Mérgezések és mérgezésszerű betegségek

Moderátor: Axolotl moderátor

Avatar
Sendy
MAF tanácsadó:
MAF tanácsadó:
Hozzászólások: 1561
Csatlakozott: 2010.12.04. 23:24
Milyen minőségben vagy a fórumon: Szakértő
Tartózkodási hely: Tatabánya
Kapcsolat:

Mérgezések és mérgezésszerű betegségek

Hozzászólás Szerző: Sendy »

Az akváriumvíz élővíz, de közel se olyan mint a természetben, így ami a természetben lebomlik, az az akváriumban felhalmozódhat és problémákat okozhat. Ezeket odafigyeléssel, megfelelő szűréssel és tesztekkel kerülhetjük el. Mivel sokszor nincs tünet kezdeti fázisban, így fórumunk paraanyukáit sokkolni fogják a következők, és már most látom, hogy rohannak tesztekért a boltokba.
Hogy legyen némi reklám is, ezért alapvetően a következő teszter használatát javaslom:
JBL 6in1 Easytest
Nitritet (NO2), Nitrátot (NO3), Összkeménységet (GH), Változó keménységet (KH), pH-t és klórgázt lehet vele tesztelni. Előnye a sera teszttel szemben jelenleg az ára, mert Sera esetén 20 teszt 4-5 ezer Ft, JBL esetén 50 teszt kerül ennyibe. Tipp a tesztekhez: tiszta éles ollóval félbe, harmadba hosszában el lehet vágni a teszteket, így lényegesen többet lehet velük tesztelni. Pl keménységnél bőven elég a harmadolt csík, míg klórnál az egész csík használatát javaslom (megoldás lehet, hogy a klórt levágod és félrerakod, mert az akváriumvizedben jó esetben klór úgy sincs). Jbl teszter esetén ha ezt a technikát követitek akkor 40-45 Ft-ból egy víztesztelés megúszható, ami nem eget rengetően drága. A pontosságáról túl sokat nem tudok mondani, a pH része eléggé pontos 45-60 másodperc időszakban való leolvasáskor. Másik nagy előnye a sera teszthez képest, hogy itt valamivel szélesebb skálában olvashatóak le értékek, pl: míg seránál 16-os keménység volt a plafon, itt 21 k-ig van.
A többi teszterek elég drágák, lehet pontosak, de drágák, a neptun márkájú teszteket csak tájékoztatónak használjuk (olcsó húsnak híg a leve).

Mérgezési lehetőségek:

Ammónia (NH3), Nitrit (NO2), Nitrát(NO3):

Az akváriumvízben folyamatként megy végbe a fehérjéből (élőlények vizelete, széklete, rotható növények, el nem fogyasztott táplálék) nitráttá alakulás:
Fehérje -> Ammónia -> Nitrit -> Nitrát
Az ammónia bontása és a nitrifikáció oxigént von el a vízből, mert aerob baktérium végzik az átalakítást. A végtermék a nitrát, már kevésbé mérgező, de felhalmozódva súlyos problémákat okoz.
Ammónia/Ammónium:
Talán a legmérgezőbb vegyület a vízben. Fejlődési rendellenességet okoznak már enyhe koncentrációban is. Zsúfolt növénymentes akváriumokban jellemző a jelenléte. Károsítja a kopoltyúk szövetét, roncsolja az oxigénellátást ha felhalmozódik a szervezetben.
Lúgos vízben ammónia, savas vízben ammóniummá alakul, ami kevésbé veszélyes.
Tünet: égési sérülés az állaton, bevérzés a kopoltyún, furcsa viselkedés, görbe farok
Kezelése: azonnali vízcsere, pH 7 alá beállítása, levegőztetés, ammóniamegkötő vegyület vízbe helyezése
Nitrit:
A magas ammóniaszintet a magas nitritszint követi. Véráramba jutva a hemoblogint roncsolja, ami így képtelen oxigént szállítani. Nitrit alacsonyabb pH-n könnyebben keletkezik. Kloridionok valamennyire gátolják a nitrit véráramba jutását, ezért szokták sózni a vizet (100 literbe 1 evőkanál), de ez nem megoldás, ezt akkor ajánlott alkalmazni, ha gondok akadhatnak az áramellátással és félő hogy a baktériumok pusztulásnak induljanak a szűrőben és ezáltal bármikor megugorhat a nitritszint.
Tünet: kopoltyúprobléma, farokbehajlás, kedvetlenség, megnőtt oxigénigény
Kezelése: azonnali vízcsere, pH 7,5-8 körüli értékre beállítása, levegőztetés.
Ennek még utánajárok, de olvastam olyat, hogy nitritmérgezésnél tintakékre színezett metilénkékes víz segíti a tönkrement hemoglobinok visszaalakítását. Míg valami infót erről nem szerzek, csak súlyos esetben, saját felelősségre való kísérletezéssel lehet ezt alkalmazni, és aki kipróbálta, kérjük, ossza meg itt a tapasztalatot. Ez nem működik, magyarázat egy hozzászólással fentebb.
Nitrát:
Nitrágmérgezés elhanyagolt a akváriumok jellemőzi. A nitrát már nem bomlik tovább, végtermék, ami felhalmozódik a vízben ha nincs kellő vízcsere, kellően nagy tér, dús növényzet vagy nitrátmegkötő. Az állatok jól torelálják, így nehéz észrevenni a tüneteket tesztek hiányában. Veszélye, hogy a nitrát táplálkozáskor az emésztőrendszerbe jutva nitritté alakul és nitritmérgezést okozhat.
Tünet: fakóság, gyenge étvágy, kedvetlenség, kopoltyúprobléma, görbe farok. Tartós nitrátterhelés mellett az állat lefogyhat.
Kezelése: pH és keménységmérés után hasonló, de nitrogénvegyülettől mentes vízzel azonnal részleges 30-40% vízcserét végezzünk. A nagy pH és keménységeltérés sokkot okozhat a halaknál, ezért nitrátos víznél különösen figyelni kell erre. Nitrátos akváriumokra jellemző lehet az alacsony keménység és pH. Használjunk nitrátmegkötő gyantát.

