. Így a vízkeménységgel és a pH-val nem tudom eldönteni mit kezdjek, a részleges vízcserével gondolom így nem javulna. Különben 2 napja tisztítottam az aljzatot és ezzel együtt cseréltem le a víznek kb. a felét (vastag a cső, és a takarítás miatt ennyi víz ment el). A vízproblémámmal lementem az állatkereskedésbe, ahol a keménységre a szűrőben (belső szűrő) levő aktív szén cseréjét javasolták, mert az elvileg megköti a fémeket és kaptam egy kapszulát (sajnos nem tudom már a nevét) amiben elméletileg lebontó baktériumok voltak. A kapszulából a port bele is szórtam tegnap az akváriumba, a kereskedésben azt mondták 2-3 nap, mire elszaporodnak a baktériumok és rendeződik a víz, egyenlőre még semmi változás. Viszont gondolkodom egy azonnali részleges vízcserén, mert az axolotljaim kopoltyúja tegnap még egész szép volt, most viszont kezd nagyon nem tetszeni. Nem tudom, mivel teszek a legjobbat, ha azonnal lecserélem a vizet, vagy ha hagyom hogy a baktériumok tényleg elszaporodjanak? Egyáltalán mit kezdjek a vízzel, mit tegyek bele? Az axolotl meddig bírja ki ilyen körülmények között? Mivel csak pár napja mértem először így akár már hetek óta fent állhat ez az állapot. Nagyon aggódom az egészségük miatt, köszönöm, ha tudtok segíteni!

Gunda » Ma, 19:42 írta:Sziasztok!

Csak most regisztráltam a fórumra, nagyjából 3 hete vagyok két vadas színű axolotl boldog és egyben ideges tulajdonosa. Sokat olvasgattam már itt a fórumon, eddig is sokban segített, ezt nagyon köszönöm. Ajándékba kaptam az axikat, így nem igazán volt lehetőség az akvárium berendezésére és a víz beállítására, mielőtt beleköltöztek volna a lakók. Vettem víztesztet (easy life 5in1-csak ez volt a kereskedésben) és kiderült, hogy nagyon rossz a víz. Legalábbis azt hiszem, egyáltalán nem értek az akvarisztikához, minden tudásom a fórum olvasásából származik. A tanácsotokat szeretném kérni, hogy mit csináljak a javulás érdekében. Eléggé belegabalyodtam a vízelőkészítőkbe, kristály tablettákba, a stressz tüneteibe és a gombásodásba- szóval annyit olvastam a fórumot, hogy teljesen bepánikoltam és rendesen belezavarodtam a dolgokba, ezért is döntöttem úgy, hogy inkább kérdezek (remélem a megfelelő topikban).

A vízteszt eredménye: az adatok nem feltétlenül pontosak, mert elég nehézkes leolvasnom a színskálát.
pH- 8 vagy 8.5
KH- 16.8
GH- 16.8
nitrit- 10
nitrát- 20 és 40 között
Megmértem egy sima pohár csapvizet. A nitritet és nitrátot kivéve annak is ugyan ilyenek az eredményei. Így a vízkeménységgel és a pH-val nem tudom eldönteni mit kezdjek, a részleges vízcserével gondolom így nem javulna. Különben 2 napja tisztítottam az aljzatot és ezzel együtt cseréltem le a víznek kb. a felét (vastag a cső, és a takarítás miatt ennyi víz ment el). A vízproblémámmal lementem az állatkereskedésbe, ahol a keménységre a szűrőben (belső szűrő) levő aktív szén cseréjét javasolták, mert az elvileg megköti a fémeket és kaptam egy kapszulát (sajnos nem tudom már a nevét) amiben elméletileg lebontó baktériumok voltak. A kapszulából a port bele is szórtam tegnap az akváriumba, a kereskedésben azt mondták 2-3 nap, mire elszaporodnak a baktériumok és rendeződik a víz, egyenlőre még semmi változás. Viszont gondolkodom egy azonnali részleges vízcserén, mert az axolotljaim kopoltyúja tegnap még egész szép volt, most viszont kezd nagyon nem tetszeni. Nem tudom, mivel teszek a legjobbat, ha azonnal lecserélem a vizet, vagy ha hagyom hogy a baktériumok tényleg elszaporodjanak? Egyáltalán mit kezdjek a vízzel, mit tegyek bele? Az axolotl meddig bírja ki ilyen körülmények között? Mivel csak pár napja mértem először így akár már hetek óta fent állhat ez az állapot. Nagyon aggódom az egészségük miatt, köszönöm, ha tudtok segíteni!