Mi is az a nitrátmegkötő gyanta?

1-3 ezer forint körül be lehet szerezni a SZAT Aquarium clear water nevű szűrőbetétjét. Ez magyar, olcsóbb mint a külföldi, de vélhetően ugyanaz van benne, hisz ugyanazon elven is működik. Lényege, hogy a nitrogénvegyületeket megköti, ha megtelt, sóval lehet regenerálni. Sóval, de nem hétköznapi nyelven vett sóval, hisz rengeteg sóféleség létezik ha a kémiai oldalt is megpillantjuk.
Szita tanár úr cikkje az Akvárium Magazin 81. számából írta: Nitrát-szelektív ioncserélő műgyanta regenerálása nátrium-hidrogénkarbonáttal

Mindenki számára szép látvány a szobákban, éttermekben, üzletekben elhelyezett, igényesen berendezett akvárium. Sajnos a halak és más vízi állatok anyagcseretermékei és ezek bomlásából keletkező mérgező anyagok miatt időnként részleges vízcserét kell végezni. A víz magas NO3- tartalma csökkenti a halak étvágyát, megváltoztatja a tápanyagok hasznosulását, rontja az immunrendszer működését és káros a vérkeringésre, valamint rontja a szaporodási képességet. A víz magas nitrát tartalma csökkenti a nitritből nitrátot termelő baktériumok mennyiségét is, és a felhalmozódó nitrit még mérgezőbb vegyület. A nitrát csökkentésére különféle denitrátorokat (szén és kén alapú) használhatunk. Másik mód az anion-szelektív ioncserélő műgyanta használata.
A nitrát-szelektív műgyantát akvarista gyakorlatban nátrium-kloriddal (konyhasó) szokták regenerálni, amely eljárás során felületén a klorid-ionok kötődnek meg. A regenerálást követő mosási folyamat után gyantát vízbe illetve szűrőbe téve a rajta áthaladó akvárium vízből a felületén lévő klorid-ionok helyére nitrát-ionok kapcsolódnak, míg a klorid a vízbe kerül. Minden mg/liter nitrát megkötése után 0,57 mg/literrel növekszik a víz klorid-ion (só) tartalma. Tudjuk, hogy a „kloridos” vizet számos növény (vízikelyhek), illetve hal (pontylazacok, diszkoszhalak) nem kedvelik, ezért előbb-utóbb mégis rákényszerülünk a vízcserére. Éppen ezért ez a módszer inkább a növénymentes akváriumokban használható.
Elkerülte eddig a figyelmünket, hogy a nitrát-szelektív ioncserélő gyanták nemcsak konyhasóval, hanem nátrium-hidrogénkarbonáttal -Na2HCO3 – (más szóval szódabikarbóna) is regenerálhatók. 1 liter nitrát-szelektív műgyanta regenerálásához 4-6 %-os oldatban kb. 300 g Na2HCO3 szükséges. Ebben az esetbe a gyanta felületén a hidrogén-karbonát ionok ködödnek meg és így ioncsere után a nitrát-ionok helyett ezek kerülnek a vízbe. A hidrogén-karbonát ionok viszont semmilyen káros hatással nincsenek az akvárium élőlényeire, sőt ezek adják a víz ún. változó keménységét. Ha az akváriumvíz pH-értékét csökkentjük, akkor a hidrogén-karbonát ionok átalakulnak szénsavvá, amelynek egy része a vízinövényeink számára szénforrást jelent, másik része pedig eltávozik a vízből.
Láthatjuk tehát, hogy egy kis módosítással teljesen ártalmatlanná tudjuk alakítani a nitrát-szelektív gyanták által leadott anyagot. Természetesen itt is igaz, hogy a gyanta a vízből azért más anionokat (foszfát, szulfát, klorid stb.) is eltávolít, ezzel nem tesz jót a növényes akváriumoknak.
Szén-dioxid (CO2)
Ez a mérgezésfajta nagyon ritka, mert gyorsan távozik a vízből. Bomló szerves anyagoktól, túlzsúfolt akváriumoktól, növényes akváriumokban CO2 adagolásától alakulhat ki, melyet erősen elősegít a lassan mozgó vízfelszín. Előfordulhat még szállításkor zacskóban.
Tünetek: nyugtalanság, megnövekedett oxigénhiány, sötét kopoltyúk (egészségtelenül sötét)
Kezelés: levegőztetés, vízmozgatás, részleges vízcsere. Kivizsgálni, mi okozta, és az okot megszüntetni (pl: túlzott CO2 adagolás)