Szia, üdv a fórumon!

A nagy könyv szerint, ha mindent jól csinálsz az egészséges biológia kialakul max. 4 hét alatt. Az rossz hír, hogy a 3.héten is 10 a nitrit. Ez azt jelenti, hogy a biológia nincs beállva és felgyülemlettek a mérgező vegyületek, nitrit nagyon mérgező és 0 mg/l szinten kell tartani (illetve a biológia teszi majd a dolgát). Amit tegyél, nem tudom mennyit olvastál el, de főleg AVCS cikkeit tudom javasolni: http://axolotl.hu/viewtopic.php?p=5260#p5260 illetve még ez a cikk is hasznos jelen esetben http://axolotl.hu/viewtopic.php?p=3531#p3531 + egy kis biológia http://axolotl.hu/viewtopic.php?p=4827#p4827.

Azonnali legalább 50% vízcsere, és valószínűleg még egy hétig mindennap 30% lesz szükséges, mivel az állatok fölött zajlik a biológia beállítása (vízelőkészítés JBL Biotopol-al történjen). A folyamatot gyorsítaná ADA GreenBacter http://www.greenaqua.hu/hu/ada-green-ba ... -50ml.html utolsó cseppig megéri az árát, igazi minőségi baktériumkultúra, 1-2 napra saccolom a biológia beállítását GreenBacterre. Panzi crystal és hasonló kaliberű kristálytabletták semmit se érnek... Amiről nem esett szó az akvárium mérete és a szűrés, a szűrő az akvárium szive-lelke, ha alul van méretezve, az meg fog látszani. Ezért minél nagyobb szűrőtérfogattal és minél minőségibb szűrőanyagokkal kell szűrni, emellé a pumpa forgassa át a teljes víztérfogatot óránként legalább 4x (ne pont 4x definiáljuk a forgatást...).

Hogy a csapvízben nincs jelen nitrit és nitrát az az egészséges, jogilag is csak minimális lehetne benne :) tehát jó jel ha a csapvíz nem rohad vagy éppen mérgezi a családot, illetve azt jelenti, hogy nincs benne élet.

Aktív szén semmit nem csinál a keménységgel, felesleges bent lennie, vegyi anyagok eltávolítására és fertőtlenítésre használjuk maximum.

Jelenleg a folyamatos vízcserék a fontosak, az állatoknak nem tesz egészen jót a folyamat, de nincs mit csinálni, ezt az érkezésük előtt el kellett volna intézni, ha gyorsan lezajlanak a biológia folyamatok, remélhetőleg nem okoznak az állatokban maradandó károsodást, némi kopoltyúelvesztésre és farokúszóhártya összehúzódásra, vörösödésre, folyamatos levegővételre számítani lehet, a lényeg, hogy a nitrit ne legyen magasabb. Illetve amit lehet még tenni, egy már működő beállt akváriumból némi szűrőkoszt belemosni a vízbe, de néhány liter élő víz is megteszi.

A keménység ideális, a pH-most nem sürgős, de azzal majd később érdemes foglalkozni.

Sziasztok! Párommal szeretnénk két kis axit :) Jelen pillanatban kb. 3-4 cm-esek, úgyhogy még 2-3 hetünk van míg elhozhatjuk őket. Az akvárium áll, telepítettünk be eddig 3 növényt, egy anubias barteri és két echinodorus ozelot lakik benne. Kerekszélű patakköveket szedtünk, mátrában csordogáló patakból, ezeket átmostam szivaccsal, kifőztük és úgy kerültek be az akváriumba. Beszereztem egy bújót is, elég nagy, 30s*27*10cm (szé*hossz*ma) és ahogy mértem két kifejlett állat kényelmesen elfér benne, forgolódni is lesz helyük, mivel az üvegre helyeztem, kavics nem veszi el tőlük a helyet. 3 lépéses szűrőnk van, az intenzitást igyekeztem úgy beállítani, hogy ne legyen nagy hullámverés, lassú de hatékony áramlást biztosít.
Feltöltöttük az akváriumot, és a második napon végeztem egy víztesztet, ennek a kiértékelésében szeretném kérni a segítségeteket! Ahogy néztem ez egy általános teszt, így a jó-megfelelő-rossz értékek nem tudom, hogy az axikra is irányadóak-e?!?

Esetleg az egyes mérhető összetevőkre tudnátok írni egy tól-ig adatot, hogy milyen értékre érdemes beállni? Előre is köszönöm!

Bogi

bogibereczki » Ma, 10:33 írta:Sziasztok! Párommal szeretnénk két kis axit :) Jelen pillanatban kb. 3-4 cm-esek, úgyhogy még 2-3 hetünk van míg elhozhatjuk őket. Az akvárium áll, telepítettünk be eddig 3 növényt, egy anubias barteri és két echinodorus ozelot lakik benne. Kerekszélű patakköveket szedtünk, mátrában csordogáló patakból, ezeket átmostam szivaccsal, kifőztük és úgy kerültek be az akváriumba. Beszereztem egy bújót is, elég nagy, 30s*27*10cm (szé*hossz*ma) és ahogy mértem két kifejlett állat kényelmesen elfér benne, forgolódni is lesz helyük, mivel az üvegre helyeztem, kavics nem veszi el tőlük a helyet. 3 lépéses szűrőnk van, az intenzitást igyekeztem úgy beállítani, hogy ne legyen nagy hullámverés, lassú de hatékony áramlást biztosít.
Feltöltöttük az akváriumot, és a második napon végeztem egy víztesztet, ennek a kiértékelésében szeretném kérni a segítségeteket! Ahogy néztem ez egy általános teszt, így a jó-megfelelő-rossz értékek nem tudom, hogy az axikra is irányadóak-e?!?

Esetleg az egyes mérhető összetevőkre tudnátok írni egy tól-ig adatot, hogy milyen értékre érdemes beállni? Előre is köszönöm!

Bogi

Szia, üdv a fórumon!
3-4 cm-es piciket már nyugodtan el lehet hozni, én is 3cm-esen szoktam őket eladni, ebben a korban már életben maradnak. :)

Akvárium indítás szabályait olvastátok? Ez a nyitja a sikeres biológia kiépítésében (http://axolotl.hu/viewtopic.php?p=5078#p5078)

Akvárium indulás utáni gondozása:
- Belső szűrőt hetente ellenőrizzük, és ha kell leszívott akváriumvízben a mulmot finom nyomkodással távolítsuk el!
- Az üvegről a filmréteget algakaparóval távolíthatjuk el.
- 1. héten: minden nap 30% vízcsere
- 2. héten: minden másnap 30% vízcsere
- 3. héten: 2 alkalommal 30% vízcsere
- 4. héten: 1 alkalommal 30-50% vízcsere
- Hetente ellenőrizzük a vizet JBL 6 in 1 gyorsteszttel és Seachem ammonia alert érzékelővel.
- Ha minden rendben, jöhetnek az állatok.

Ezt a vízcsere mennyiséget betartva és a bacikultúrát adagolva nagy valószínűséggel elindulnak a biológia folyamatok, ámbár ezt a rendszert sem szabad egyik napról a másikra megterhelni állatokkal, ürülékkel és maradékkal, de néhány haldokló növény is csak terhelés.

Az áramlás pedig inkább legyen megfelelő, mintsem elégtelen, ha az axiknak választani lehetne, hogy mérgező nitrites-nitrátos víz vagy kicsit zavaró sodrás, az utóbbit tolerálják jobban illetve mindent megszoknak és mint szoktam mondani a szűrés az akvárium lelke, ez az amit tilos lespórolni.

A teszt kiértékelése kissé nehézkes. Mikor készült a kép a tesztről? Sajnos az első 40-60 másodperc után már elkezdenek ezek a gyorstesztek fals értéket mutatni. Az ideális érték nitritből 0 mg/l lesz, viszont most fog csak beállni a biológia tehát lesz benne egy kiugró nitritcsúcs. A nitrát egészséges értéke 0-50 mg/l között van, a nitrát a növények számára tápanyag egy nagyon növényes akváriumban külön nitrátot kell adagolni, ahol pedig rengeteg a nitrát ott vagy nitrátmegkötő műgyantát kell használni vagy nitrátzabáló növényeket kell betelepíteni, első hetekben lehet nitrátcsúcs. A nitrit a veszélyesebb képes maradandó károsodást okozni, a nitrát pedig csendes gyilkos, lassan gyülemlik az állat pedig ezt a problémáját már csak akkor fogja jelezni, mikor elpusztul.