Klór (Cl)
"A csapvíz klóros, vigyázni kell vele." A csapból is ez folyik, miközben ez egy 20-30 éves információ, és bár hazánkban nagy a lemaradás, azért már történtek fejlődések. A klórozást elkezdték már felváltani az UV-s fertőtlenítéssel. Érdemes utánakérdezni vízműnél, hogy hogyan fertőtlenítik a vizet, illetve jól kiengedett friss vízben klórt mérni. Ha megnyugtató választ kaptunk, akkor a kérdéssel többet nem kell foglalkoznunk, aki viszont talált klórt a vízben, hagyja szellőztetni, a megszokott módon.
Tünetek: izgatottság, görbe farok, kiugrási kísérlet, elfakult kopoltyú. A magas klór elpusztíthatja a baktériumokat, mely után ammóniára lehet számítani a vízben.
Kezelés: klórmentes vízbe helyezni az állatot azonnal.

Kénhidrogén:
Az akvárium talajában oxigénmentes szigetek jönnek létre baktériumokból, felhalmozódott koszból. Ilynekor a baktériumok hajlamosak kénhidrogént előállítani.
Tünet: az aljzatban látható buborékszigetek vannak, megpiszkálva jellegzetes mocsár, vagy záptojásszag jelenik meg. Az állatokon bénulás, oxigénhiány, elsötétedő kopoltyú, bizonytalanság látszik.
Kezelés: akvárium kipucolása, a továbbiakban nagyobb figyelmet szentelni az aljzat takarítására, nagyobb kavicsokat használni aljzatnak mert pár centis kavicsoknál már nehezebben alakul ki ilyen sziget, könnyebb takarítani is, kisebb az esélye ilyen mérgezés előfordulásának. Hosszabb áramkimaradás esetén a szűrőket illdomos kipucolni, mert az elpusztult baktériumok is termelhetnek kénhidrogént.


Fémmérgezés

Fémek sokféleképp kerülhetnek az akváriumba. Növénytápok, csapvíz (ólomból készült vízvezetéktől ólom, rézből készültből egy idegi rész oldódik ki), egyes növényeket dróttal kötözik, halgyógyszerek, nem akvarisztikai célra gyártott tárgyak.
Tünetek: oxigénhiányos tünetek, szabálytalan úszás, kedvetlenség, farokgörbület, menekülési hajlam.
Kezelés: meg kell keresni a mérgezés kiváltó okát és megszüntetni, az állatot azonnal tiszta fémmentes vízbe tenni. Ha a csapvíz okoz problémát, és nincs más lehetőség akkor a problémának megfelelő vízelőkészítőszereket, vagy vízszűrőket használjunk.