Ami érdekes a keménység a KH magasabb mint GH, node ennyivel? Szikes a vizetek? Ez egy nagyon magasan veszélyes KH szint lenne, ami a nyári hónapok során a duplájára lenne képes növekedni. Vegyetek Neptun keménységtesztet (450 ft) az egyik legpontosabb a piacon és azzal mérjetek rá a keménységre. Lehet, hogy a teszt öreg és már rossz értékeket mutat, ennek fontos lenne utánajárni mert ez jelenleg zavaróan és halálosan magas keménység, a ph pedig a keménységgel együtt fog csökkenni a pufferhatás miatt (jelenleg kissé az is magas).

Maya » 2015.05.20. 16:54 írta:

bogibereczki » Ma, 10:33 írta:Sziasztok! Párommal szeretnénk két kis axit :) Jelen pillanatban kb. 3-4 cm-esek, úgyhogy még 2-3 hetünk van míg elhozhatjuk őket. Az akvárium áll, telepítettünk be eddig 3 növényt, egy anubias barteri és két echinodorus ozelot lakik benne. Kerekszélű patakköveket szedtünk, mátrában csordogáló patakból, ezeket átmostam szivaccsal, kifőztük és úgy kerültek be az akváriumba. Beszereztem egy bújót is, elég nagy, 30s*27*10cm (szé*hossz*ma) és ahogy mértem két kifejlett állat kényelmesen elfér benne, forgolódni is lesz helyük, mivel az üvegre helyeztem, kavics nem veszi el tőlük a helyet. 3 lépéses szűrőnk van, az intenzitást igyekeztem úgy beállítani, hogy ne legyen nagy hullámverés, lassú de hatékony áramlást biztosít.
Feltöltöttük az akváriumot, és a második napon végeztem egy víztesztet, ennek a kiértékelésében szeretném kérni a segítségeteket! Ahogy néztem ez egy általános teszt, így a jó-megfelelő-rossz értékek nem tudom, hogy az axikra is irányadóak-e?!?

Esetleg az egyes mérhető összetevőkre tudnátok írni egy tól-ig adatot, hogy milyen értékre érdemes beállni? Előre is köszönöm!

Bogi

Szia, üdv a fórumon!
3-4 cm-es piciket már nyugodtan el lehet hozni, én is 3cm-esen szoktam őket eladni, ebben a korban már életben maradnak. :)

Akvárium indítás szabályait olvastátok? Ez a nyitja a sikeres biológia kiépítésében (http://axolotl.hu/viewtopic.php?p=5078#p5078)

Akvárium indulás utáni gondozása:
- Belső szűrőt hetente ellenőrizzük, és ha kell leszívott akváriumvízben a mulmot finom nyomkodással távolítsuk el!
- Az üvegről a filmréteget algakaparóval távolíthatjuk el.
- 1. héten: minden nap 30% vízcsere
- 2. héten: minden másnap 30% vízcsere
- 3. héten: 2 alkalommal 30% vízcsere
- 4. héten: 1 alkalommal 30-50% vízcsere
- Hetente ellenőrizzük a vizet JBL 6 in 1 gyorsteszttel és Seachem ammonia alert érzékelővel.
- Ha minden rendben, jöhetnek az állatok.

Ezt a vízcsere mennyiséget betartva és a bacikultúrát adagolva nagy valószínűséggel elindulnak a biológia folyamatok, ámbár ezt a rendszert sem szabad egyik napról a másikra megterhelni állatokkal, ürülékkel és maradékkal, de néhány haldokló növény is csak terhelés.

Az áramlás pedig inkább legyen megfelelő, mintsem elégtelen, ha az axiknak választani lehetne, hogy mérgező nitrites-nitrátos víz vagy kicsit zavaró sodrás, az utóbbit tolerálják jobban illetve mindent megszoknak és mint szoktam mondani a szűrés az akvárium lelke, ez az amit tilos lespórolni.

A teszt kiértékelése kissé nehézkes. Mikor készült a kép a tesztről? Sajnos az első 40-60 másodperc után már elkezdenek ezek a gyorstesztek fals értéket mutatni. Az ideális érték nitritből 0 mg/l lesz, viszont most fog csak beállni a biológia tehát lesz benne egy kiugró nitritcsúcs. A nitrát egészséges értéke 0-50 mg/l között van, a nitrát a növények számára tápanyag egy nagyon növényes akváriumban külön nitrátot kell adagolni, ahol pedig rengeteg a nitrát ott vagy nitrátmegkötő műgyantát kell használni vagy nitrátzabáló növényeket kell betelepíteni, első hetekben lehet nitrátcsúcs. A nitrit a veszélyesebb képes maradandó károsodást okozni, a nitrát pedig csendes gyilkos, lassan gyülemlik az állat pedig ezt a problémáját már csak akkor fogja jelezni, mikor elpusztul.

Ami érdekes a keménység a KH magasabb mint GH, node ennyivel? Szikes a vizetek? Ez egy nagyon magasan veszélyes KH szint lenne, ami a nyári hónapok során a duplájára lenne képes növekedni. Vegyetek Neptun keménységtesztet (450 ft) az egyik legpontosabb a piacon és azzal mérjetek rá a keménységre. Lehet, hogy a teszt öreg és már rossz értékeket mutat, ennek fontos lenne utánajárni mert ez jelenleg zavaróan és halálosan magas keménység, a ph pedig a keménységgel együtt fog csökkenni a pufferhatás miatt (jelenleg kissé az is magas).

Nagyon szépen köszönöm a válaszod, folyamatosan olvasom a topikokat (még munkaidőben is, de psszt!). Egy német tesztet használtam, 5 az egyben verzió, sajnos nem tudom mikori, de majd ha hazaértem megnézem a gyártási időt. Beköltözött már 3 almacsiga, egy nagyobb méretű gömbmoha, szépen elvannak, a növények fejlődnek, a szűrő közepes sebességen, levegőztetővel szemre szépen működik, tiszta, áttetsző a víz. Bp-i vagyok, Angyalföldön lakunk, itt nem tudom milyen kemény lenne a víz, tesztelem majd a tiszta csapvizet is. Átolvastam Sendy összeállítását, megpróbálok az ajánlott víztesztek közül venni, hogy legalább ismerős teszteket mutogassak, ha úgy van. :)
Vízcseréket végeztem, bár nem pontosan 30% volt naponta és bacikultúra is telepítve lett - ezt az aquafauna-ban vettük, a pontos típusra nem emlékszem sajnos.
Felkeresem ismét a tenyésztőt, hátha -ha minden stimmel az akváriummal- hamarabb el tudjuk hozni a piciket. Be vagyok sózva, már nagyon várom őket. :)

Sziasztok Axis akváriumomba Tetra Aquasafe vel próbálom rendbe hozni a csapvizet mennyire jó ez a márkájú vízkezelő?

zoli0020 » Tegnap, 17:06 írta:Sziasztok Axis akváriumomba Tetra Aquasafe vel próbálom rendbe hozni a csapvizet mennyire jó ez a márkájú vízkezelő?

Szia!
Amennyiben nincs benne jód, vízelőkészítőnek megfelel. Sera termékeket nem szoktuk javasolni, mivel jódot tartalmaznak ami hosszú távon károsíthatja a nyirokrendszert, felvizesedés és ödémás megbetegedéseket okozhat.

Vízminőséget nem lehet vele javítani, egyszerű vízelőkészítő ami a csapvízben lévő károsabb anyagokat fogja megkötni főként klórt és némi nehézfémet.

Személy szerint vízminőség javítás alatt, mindig a biológia javítást értem, hiszen ez fog kihatni a kémia állapotra(hazudtam, keménységgel ph-val külön kell pluszban foglalkozni). Szó sincsen túlvegyszerezésről. Én évek óta egyedül vízelőkészítőt használok JBL Biotopol-t és néhány havonta bacikúltúrát ADA GreenBacter és BioDigest-et. Illetve időről időre természetes savasítókat mint tebang levél vagy tőzeg. Egyszerűen egy jó baktériumkultúrát kell kialakítani a szűrőben és a vízben, utána pedig mindent a természet fog intézni.

Maya

Sziasztok.
Abban kérem a segítségeteket, hogy miért van az, hogy a friss csapvízben nincs nitrit (persze van más káros anyag), viszont ha mondjuk áll egy hétig akkor abban tömérdek mennyiségű nitrit képződik és csak speckó szerrel tudjuk eltüntetni?
Köszi!