Gázembólia
A hideg víz több gázt képes oldott formában tárolni. Amikor az akváriumvízhez jóval hidegebb vizet öntünk, akkor a felmelegedő vízből a gáz kicsapódik buborékokká. Ezek megfigyelhetők az üvegen és a tereptárgyakon, növényeken. Veszélyes mert a buborékok elzárhatja a vér útját.
Tünetek: buborékok az üvegen és tereptárgyakon, bőrön apró hólyagok amik kifakadhatnak, sebekké válnak.
Kezelés: víz erős átmozgatása, a vizet mindig szellőztessük ki annyira, hogy 1-2 foknál nagyobb eltérés ne legyen az akváriumhoz képest. Ne öntsünk szénsavas vizet az akváriumba, tévedés hogy jót tesz.

Vízproblémák amik mérgezéshez hasonló tünetekkel járnak:

Sokkhatás

Ez nem mérgezés, de hasonló tüneteket okoz. Az újonnan érkező állatot mindig hozzá kell szoktatni leendő lakhelyéhez, mert a víz hirtelen változása akár halálos kimenetelű lehet. Nagyon elhanyagolt akváriumnál egy komolyabb vízcsere, vagy akváriumtakarítás is okozhat ilyen sokkot.
Tünetek: görbe farokvég, étvágytalanság, színváltozás (bevörösödés, kifakulás..), kedvtelenség, gyors légzés, nyálkásodás.
Kezelés: kezelni ezt elég nehéz, meg kell próbálni az előző vízbe rakni visszarakni az állatot, vagy amennyire lehetséges, olyanná alakítani az újat. Megelőzni viszont könnyen meg lehet. Új állatot a zacskójával tegyük a vízbe, nyitott zacskószájjal, így a hőmérséklet lassan kiegyenlítődik. Poharanként adagoljuk az új vizet a zacskóba, így az állat fokozatosan hozzászokik. A szoktatás 10-15 perc legyen. Ha van rá lehetőség, akkor előre mérjük be a két víz paramétereit, és állítsuk közelire, vagy az állatnak ideálisra.

pH "mérgezés":
Ha az állatot túlságosan savas, vagy lúgos víznek tesszük ki, idővel megbetegíti. Axiknál 6,5-8,0 az ideális. A pH-t érdemes időszakosan ellenőrizni, mert a bomlóanyagok, szűrőbetétek megváltoztathatják a pH-t kedvezőtlen irányba. Nagyon kemény víz belúgosodik, míg a tőzegelt víz lesavanyodhat.
Tünetek: az állat nyugtalan, esetleg megpróbál kiugrani, nyálkázik a bőre, görbe a farka vége, kedvtelen, esetleg oxigénhiányos tüneteket is produkálhat.

Oxigénhiány

Nem megfelelő levegőztetés, szűrő eltömődés, bomlások, víz felmelegedése, túl sok hal, éjszaka túl sok növényzet okozhat oxigénhiányt.
Tünetek: túl sok "levegőharapás" melyből később lebegés alakul ki, görbe farok.
Kezelés: víz erős átmozgatása, levegőztetés felemelése, esetleg kiegészítése pumpával, esőztetővel. Átmenetileg oxigéntermelő akvarisztikai vegyszert is használhatunk, de ezekkel óvatosan és ritkán kell bánni, mert a bennük levő hidrogén-peroxid maró hatású.
Sendy
Minél több embert ismerek meg, annál jobban szeretem és tisztelem az állatokat.
A házirend be nem tartása büntetést von maga után!
Leggyakoribb hibák: túl sok enter, nem megfelelő témába írás, témacím elhagyása.
Avatar
Sendy
MAF tanácsadó:
MAF tanácsadó:
Hozzászólások: 1561
Csatlakozott: 2010.12.04. 23:24
Milyen minőségben vagy a fórumon: Szakértő
Tartózkodási hely: Tatabánya
Kapcsolat:

Nitritmérgezés vs metilénkék

Hozzászólás Szerző: Sendy »

Utánakérdeztem, hogy nitritmérgezésnél metilénkék segít-e. Halaknál nem működik, embereknél vénásan van ilyesmi megoldás, de halaknál nem.
Vízcsere 50%, 100 literbe 1 evőkanál konyhasó, erős oxigéneztetés. Másnap ismét 50% vízcsere.
Sendy
Minél több embert ismerek meg, annál jobban szeretem és tisztelem az állatokat.
A házirend be nem tartása büntetést von maga után!
Leggyakoribb hibák: túl sok enter, nem megfelelő témába írás, témacím elhagyása.
Válasz küldése